Körforgásos gazdaság: minden, amit az új brüsszeli csomagról tudni kell

Az Európai Bizottság szerdán új jogalkotási csomagot fogadott el a fenntartható gazdasági növekedést ösztönző körfogásos gazdasággal kapcsolatban.

A csomag célja serkenteni Európa áttérését a nemzetközi versenyképességet fokozó, a fenntartható gazdasági növekedést ösztönző és új munkahelyeket teremtő körforgásos gazdasági rendszerre. Az Európai Bizottság „kérdés-válasz” formában foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.

Mit takar a körforgásos gazdaság fogalma?

Ahhoz, hogy az EU-n belüli növekedés fenntartható legyen, erőforrásainkat intelligensebben, teljes kimerítésük nélkül kell használnunk. Világosan látható, hogy az a lineáris gazdasági növekedési modell, amelyre a múltban támaszkodtunk, globalizált világunkban a mai modern társadalmak igényeinek már nem felel meg. Jövőnket nem alapozhatjuk a „kitermel, előállít, leselejtez” gazdasági modellre. A természeti erőforrások többségükben végesek, így meg kell találnunk felhasználásuk környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható módját. A vállalatoknak is gazdasági érdekük fűződik ahhoz, hogy forrásaikat a lehető leghatékonyabban használják fel.

A körforgásos gazdaságban használt termékek és alapanyagok értéküket a lehető leghosszabb ideig megőrzik; a hulladéktermelés és az erőforrás-felhasználás szintje minimális, az élettartamuk végét elért termékekben lévő erőforrások pedig bent maradnak a gazdaságban, az ismételt felhasználás révén további értéket teremtve. Ezzel a modellel Európában biztos munkahelyek teremthetők, és azok az innovatív találmányok kerülnek előtérbe, amelyekből versenyelőnyünk származik, ezenfelül mind a lakosság, mind a környezet olyan szintű védelemben részesíthető, amelyet Európa büszkén képvisel. Mindemellett a fogyasztók is olyan tartósabb, innovatívabb termékekhez jutnak, amelyeknek révén pénzt takaríthatnak meg, életminőségük pedig jobbá válik.

Mit tartalmaz a bizottság körforgásos gazdaságról szóló jogalkotási csomagja?

A hatékonyabb körforgást megvalósító gazdaságra való átállás elősegítése érdekében a bizottság jogalkotási csomagot terjeszt elő a körforgásos gazdaság előmozdítására. A csomag részét képezik a hulladékgazdálkodásra vonatkozó, felülvizsgált jogalkotási javaslatok, valamint a jelenlegi bizottság hivatali idejére konkrét felhatalmazásokat rögzítő átfogó cselekvési terv is. A hulladékgazdálkodási javaslatok világos és ambiciózus hosszú távú elképzelést határoznak meg az újrafeldolgozási arányok növelésére és a hulladéklerakás mértékének csökkentésére vonatkozóan, ugyanakkor konkrét intézkedéseket is tartalmaznak a hulladékkezelés fejlesztését a napi gyakorlatban akadályozó tényezők elhárítására, tekintettel a különféle tagállamokban uralkodó állapotokra.

A körforgásos gazdaságról szóló cselekvési terv ezt a javaslatot olyan intézkedésekkel egészíti ki, amely célja a körforgásos gazdasági ciklus „teljes bezárása”, valamint a termékek életciklusának szabályozása annak valamennyi szakaszában – a gyártástól és a fogyasztástól kezdve egészen a hulladékkezelésig és a másodnyersanyagok piacáig. A cselekvési terv magában foglal több olyan intézkedést is, amelyek adott ágazatok, illetve nyersanyagáramok – például a műanyagok, az élelmiszer-hulladékok, a kritikus nyersanyagok, az építési és bontási hulladékok, a biomassza és a biotermékek – terén fennálló piaci korlátokra irányulnak, illetve kiterjed az olyan területeken belüli horizontális intézkedésekre is, mint például az innováció és a beruházások.

A terv a célja a figyelmet azokra a kérdésekre irányítani, amelyekben az uniós szintű cselekvés valóban értéktöbbletet hoz, és képes a mindennapok gyakorlatában változást előidézni.

Hogyan fog a körforgásos gazdaságra való áttérés költségcsökkenést és új munkahelyeket eredményezni?

A hulladékmegelőzés, a környezettudatos terméktervezés, az újrahasználat és a hasonló intézkedések alkalmazása az EU-ban működő vállalkozások számára nettó 600 milliárd euró összegű, vagyis éves forgalmuk 8 százalékát kitevő megtakarítást jelenthet, miközben 2–4 százalékkal csökkenthetik az üvegházhatású gázok teljes éves kibocsátását. Az újrafelhasználási, újragyártási és javítási ágazat terén például meg lehetne felezni a mobiltelefonok újragyártási költségeit, ha azok szétszerelése egyszerűbb volna. A mobiltelefonok 95 százalékának begyűjtésével ez több mint 1 milliárd euró megtakarításához vezetne a gyártási alapanyagok költsége terén.
A könnyű haszonjárművek begyűjtési aránya már jelenleg is magas, az újrafeldolgozásukról a felújításukra való áttéréssel az alapanyaginputon évente 6,4 milliárd eurót (az alapanyagköltségeknek mintegy 15 százalékát), az energiaköltségeken pedig évente 140 millió eurót lehetne megtakarítani, és a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét is 6,3 millió tonnával lehetne csökkenteni.

Melyek a gyártási szakaszra vonatkozóan előirányzott intézkedések?

A jobb terméktervezés kulcsfontosságú az újrafeldolgozás lehetővé tétele, a könnyebben javítható, tartósabb termékek előállítása és mindezek révén a szűkös erőforrások kímélése, az innováció előmozdítása, valamint a kevesebb használati költséggel járó, jobb termékek rendelkezésre bocsátása szempontjából. A jelenlegi piaci jelzések ugyanakkor nem mindig elégségesek ez utóbbi megvalósulásához, így ösztönzőkre van szükség. A bizottság ezért

• a környezettudatos tervezést szabályozó irányelv végrehajtására irányuló következő munkatervekben megfogalmazott termékkövetelmények révén elő fogja mozdítani a termékek javíthatóságát, tartósságát és újrahasznosíthatóságát, figyelembe véve a különféle termékekre vonatkozó egyedi követelményeket;
• a Horizont 2020 keretprogram részeként – az ún. „tervezett elavulás” lehetséges eseteivel kapcsolatos problémák azonosításának elősegítésére – független tesztelési programot fog előkészíteni;
• követelményeket terjeszt elő arra vonatkozóan, hogy könnyebb legyen az elektronikus képernyők bontása, újrahasználata és újrafeldolgozása;
• javasolni fogja, hogy a gyártók a rájuk a kiterjesztett gyártói felelősséghez kapcsolódó rendszer keretében kivetett anyagi hozzájárulást termékeik élettartamvégi költségei alapján, differenciáltan fizethessék. Ez a hulladékokról szóló felülvizsgált jogalkotási javaslatban megfogalmazott rendelkezés gazdasági ösztönzést jelent a gyártók számára, hogy könnyebben újrahasznosítható és újrahasználható termékeket tervezzenek;
• meg fogja vizsgálni, hogyan alakítható ki egységesebb szakpolitikai keret az egyes uniós ágazati termék-szakpolitikákon végzett munka vonatkozásában, és ezek hogyan járulhatnak hozzá a körforgásos gazdasághoz;
• a környezettudatos tervezés érdekében végzett munkája során a javítási információk és a pótalkatrészek elérhetőségére vonatkozó arányos követelményeket fog fontolóra venni;
• a hulladékgazdálkodásra vonatkozó felülvizsgált javaslatban indítványozni fogja az újrahasználásra való felkészülésre irányuló egyes tevékenységek nemzeti szinten történő előmozdításának jutalmazását;
• dolgozni fog a fizikai termékekre vonatkozó jótállások hatékonyabb érvényesítéséért, és meg fogja vizsgálni a tökéletesítés lehetőségét, valamint fel fog lépni a környezetbarát jellegre vonatkozó hamis állítások ellen;
• az új, illetve felülvizsgált követelményekben a körforgásos gazdaság szempontjait kihangsúlyozva, a zöld közbeszerzés (GPP) általánosabb elterjedését támogatva, a bizottsági beszerezések és az uniós alapok révén példát mutatva lépéseket fog tenni a GPP érdekében.

Mit javasol a bizottság a gyártási folyamatra vonatkozóan?

A gyártási folyamatok fejlesztésével az erőforrások felhasználása hatékonyabbá tehető, a hulladéktermelés pedig visszaszorítható. Ennek révén üzleti lehetőségeket teremthetők, fokozható az innováció, ugyanakkor megóvható környezetünk is. A bizottság:

• az elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentumokban (BREF) iránymutatást fog közölni a bevált hulladékkezelési és erőforrás-hatékonysági gyakorlatokra vonatkozóan;
• a nyersanyagok jobb újrahasznosításának érdekében iránymutatást ad ki a bányászati hulladékról, és népszerűsíti az azzal kapcsolatos bevált módszereket;
• a hulladékgazdálkodásra vonatkozó felülvizsgált javaslatban világossá fogja tenni a melléktermékekre érvényes szabályokat, így elősegítve az ipari szimbiózist és unió-szerte egyenlő versenyfeltételeket teremtve.

Hogyan fog gondoskodni a bizottság az elsődleges nyersanyagok beszerzésének felelősségteljes mivoltáról?

A nyersanyagtermelés fenntarthatósága – Európán belül és globálisan egyaránt – rendkívül fontos. A bizottság az általa – például az illegális fakitermelésre, az ásványkincsek konfliktuszónákból való kinyerésére vagy a bányászati és fakitermelési ágazatban működő vállalkozások által kormányok részére nyújtott kifizetések átláthatóságának tekintetében – már meghozott szabályozási intézkedéseken túl az unión kívüli országokkal folytatott politikai párbeszédben és együttműködésben, valamint az uniós kereskedelmi és fejlesztési szakpolitikán keresztül továbbra is elő fogja segíteni a fenntartható beszerzést. A fenntartható beszerzés iránti kötelezettségek vállalása, az értékláncok mentén való együttműködés révén az iparnak is kulcsszerepet kell vállalnia.

Mit fog tenni a bizottság a termékek javíthatóságának elősegítése és a tervezett elavulás elleni küzdelem érdekében?

A könnyebben javítható termékek elterjesztésének céljából a bizottság számos területen fog kezdeményezéseket tenni, így például:

• a környezettudatos tervezési szabályok végrehajtására irányuló felülvizsgált vagy új intézkedések (2016-tól kezdődően) módszeresen tekintetbe fogják venni a termékek javíthatóságát;
• a környezettudatos tervezés keretében az alapanyag-felhasználási hatékonyság egységesítése tárgyában megfogalmazott kérés a javításokat egyszerűbbé tévő előírásokon végzett munkára is kiterjed (2019-ig);
• a bizottság meg fogja vizsgálni a környezettudatos tervezést szabályozó irányelvben a javítási információkra vonatkozóan megfogalmazott rendelkezés horizontális követelményeinek lehetőségét is;
• a bizottság független tesztelési programot is elő fog készíteni a tervezett elavulás lehetséges eseteivel kapcsolatos problémák azonosítására.

Melyek a hulladékkezelésre vonatkozóan előirányzott intézkedések?

Európa jelenleg évente mintegy 600 millió tonna potenciálisan újrahasznosítható vagy újrahasználható nyersanyagot veszít el hulladék formájában. Egyes területeken a hulladék 80 százalékát is újrafeldolgozzák, míg máshol 5  százalékát sem, így összességében az uniós háztartásokban keletkező hulladéknak mindössze 40 százaléka kerül újrafeldolgozásra. Az erőforrás-hatékonyság fokozásának, a hatékonyabb körforgást megvalósító gazdaság felé való elmozdulásnak alapvető eleme a hulladékok erőforrássá való átalakítása. A bizottság:

• közös uniós célkitűzésként megállapítja, hogy 2030-ra a települési hulladék újrafeldolgozási arányát 65 százalékra kell emelni;
• közös uniós célkitűzésként megállapítja, hogy 2030-ra a csomagolási hulladék újrafeldolgozási arányát 75 százalékra kell emelni;
• kötelező célkitűzésként megállapítja, hogy 2030-ra az összes hulladék legfeljebb 10 százalékát lehet lerakókban elhelyezni;
• fokozza a hulladékkezelés napi gyakorlatának javítása érdekében a tagállamokkal folytatott együttműködést;
• egyszerűsíti és pontosítja a hulladékkal kapcsolatos fogalommeghatározásokat, és harmonizálja a számítási módszereket;
• gondoskodik arról, hogy a strukturális alapok felhasználása az uniós hulladékgazdálkodási jogszabályok végrehajtását támogatva történjen, és eközben érvényre jusson az uniós hulladékhierarchia – ez a legjobb környezeti hatásokat szem előtt tartó fontossági sorrend, amely a megelőzéssel kezdődik, majd az újrafelhasználás és újrafeldolgozás előkészítésével és az energetikai hasznosítással folytatódik, és az ártalmatlanítással (például hulladéklerakás révén) ér véget;
• a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozóan minimális követelményeket javasol – a környezetbarát termékeket forgalomba hozó és az életciklusuk végéhez érő termékek hasznosítását és újrafeldolgozását szorgalmazó gyártókat jutalmazva.

Mi fog történni a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumokkal?

A bizottság a jogszabályok módosításával lehetővé fogja tenni az újrahasznosított anyagok hulladékstátuszból való átsorolását, ha azok megfelelnek egy sor általános, unió-szerte érvényes feltételnek. E módosítás célja, hogy egyszerűbbé váljon az újrafeldolgozási ágazat szereplőire vonatkozó jogi keret, és azok egyenlő versenyfeltételek mellett működhessenek. A hulladékstátusz megszűnésére (pl. üveg, vörösréztörmelék) vonatkozóan unió-szerte hatályos feltételek változatlanul érvényben maradnak.

A hulladékgazdálkodási jogalkotási javaslat csak a települési hulladékot érinti. Mi lesz a többi hulladékfajta kérdésének kezelésével?

A felülvizsgált hulladékgazdálkodási javaslat a csomagolóanyagok tekintetében megnövelt újrafeldolgozási célértékeket tartalmaz, a települési hulladékra megállapított célértékek megerősítéseként. Ami az ipari hulladékokat illeti, a jogalkotási megközelítés – tekintve a különféle hulladékáramok összetettségét – nem tűnik megfelelőnek. Célszerűbb megoldás az ágazatorientált megközelítés, amely a hulladékok különféle típusaihoz kapcsolódó egyedi problémákat az elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentumok (BREF) keretében tárgyalja. Ezenfelül az ipari és kereskedelmi csomagolási hulladékokra a 94/62/EK és a 2008/98/EK irányelv is megfogalmaz szabályokat.

Mit fog tenni a bizottság az unión kívüli országokba illegálisan eljuttatott hulladékszállítmányok leállítása érdekében?

A nemrégiben megerősített hulladékszállítási rendelet szélesebb hatáskört biztosít az ellenőrök számára. Emellett 2017 januárjáig a tagállamoknak kötelező megalkotniuk azokat az ellenőrzési terveket is, amelyek meg fogják határozni az elvégzendő ellenőrzések minimális számát. A bizottság együttműködik a környezetvédelmi ellenőrök uniós hálózatával, az Interpollal és az Europollal. Folyamatban vannak egyéb kezdeményezések is, amelyek konkrét hulladékáramokkal, például az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival, valamint a hulladékká vált járművekkel kapcsolatosak.

Mit tesz a bizottság a hulladékok erőforrássá (másodnyersanyagokká) való átalakításának előmozdítása érdekében?

A másodnyersanyagok a gyártási alapanyagoknak még mindig csak csekély hányadát teszik ki az EU-ban. A gazdaságban való elterjedésüket olyan komoly akadályok gátolják, mint például összetételük tisztázatlansága. A bizalomépítéshez egységes normák szükségesek. A bizottság:

• a szükséges területeken – különösen a műanyagok tekintetében – el fogja indítani a másodnyersanyagokra vonatkozó minőségi előírások kidolgozására irányuló munkát;
• intézkedéseket fog tenni a tagállamok közötti legális hulladékszállítás elősegítése érdekében, ezzel párhuzamosan további lépéseket tesz az illegális szállítmányok számának csökkentésére;
• az EU műtrágyákról szóló rendeletének felülvizsgálatával elő fogja segíteni a szerves és a hulladékalapú műtrágyák elismertségét, ezzel megteremtve a termékek egész uniót átfogó piacát;
• lépéseket fog tenni a víz újrahasználatának elősegítése érdekében, ideértve egy jogalkotási javaslatot az öntözés és a felszín alatti vizek visszatáplálásának céljára újrahasznált vízre vonatkozóan minimális követelmények tárgyában;
• ki fogja dolgozni a vegyi anyagokról, a termékekről és a hulladékokról szóló jogszabályok közötti kapcsolódási pontok elemzési módszerét, valamint javaslatokat fog tenni e kapcsolódási lehetőségekre, ideértve a termékekben lévő, aggályra okot adó vegyi anyagok nyomonkövetési módjának tökéletesítését is. Ezzel az ipar előtt megnyílik a lehetőség az újrahasznosított anyagokra támaszkodó, stabil alapanyag-ellátás biztosítására.

Lehetővé fogják-e tenni a bizottság javaslatai a tagállamok számára, hogy hulladékukat átszállítsák más országok lerakóiba?

A határokon átnyúló hulladékszállításra jelenleg hatályban levő korlátozások továbbra is érvényben maradnak. A tagállamok közötti szállítás „előzetes értesítés és hozzájárulás” nélkül nem lehetséges. Ezenfelül a bizottság által javasolt hulladéklerakási célértékek 2030-ra az unió valamennyi tagállamától megkívánnák a hulladéklerakókban történő elhelyezés arányának jelentős csökkentését, így csökkentve a lerakásra szánt hulladék országhatárokon átnyúló forgalmát is.

Az új javaslatok szerint továbbra is megengedett-e a hulladékégetés?

Azokban az esetekben, amikor a hulladék keletkezése nem előzhető meg, illetve újrafeldolgozása nem lehetséges, energiaértékének visszanyerése többnyire kedvezőbb megoldás, mint a hulladéklerakás, mind környezeti, mind gazdasági szempontból. Az energetikai hasznosításnak tehát fontos szerep juthat az uniós energia- és éghajlat-változási politikával való szinergiateremtésben, amennyiben az uniós hulladékhierarchia elvei érvényesülnek. A bizottság meg fogja vizsgálni, miként lehet az energetikai hasznosítás szerepét a magasabb újrahasználati és újrafeldolgozási arányok céljának feladása nélkül optimalizálni, és a keletkező energiát hogyan lehetne legjobban felhasználni. E célra a bizottság az energiaunió keretében energetikai hasznosítási kezdeményezést fogad el.

Mit tesz a bizottság az innováció és a beruházások elősegítése, valamint a horizontális problémák leküzdése érdekében?

Az uniós ipar versenyképességének fokozásához további kutatásra és innovációra van szükség a körforgásos gazdaság terén. Köz- és magánberuházások nélkül ez nem valósulhat meg. A Horizont 2020 keretprogram, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME), a strukturális és beruházási alapok, a stratégiai beruházási alap és egyéb uniós programok fontos támogatási eszközt fognak képviselni. A kis- és középvállalkozások, ideértve a szociális vállalkozásokat is, különösen aktívak az olyan területeken, mint az újrafeldolgozás, a javítás és az innováció. Fontos szerepet fognak játszani a hatékonyabb körforgást megvalósító gazdaság kialakításában. A bizottság:

• az Európai Erőforrás-hatékonysági Kiválósági Központ létrehozásával segíteni fogja a kkv-kat a fokozott erőforrás-hatékonyságból fakadó üzleti lehetőségek kihasználásában;
• a 2016–2017-es időszakban teljes mértékben ki fogja használni a Horizont 2020 keretprogramot, ennek keretében elindítva az „Iparfejlesztés 2020-ig a körforgásos gazdaságban” elnevezésű, több mint 650 millió euró forrásból gazdálkodó kiemelt kezdeményezést is;
• az Európai Beruházási Bankkal (EBB) és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformmal együtt bátorítani fogja a finanszírozási kérelmek benyújtását, valamint támogatni fogja a körforgásos gazdaság szempontjából jelentős projektek kidolgozását.

Hogyan fog a magánfinanszírozás hozzájárulni a körforgásos gazdaságba való beruházásokhoz? Használható-e az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) a körforgásos gazdaságba való befektetések fokozásához?

A körforgásos gazdaság olyan üzleti lehetőségeket fog megteremteni, amelyek magukhoz vonzzák a magánberuházásokat. Már láthattuk, hogy a címkézés megteremtette az energiahatékonyabb termékek iránti keresletet. Az előttünk álló kihívásokat a közgondolkodásban tudatosítva elősegíthető, hogy a fogyasztók felelősségteljesen előállított termékeket válasszanak. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) az Európai Beruházási Bank (EBB) „InnovFin” elnevezésű programjának keretén belüli tanácsadási és finanszírozási eszközök révén egészíti ki a körforgásos gazdaságot előmozdító projektek már létező támogatását. A bizottság jelenleg felmérést végez a körforgásos gazdaság finanszírozásának támogatása érdekében az EBB-vel és a nemzeti bankokkal közösen indított platform lehetőségéről is.

Mit tesz a bizottság a műanyagiparban felmerülő egyedi kihívások kezelése érdekében?

A körforgásos gazdaságra való áttéréshez fokozni kell a műanyagok újrafeldolgozását. A műanyagok felhasználása napjainkban növekvőben van, az újrafeldolgozás hatékonysága azonban nem követi azt – a begyűjtött és újrahasznosított műanyagok aránya még a 25 százalékot sem éri el, ugyanakkor a műanyagoknak nagyjából 50 százaléka hulladéklerakókba kerül. Ebben az ágazatban fontos szempont az innováció is – ez utóbbi az élelmiszerek jobb tartósítása, a műanyagok újrahasznosíthatóságának fokozása, valamint a járművekben felhasznált anyagok súlyának csökkentése révén járulhat hozzá a körforgásos gazdasághoz. A bizottság:

• a műanyagok által a körforgásos gazdaságban játszott szerepre vonatkozóan stratégiát fog elfogadni, amely olyan kérdésekkel fog foglalkozni, mint például az újrahasznosíthatóság, a biológiai lebonthatóság, a bizonyos műanyagokban megtalálható veszélyes anyagok és a tengeri hulladék;
• a hulladékról szóló felülvizsgált jogalkotási javaslatban az újrahasznosított műanyag csomagolóanyagok tekintetében nagyratörőbb célértéket fog ajánlani.

Hogyan kezeli a körforgásos gazdaságról szóló csomag a tengeri hulladék problémáját?

A bizottság törekszik mindenfajta tengeri szennyezés megelőzésére és jelentős csökkentésére; ez alól nem kivétel a tengeri hulladék sem. Becslések szerint a hulladékgazdálkodási jogszabályok végrehajtása esetén legalább 25 százalékkal csökkenne a tengeri hulladék mennyisége. A jogalkotási csomag – a 2030-ra kitűzött fenntartható fejlesztési célok végrehajtásának részeként, valamint az EU tengeri hulladékra vonatkozó kiemelt célkitűzésének jegyében – kimondottan erre irányuló intézkedéseket is javasol. A bizottság a műanyagok körforgásos gazdaságon belüli szerepére vonatkozó stratégia keretében is meg fogja vizsgálni a témát.

Mit javasol a bizottság az élelmiszer-hulladék kérdésének kezelésére?

Európában az élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos helyzet igen aggasztó: a hulladékba kerülő élelmiszerek mennyisége az unión belül becslések szerint évente 100 millió tonnát tesz ki. Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás az élelmiszer-ellátási lánc teljes egészére jellemző: így a gazdaságokra, a feldolgozási és a gyártási folyamatokra, az élelmiszerüzletekre, az éttermekre és a háztartásokra is. A kapcsolódó gazdasági és környezeti hatásoktól eltekintve az élelmiszer-hulladéknak társadalmi szemszögből is van jelentősége: lehetővé kell tenni a felesleges élelmiszer továbbadományozását annak érdekében, hogy a biztonságos, fogyasztásra alkalmas élelem eljusson azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.

2015 szeptemberében az Egyesült Nemzetek Közgyűlése elfogadta a 2030-ra elérendő fenntartható fejlesztési célokat, köztük azt a célt is, amely a kiskereskedelmi és fogyasztói szinten az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás megfelezésére, valamint az előállítási és az ellátási láncok mentén fellépő élelmiszer-veszteségek csökkentésére irányul. Az EU és tagállamai elkötelezettek ennek a célnak az elérése iránt. Az új hulladékgazdálkodási jogalkotási javaslat arra szólítja fel a tagállamokat, hogy csökkentsék az élelmiszer-pazarlást az ellátási lánc minden pontján, kövessék figyelemmel az élelmiszer-pazarlási szinteket, majd számoljanak be tapasztalataikról, így lehetővé téve az elért haladásról a szereplők között folyó eszmecserét. A bizottság:

• az élelmiszer-hulladék mérésének céljára közös uniós módszertant fog kidolgozni, és meghatározza a vonatkozó mutatókat;
• a tagállamokat és az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi szereplőjét tömörítő platformot fog létrehozni, így segítve elő az élelmiszer-pazarlás tekintetében elérendő fenntartható fejlesztési célok megvalósításához szükséges intézkedések meghatározását, valamint a legjobb gyakorlatok és az elért eredmények megosztását;
• intézkedéseket fog hozni a hulladékról, az élelmiszerekről és takarmányokról szóló uniós jogszabályok világossá tétele, az élelmiszer-adományozás, továbbá a korábban élelmiszerként használt termékek és a melléktermékek takarmány-előállításban való biztonságos felhasználásának elősegítése érdekében;
• meg fogja vizsgálni az élelmiszer-ellátási lánc szereplői által alkalmazott dátumjelölések tökéletesítésének módjait és azok fogyasztói értelmezését, különös tekintettel a minőségmegőrzési időt feltüntető címkékre.

Hogyan törekszik majd a bizottság a fogyasztásra alkalmas élelmiszerek eldobásának elkerülésére?

A bizottság a tagállamokkal közösen lépéseket fog tenni a hulladékról, az élelmiszerekről és takarmányokról szóló uniós jogszabályok világossá tételére, így téve lehetővé a biztonságos, fogyasztásra alkalmas élelmiszereknek a rászorulók részére történő továbbadását, másfelől azokban az esetekben, amelyekben ez biztonságosan megoldható, a korábban élelmiszerként használt termékek állati takarmányforrásként való felhasználását. A hulladékgazdálkodási jogalkotási javaslat például egyértelműen kizárta hatálya alól a takarmányanyagokat. Így lehetővé válik, hogy azok a korábban élelmiszerként használt termékek (például elmorzsolódott keksz, megszikkadt kenyér), amelyek bár biztonságosak, üzleti megfontolások miatt mégsem kerülhetnek be az élelmiszer-ellátási láncba, az unióban sehol se számítsanak „hulladéknak”, következésképpen felhasználhatók legyenek állati takarmányok előállítási forrásaként. A tagállamokkal és az érdekeltekkel együttműködve a bizottság élelmiszer-adományozási iránymutatást is ki fog dolgozni az élelmiszer-adományozók és élelmiszerbankok számára, amelyben ismerteti az uniós jogszabályok betartásának módját (az élelmiszer-biztonság, a nyomonkövethetőség, a jogi felelősség, a hozzáadottérték-adó stb. tekintetében).

Mit tesz a bizottság a kritikus nyersanyagok ügyében?

A kritikus nyersanyagok az unió számára egyrészt komoly gazdasági jelentőséggel bírnak, másrészt viszont beszerzésük magas kockázattal jár. Jó néhány mindennapi célokra használt elektronikus eszköznek alapanyagai – az okostelefonokban például akár 50 különféle fém fordulhat elő, köztük kritikus nyersanyagok is. Ezen anyagok újrafeldolgozási aránya alacsony, így fontos gazdasági lehetőségek vesznek el. A hatékonyabb körforgást megvalósító gazdaságra való áttérés során foglalkozni kell a kritikus nyersanyagok visszanyerési arányának növelésével. A bizottság:

• lépéseket fog tenni a kritikus nyersanyagok visszanyerésének ösztönzése érdekében, és jelentést fog készíteni az uniós szintű legjobb gyakorlatokról és lehetséges további lépésekről;
• a hulladékról szóló felülvizsgált javaslatában bátorítani fogja a tagállamokat tovább lépések megtételére a kérdéskörben;
• fontolóra fogja venni, hogy a környezettudatos tervezést szabályozó irányelvben követelményeket fogalmazzon meg a termékek tekintetében az elektronikus eszközök újrahasznosíthatósága, illetve a magas hatékonyságú újrafeldolgozási előírások kidolgozása érdekében.

Miből állnak az építési és bontási ágazat számára tett javaslatok?

Európában az építésből és bontásból származó hulladékok az egyik legnagyobb mennyiséget kitevő típust alkotják. Az építési és bontási hulladékok mennyisége egy főre számítva évente egy tonnát tesz ki – azaz uniós szinten minden évben 500 millió tonnát. Az értékes nyersanyagok azonosítása és visszanyerése nem mindig történik meg. A hulladékkezelés tökéletesítése ebben az ágazatban komoly hatást fejthet ki a körforgásos gazdaságra. A bizottság:

• egy sor lépést fog tenni az építési és bontási ágazat értékes erőforrásainak visszanyerése és az ott keletkező hulladék megfelelő kezelése érdekében, emellett elő fogja segíteni az épületek környezeti teljesítményének felmérését is;
• bontás-előkészítési iránymutatást fog kidolgozni annak érdekében, hogy fellendüljön az ágazatban a nagy értéket teremtő újrafeldolgozás, valamint hogy a szereplők önkéntes újrafeldolgozási eljárások kidolgozásával javítsák az építőanyagok minőségét és az azokba vetett bizalmat.

Miből állnak a biomasszára és a bioalapú termékekre vonatkozóan tett javaslatok?

Az olyan bioalapú termékekből származó nyersanyagok, mint a fa, a termények és a rostok, széles körében felhasználhatók termékek előállítására és energiatermelésre. A bioalapú termékekből származó nyersanyagok egyrészt kiválthatják az ásványi (fosszilis) alapú termékeket, másrészt megújulnak, biológiailag lebonthatók és komposztálhatók is. Másfelől viszont a biológiai erőforrások felhasználása során tekintettel kell lenni életciklusukra, a környezetre gyakorolt hatásaikra és fenntartható beszerzésükre. A körforgásos gazdaságban ösztönözni kell a megújuló erőforrások lépcsőzetes felhasználását, csakúgy mint az új alapanyagok, vegyi anyagok és folyamatok kidolgozását eredményező innovációs potenciáljukat. A bizottság:

• egy sor lépést fog tenni a bioalapú termékekből származó erőforrások hatékony alkalmazásának ösztönzésére, ideértve például a biomassza lépcsőzetes felhasználásával kapcsolatos iránymutatás kidolgozását és a bevált módszerek terjesztését, valamint a biogazdasági innováció támogatását;
• a hulladékra vonatkozó felülvizsgált jogalkotási javaslat kiterjed a fából készült csomagolóanyagok újrafeldolgozására irányuló célértékekre, valamint a biohulladék elkülönített begyűjtését biztosító rendelkezésre is.

Hogyan fogja a bizottság ellenőrizni a körforgásos gazdaságról szóló cselekvési terv végrehajtását?

A körforgásos gazdaságról szóló cselekvési tervet alkotó főbb elemek nyomon követésének céljára a bizottság egyszerű és hatékony ellenőrzési keretet fog javasolni. Ez olyan területek mutatóit foglalja majd magában, mint például az alapvető nyersanyagok ellátási biztonsága, a javítás és az újrahasználat, a hulladéktermelés, a hulladékkezelés, a másodnyersanyagok kereskedelme az unión belül és az unión kívüli országok viszonylatában, valamint az újrahasznosított anyagok termékekben való felhasználása. A bizottság az élelmiszer-hulladék mérésének céljára közös uniós módszertant is ki fog dolgozni, és meghatározza a vonatkozó mutatókat.

Hogyan vették figyelembe a nyilvános konzultáció eredményeit?

A körforgásos gazdaságról folytatott nyilvános konzultáció során körülbelül 1500 válasz érkezett, amelyekben az érdekeltek főbb csoportjai nyilvánítottak véleményt: a válaszok 45 százaléka a magánszektorból, 25 százaléka magánszemélyektől, 10 százaléka civil társadalmi szervezetektől, további 6 százaléka hatóságoktól érkezett. A bizottság merített ezekből a válaszokból a körforgásos gazdaságról szóló cselekvési terv előkészítési munkája során, és ez megjelenik például az elsőbbséget kapott ágazatok megválasztásában.