Tapasztalatok szerint a hazai családi vállalkozások alig ötöde képes kezelni az alapító visszavonulását, a nagy többség szétesik, csődbe megy vagy eladják. A magyar GDP felét megtermelő cégeknél a generációváltás komoly kihívást jelent, amellyel a családi vállalkozások felének a következő öt évben meg kell küzdenie.
A családi vállalkozások meghatározó szerepet játszanak a hazai gazdaságban, a Magyarországon működő cégek 70 százaléka családi tulajdonban van. Becslések szerint ezek a társaságok állítják elő a GDP több mint felét, és foglalkoztatják a munkavállalók mintegy 50 százalékát, nagyjából 2,1 millió alkalmazottat – mondta sajtótájékoztatóján Ékes Ákos, a K&H vállalati üzletfejlesztés vezetője.
A családi vállalkozások a gazdasági növekedés fontos motorja, sok cég azonban komoly kihívások előtt áll. A társaságok felénél a következő öt évben komoly kihívást jelent majd a generációváltás kérdése, míg 13 százalék esetében ez máris aktuális probléma. Ennek ellenére a cégek 96 százalékánál nem készült írásba foglalt utódlási terv, a vállalkozások közel felénél pedig egyáltalán semmilyen kidolgozott elképzelés nincs arra, ki vegye át a stafétát az alapítótól – ismertette a GfK-val készített felmérés eredményeit Ékes Ákos.
A cégek többsége elvérzik
Egy amerikai felmérés szerint a családi vállalkozások alig harmada éli túl az első generációváltást, vagyis azt, amikor az alapító visszavonul. Magyarországon ez az arány ennél is sokkal rosszabb, a cégek mindössze 15-20 százaléka éli túl, illetve marad továbbra is az alapító család kezében – mondta Kürti Tom, Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület elnökségi tagja. Szerinte az egyik fő problémát abból adódik, hogy Magyarországon csupán negyed évszázada beszélhetünk újra magántulajdonról, az első generációs vállalkozók, a családi cégek alapítói ezért gyakran képtelen elengedni a nehezen összehozott, fáradságos munkával felépített vállalkozásukat, átadni a stafétát a következő generációnak.
Gondot jelent az is, hogy sokan abban látják a generációváltást, hogy az ügyvezetést akarják átadni gyermeküknek, miközben inkább olyan pozíciót kellene keresni a számára, amiben igazán jól tud teljesteni, ki tud bontakozni, és ez egyáltalán nem biztos, hogy az adott cég irányítása – hívta fel a figyelmet Kürti Tom. Komoly kihívást jelent még – pedig ez az egyik legfontosabb –, hogyan tudják a szülők érdekessé tenni a vállalkozást, az általuk végzett munkát a gyermekük számára. Nyilván egy vidéki cég esetében sokkal izgalmasabb Budapesten vagy New Yorkban szórakozni, mint a vállalkozás ügyeit intézni – fogalmazott.
Az egész gazdaságra hatással lesz a generációváltás
Úgy látja, érdemes minél korábban bevonni a gyereket a cég életébe, ő például már egészen fiatalon járt a családi vállalathoz, a Kürt Zrt.-be nyári gyakorlatra. A társaság vezetését egyébként ő sem akarta átvenni, már csak azért sem, mert apja, Kürti Sándor mellett felnőtt egy olyan ügyvezető, aki jól ismeri a céget, és akinél a legjobb kezekben van a társaság irányítása. E helyett inkább egy kisebb leánycég, a Kürti Akadémia vezetését vette át és feleségével közösen ennek felfuttatását tűzték ki célul.
A hazai családi tulajdonú vállalkozásoknál 2-3 éve indult be nagyobb arányban a generációváltás, az említett 15-20 százalékos arány is csak az első tapasztalatokat tükrözi. A cégek többségénél azonban a következő években aktuálissá válik az alapító visszavonulása, így a magyar gazdaság egésze számára fontos, hogyan sikerül ezeket a generációváltásokat levezényelni – mondta Bárány László, Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület elnöke.
Vissza kell venni az egóból
Nagyon nehéz átadni a stafétát, visszavenni az egóból, hogy az alapító ne álljon folyton az új cégvezetés mögött, mint valami csalhatatlan entitás, mert ezzel meggátolja, hogy az új generációban kialakuljanak azok a képességek, amelyek ahhoz kellenek, hogy a céget magabiztosan tudja vezetni – mondja saját tapasztalatból Bárány László, aki a pár éve adta át az évi több tízmilliárd forint forgalmú Master Good cégcsoport irányítását fiainak.
Elmondása szerint különösen nehéz ez annak az első generációs magyar vállalkozói rétegnek, akinek most kellene visszavonulni, mert ők még sokkal könnyebben tudtak sikeresek lenni, a piac nem büntette úgy a tévedéseket, rossz döntéseket, mint most. Ezért is hiszik magukat sokan csalhatatlannak, és nehezen tudják elfogadni, hogy másként is lehet vezetni a cégüket – fogalmazott. Egyebek mellett azért hozták létre a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesületet, hogy ezeket a tapasztalatokat megosszák egymással, segítsenek a generációváltásban a többi érintett vállalkozásnak.
