A multinacionális cégeknek kötelezően országonként kellene elkészíteniük a nyereségről és az adózásról szóló beszámolóikat, közös konszolidált adóalapot és egységes adózási definíciókat kellene elfogadni, és a felelősségviselést egyértelműsítő, átlátható rendszert kellene kialakítani a jelenleg titkos nemzeti társaságiadó-kedvezmények kezelésére – az Európai Parlament álláspontja szerint.
Az Elisa Ferreira (portugál, szocialista) és Michael Theurer (német, liberális) képviselő (képünkön) által jegyzett állásfoglalást 508 szavazattal, 108 ellenszavazat és 85 tartózkodás mellett fogadta el szerdán az Európai Parlament.
A képviselők szerint a multinacionális cégeknek ott kellene adót fizetniük, ahol a nyereségüket megtermelik. Álláspontjuk szerint káros a jelenlegi adóverseny, amely egy közösen elfogadott szabályrendszer hiányában az agresszív adótervezést és az adóelkerülést ösztönzi. Az állami bevételkiesés mellett az is méltánytalan, hogy míg a nagyvállalatok alig fizetnek adót a nyereségük után, az adóteher teljes súlyával a kis- és középvállalkozásokra – és az állampolgárokra – nehezedik.
Beszámoló országonként, közös konszolidált társaságiadó-alap
A parlament országonként kötelező pénzügyi beszámolókat kér a multinacionális vállalatoktól. A beszámolónak többek között ki kell terjedniük a nyereségre, a befizetett adóra és a kapott támogatásra. A parlament emellett a „gazdasági tartalomra” és a bonyolult társasági adózás egyéb elemeire vonatkozó fogalmak egyértelmű és egységes meghatározását is kéri.
Szintén közös megállapodásra van szükség arról, hogy milyen feltételes adómegállapítások és „transzferárképzések” (azaz egy adott tranzakció értékének meghatározása egy cégen belül) engedhetők meg. A kedvezményes adózási rendszerek, a nemzeti adórendszerek eltérései és az adóalap európai szintű eróziójához vezető problémák megoldására a megfelelő eszköz a közös konszolidált társaságiadó-alap minél előbbi bevezetése, vélik a képviselők.
Átláthatóság
A képviselők a nemzeti feltételes adómegállapítások és a más tagállamra hatást kifejtő egyéb adózási lépésekre vonatkozó információk szisztematikus megosztását kérik a tagállamoktól. A parlament ragaszkodik hozzá, hogy ezt az információt a bizottság is megkapja, hiszen csak így töltheti be a versenyjogi szabályzás őreként rá rótt szerepet – ahogy azt például a Starbucks- és Fiat-ügyben tette.
A közérdekű bejelentők nagyobb védelme
A köz érdekében bejelentést tevőket jobban meg kell védeni, fogalmaz a szöveg, hozzátéve: a „Luxleaks” botrányt elindító oknyomozó újságírók a négy nagy könyvvizsgáló cég egyikénél dolgozó alkalmazott, Antoine Deltour információi alapján derítették fel. Delfour most a luxemburgi bíróság előtt áll.
Így látják az előterjesztők
Michael Theurer:
- „A jelentés mérföldkő azon a göröngyös úton, amely egy igazságos adórendszerhez vezet a piacgazdaságban.”
- „Néhány tagállam agresszív adópolitikája az európai partnereik kárára emelte az adóbevételeiket, emellett negatív következményekkel járt a társadalom egészére nézve is. Az adórendszer hiányosságai miatt több adót kell fizetni a munkavállalóknak, egyéni vállalkozóknak, közigazgatási dolgozóknak és cégeknek.”
Elisa Ferreira:
- „Nem hagyhatjuk, hogy olyan keretszabályok vonatkozzanak az adóztatásra, amelyek arra ösztönzik a tagállamokat, hogy minél nagyobb adókedvezményt biztosítsanak a nagyvállalatoknak és így versengjenek egymással.”
- „Remélem, hogy a LuxLeaks ügy és a különbizottság munkája érezhető változást hoz az adózási kérdések megítélésében.”
