Az uniós tagállamok elvi megállapodásra jutottak arról, hogy EU-szinten végrehajtják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi adózási reformjának 2. pilléreként ismert, a multinacionális vállalatokra vonatkozó minimumadóról szóló irányelvet.

Az OECD 137 országa állapodott meg arról, hogy 2022 végéig saját adószabályaikba ültetik a globális minimumadót, ami 15 százalékos minimális társasági adókulcs kivetését jelenti a nagy multinacionális vállaltokra.

Az uniós tagállamok állandó képviselői azt ajánlják a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy írásbeli eljárás útján fogadják el az irányelvet, melynek hatékony végrehajtása korlátozni fogja a társaságiadó-kulcsok terén folyó negatív versenyt.

Az új jogszabály a legalább 750 millió eurós összesített éves árbevétellel rendelkező nagy multinacionális és belföldi vállalatok nyereségét legalább 15 százalékos kulccsal adóztatja. Csökkenteni fogja az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás kockázatát, és biztosítani fogja, hogy a legnagyobb multinacionális vállalatok megfizessék a társasági adó elfogadott globális minimális kulcsát.

Az irányelvet a tagállamoknak 2023 végéig kell átültetniük nemzeti jogrendjükbe.

Az Európai Unió Tanácsa hozzájárul, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba – értesült a Világgazdaság.

Az internetes üzleti lap az Európai Unió Tanácsának főtitkárságáról származó, és a birtokába jutott hivatalos levélre hivatkozva számolt be arról, hogy a globális minimumadót úgy lehetne alkalmazni Magyarországon, hogy ahhoz nem kellene megemelni a magyar társasági adót.

A magyar kormány korábban vétót helyezett kilátásba annak okán, hogy a globális minimumadó méltányosság nélküli bevezetése markánsan rontaná a gazdaság versenyképességét. Itthon a társasági adó kulcsa 9 százalék, és ezen nem is akar változtatni a kabinet. Orbán Viktor miniszterelnök egyenesen „munkahelygyilkos intézkedésnek” nevezte a globális minimumadót.

(Forrás: MTI)