A brit miniszterelnök szerint legalább egy évtizedbe telne egy új kereskedelmi megállapodás elérése az Európai Unióval, ha Nagy-Britannia az EU-tagságról kiírt, három hét múlva esedékes népszavazás eredményeként kilépne az unióból.

David Cameron a Sky News brit hírtelevíziónak adott, csütörtök este egyenes adásban sugárzott interjúban elismerte, hogy nem teljesült azt a korábbi választási ígérete, amely szerint a konzervatív párti kormány évente több százezerről néhány tízezerre csökkenti a bevándorlók számát.

Cameron szerint abban a hat évben, amióta ő a brit miniszterelnök, 600 ezer brit állampolgár települt át más EU-tagországokba, és 1,2 millióan érkeztek Nagy-Britanniába a többi uniós társállamból.

Hozzátette ugyanakkor: ennek a jelentős nettó bevándorlásnak az egyik fő oka az, hogy a brit gazdaság sokkal dinamikusabb, mint a kontinentális EU-társállamoké, és volt olyan időszak, amikor Nagy-Britannia több új munkahelyet teremtett, mint az összes többi EU-tagállam együtt.

Cameron szerint 2010 óta – amikor a Konzervatív Párt kormányra került – 2 millió új munkahely jött létre. Továbbra is célja, hogy a nettó bevándorlás évi 100 ezer alá csökkenjen, de szerinte őrültség lenne ezt úgy elérni, hogy Nagy-Britannia kivonul az EU egységes piacáról, és ezzel tönkrezúzza saját gazdaságát.

Ha Nagy-Britannia feladná hozzáférését az EU egységes piacához, a 150 ezer alkalmazottat foglalkoztató brit autóipar európai exportját például azonnal 10 százalékos vám terhelné.

Cameron szerint mindemellett legalább egy évtizedig tartanának a tárgyalások egy új kereskedelmi megállapodásról az EU-val. Példaként említette Kanadát, amely hét évig tárgyalt az EU-val a kétoldalú kereskedelmi megállapodásról, és az egyezség még mindig nem lépett életbe, ráadásul a szolgáltatási szektorra nem is terjed ki.

A műsor második részében, amikor a stúdióba meghívott közönség kérdéseire válaszolt, Cameron ehhez hozzáfűzte: az Európai Unió a teljes brit áru- és szolgáltatásexport 44 százalékát veszi fel. Az EU-val folytatott áruforgalom brit szempontból deficites, ám a szolgáltatáskereskedelemben masszív brit többlet alakult ki, és ez azért is különösen lényeges, mert a brit hazai összterméken belül 80 százalék a szolgáltatási szektor részaránya – hangsúlyozta a brit miniszterelnök.

A Kanadával kötött EU-megállapodás feltételei a legjobbak, amelyeket az unió valaha is egy külső kereskedelmi partnernek felajánlott, de ez az egyezség sem terjed ki a szolgáltatási szektorra. Cameron nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Nagy-Britannia is csak ilyen megállapodásra tudna jutni az EU-val, ha kilép az unióból.

A kormányfőt a közönség soraiból többen is félelemkeltéssel vádolták, Cameron azonban ezt visszautasította, mondván: nem az a célja, hogy másokban félelmet keltsen, hanem annak kifejezésre juttatása, hogy ő valóban tart a kilépés esetleges súlyos gazdasági következményeitől.

Cameron sekélyesnek nevezte és ugyancsak visszautasította a műsorvezető azon kérdését, hogy véleménye szerint a harmadik világháború vagy a globális recesszió következne be először Brexit esetén, vagyis akkor, ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból.

A brit miniszterelnök kijelentette: soha nem mondta azt, hogy az esetleges Brexit a harmadik világháború kirobbanásával járna. Amikor a riporter felidézte egy minapi beszédét, amelyben „az európai katonatemetőkben sorjázó, gondosan ápolt sírkövekről” beszélt, illusztrálandó az Európai Unió béketeremtő erejét, Cameron kijelentette: a brüsszeli tárgyalóasztalnál ma valóban olyan országok képviselői ülnek egymás mellett, amelyek korábban folyamatosan háborúban álltak egymással.

A kontinensen az elmúlt évszázadban két rettenetes vérontás pusztított, és teljesen bizonyosak lehetünk-e abban, hogy megoldottuk Európa összes problémáját, összes feszültségét? – tette fel a kérdést a brit kormányfő.

MTI/Kertész Róbert, London