Zseniális év lehet az idei, ha a legvégén nem szól közbe az időjárás – mondja a KamaraOnline-nak nyilatkozva Frittmann János. Szerinte a tavalyi esztendő sem volt drámai, csak néhányan, akiknek a birtokán kijutott a rosszból, eléggé felelőtlenül és általánosítva nyilatkoztak.
Ebből rögtön le is szűrhetjük, hogy a tavalyi évjárat boraira nem kell legyintenünk, ha az üzletek polcain találkozunk velük. Igaz, lesznek olyan borok, például a Frittmann Borászatból a Merlot, amelyiket ne is keressük, mert a tavalyi termés miatt ezt a fajtát nem palackozzák, helyette olcsóbb kategóriába sorolva kínálják. Frittmannék elve ugyanis, hogy tilos a minőségi szint alá menni, s ebben igyekeznek példát mutatni. A tavalyi Irsai Olivér egyébként az utóbbi 15 év legkiválóbb bora lett, vagyis kárt okoznak, akik leegyszerűsítve csapnivalónak minősítik 2014-et.
Rengeteg munka a Kunsági Borvidék elismertetéséért
Nem véletlen, hogy a tavalyi és tavalyelőtti második helyezés után idén ők nyerték el az Év Pincészete díjat. Az elismerést 2002-ben alapította a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Borakadémia és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége. A díjat a borászatban irány- és mértékadó, nagyobb birtokról szüretelők munkáját ismerik el.
Frittmann János szerényen, de nem álszerényen azt mondja: nagyon sokat dolgoztak és dolgoznak azért, hogy a Kunsági Borvidék ott tart, ahol. És ott tart, hogy a szakma, a fogyasztók, a magyar és a külföldi piac nem csak észrevette, hanem megszerette az innen származó borokat. Ehhez a komoly és következetes szakmai műhelymunka mellett kellett némi marketing is, hogy az alföldi borászatokat korábban körülvevő negatív szemléleten változtatni lehessen.
Frittmann János ugyanis úgy látja, hogy felesleges a hangulatkeltés az alföldiek ellen, mert ez főleg a sznobizmusra épül. Az eredmények viszont mást mutatnak a fogyasztóké mellett a nemzetközi versenyeken szerzett elismerésekig.
A külföldi piacra persze nem könnyű bejutni, a borászok mellett a kereskedők is védik a hazait (tehetnék ezt jobban Magyarországon is), de az ár-értékarány alapján a kunsági boroknak van jövőjük a határon túl is.
A vendéglátás után az áruházláncokra is figyelnek
Elsősorban természetesen a magyarországi piacra koncentrálnak. A 2000-es évek elejétől ott vannak a vendéglátásban, nincs olyan jelentős étterem és szálloda az ország sok pontján, ahol ne lehetne a boraikból fogyasztani. 2013-tól a pezsgőjüket is kínálják. Mára a vendéglátás mellett a nagy áruházláncokra is jobban figyelnek. Mellette hozzákezdtek az internetes értékesítéshez, bár utóbbi a forgalomnak csupán kis százalékát teszi ki, de ma nem lehet meglenni a netes világ nélkül. Ahogy a borturizmus is fontos, nagyobb eseményekre időben kell helyet foglalni náluk.
A soltvadkerti borász szerint furcsa helyzet, hogy olyan sok import bort lehet venni a boltokban, hiszen árkategóriájukban a magyar borok nem csak versenyképesek, de jobbak is ezeknél. Vagyis szükség van arra, hogy minél többször népszerűsítsék a magyar italt idehaza is. Frittmann János különösnek tartja azt is, hogy a magyar borok külföldi propagálása nagyrészt a Tokaj borvidék kínálatának népszerűsítéséből áll.
Azt mondja: legyen a Tokaji Aszú a zászlóshajó, de Magyarországon van még másik 21 borvidék, amelyek nem desszertborokat készítenek. Szerinte minimum négy-öt különböző típusú bort kellene feltenni a külföldnek szóló marketingkampány kínálati listájára.
Családi borászat: másoknak is munkát adnak
Igazi családi borászat az övék, már a nagyszülők is szőlészettel foglalkoztak, most pedig testvére, István mellett a két fiú és a lánya is a vállalkozás tagja, amely a Frittmann Testvérek Kft.-ben 25 embernek ad munkát, ám további 25 család szintén a Frittmann borászatnak dolgozik. A jelenlegi 50 hektáros birtokot 60 hektárosra bővítik, bár szeretnék 100 hektárosra, ám nincs olyan minőségű föld, amely ezt a növekedést indokolttá tenné. Folytatni kívánják a hagyományos magyar fajták gondozását, az Ezerjó például évtizedek óta a kedvencük, s a Generosát is zseniális fajtának tartják.
Az idei terméstől nagyon sokat várnak, Frittmann János úgy látja, hogy zseniális évjárat lesz a 2015-ös mind a fehér, mind a rozé, mind a vörös boroknál. Az idei minőséggel maximálisan elégedett, a mennyiséggel azonban már van kis gond néhány fajtánál, mert jelentős jégkárt szenvedtek el.
Hogy személy szerint melyiket tartja a pincészet legszebb borának? Frittmann János nem vállalkozik erre, mert úgy gondolja, ez hangulat kérdése, hullámvölgyek vannak a bor és az ember életében egyaránt, különben is az a jó, ha sok szép borral lehet büszkélkedni.
Szerdahelyi Csaba
