Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vezetésével ismételten tárgyaló asztalhoz ült a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Bankszövetség. Az egyeztetés továbbra is a partnerség jegyében és konstruktív hangulatban zajlott, mindkét fél közös érdeke, hogy a gazdasági növekedés mihamarabb helyreálljon, a lakossági- és vállalati hitelpiac pedig új erőre kapjon.
A gazdaságfejlesztési miniszter ismételten kiemelte, hogy „hitelezés nélkül nincs fenntartható gazdasági növekedés. Bankadó helyett a pénzügyi eszközöket a gazdaság felé szükséges irányítani, hiszen a gazdaságnak jelenleg nagyobb szüksége van forrásokra, mint a költségvetésnek: meg kell akadályozni a hitelpiac befagyását és meg kell erősíteni az egészséges hitelezést.”
Nagy Márton a tárgyaláson arra kérte a Bankszövetséget, hogy a piaci verseny fokozása és a hitelezési terhek csökkentése érdekében október 9-től, azaz jövő hét hétfőtől az újonnan szerződött hitelek esetében mind a vállalati, mind pedig a lakossági hitelpiacon egy önkéntes banki kamatplafont alakítson ki, amely szint alatt fokozott verseny indulhat a pénzügyi szervezetek között.
A miniszter álláspontja szerint a kamatplafon maximális mértékét az újonnan szerződött vállalkozói forgóeszközhitelek esetén 12 százalékos kamatszintnél, a lakossági lakáscélú hitelek (új és használt lakóingatlan vásárlása, felújítása) esetében pedig 8,5 százalékos THM szintnél érdemes meghatározni, amely mind a hirdetményekre, mind pedig a szerződéses szintekre egyaránt vonatkozik. A Kormány a kamatplafon elfogadása esetében két vállalást tesz a Bankszövetség felé:
- Amennyiben a jegybanki alapkamat egy számjegyűre csökken, úgy lehetőség nyílik a vállalkozásokat értintő kamatstop kivezetésére, továbbá a lakossági kamatstop felülvizsgálatának megkezdésére.
- A Kormány, azon belül is az illetékességgel rendelkező Gazdaságfejlesztési Minisztérium támogatja a Bankszövetség pénzügyi digitalizációra vonatkozó szabályozási törekvéseit és terveit, a konkrét javaslatok megtárgyalására már a következő találkozón sor kerülhet.
A felek megállapodtak a tárgyalások folytatásáról, így az aktuális ügyek megvitatása mellett havi rendszerességgel alkalom nyílik a kamatplafonok felülvizsgálatára.
Elengedhetetlen a kereslet beindítása a befagyott hitelezési piacon, az önkéntes kamatplafonok pedig kimozdíthatják a hitelpiacot a jelenlegi állapotából – hangsúlyozta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a kormány és a bankszövetség közötti tárgyalásokra reagálva.
Rigó Csaba Balázs kiemelte: a hitelfelvevők jobban járnak, ha egy alacsonyabb kamatszint alatt versenyeznének egymással a pénzintézetek. Ahogy a magas infláció, úgy a pénzintézeti hitelezés visszaesése, befagyása is gátolja a gazdasági növekedést. A magas kamatok miatt kialakult alacsony kereslet a hitelpiacon gyakorlatilag hibernálja a vállalati hitelezést, lassítja a beruházásokat, visszaveti a lakáspiacot, valamint a fogyasztásra is negatív hatással van. Ezért a piaci verseny intenzitásának fokozása elengedhetetlen alacsonyabb kamatszintek mellett – mutatott rá a GVH elnöke.
A versenyhivatal pártolja, ha a bankok önkéntesen korlátozzák a profitjukat és termékenként önkéntes kamatplafon alatt fokozottabb hitelezési versenybe kezdenek; ez az ideiglenes megoldás növeli az átláthatóságot és csökkenti a hitelfelvevők költségét. A GVH azt javasolja a hitelt felvevő vállalkozásoknak és magánszemélyeknek, hogy mindig kérjenek több banktól is ajánlatot, használják az elérhető összehasonlító oldalakat, ezzel tovább élénkítve a bankok közötti versenyt.
Kitértek arrais, hogy a piaci verseny kibontakozását támogathatja – csökkenő kamatkörnyezet esetén – az önkéntes kamatplafonok mértékének rendszeres felülvizsgálata.
A nemzeti versenyhatóság felhívta a figyelmet: a rendelkezésére álló eszközökkel kiemelt figyelmet fordít arra, hogy élénküljön a piaci a verseny a hitelpiacon, illetve ne alakuljon ki versenykorlátozó együttműködés a piaci szereplők között.
A Magyar Bankszövetség elkötelezett Magyarország pénzügyi stabilitása, a gazdaságfejlesztési megoldások támogatása és a gazdasági verseny élénkítése iránt – hangsúlyozta a Bankszövetség közleményében, amelyben reagált a gazdaságfejlesztési miniszternek az önkéntes kamatplafon bevezetéséről szóló felhívására.
Jelezték: a miniszter kérésére támogatólag felhívják tagbankjaik figyelmét, egyben kiemelték: az egyes banki kamatszintek megállapítása minden tagbank saját és önkéntes döntése. Üdvözölék a GVH álláspontját is, amely ebben a kérdéskörben is a piaci verseny jelentőségére hívja fel a figyelmet.
Közleményében a bankszövetség rámutat: a magyar gazdaság fellendítésének feltétele, hogy a pénzpiaci viszonyok és a kockázati hatások figyelembevételével, a fenntarthatósági és a stabilitási szempontok alapján tartsa fenn a bankszektor a hitelezési aktivitását.
A kritikus helyzetekben a pénzügyi közvetítőrendszer aktív szerepvállalásának szükséges feltétele a kormány és a banki közösség közötti folyamatos párbeszéd fenntartása, a kiszámítható és előre mutató szabályozási környezet, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer tehervállalási képességének figyelembevétele – írták.
A bankszövetség üdvözölte a kamatstop várható kivezetését, amely várakozásuk szerint a hitelezésben a „piaci viszonyokban gyors helyreállást” és a „hitelezésben dinamizmust fog jelenteni.”
Álláspontjuk szerint a kormány gazdaságpolitikáját egy tőkeerős, nemzetközileg versenyképes, az élenjáró digitális folyamatokat működtető bankszektor képes a leghatékonyabban támogatni. Ősszel a hitelezési folyamatok további digitalizációjára, a digitális állampolgárság adta előnyök kihasználására és az adatvagyon hatékony felhasználására vonatkozó javaslatcsomagot terjesztenek a kormány elé.
(Forrás: Gazdaságfejlesztési Minisztérium, MTI)