A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a rendkívüli körülményekre tekintettel a hazai rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferek 2020. július 1-jétől való feloldásáról döntött, és további eszközöket és könnyítéseket is bejelentett. Az elemzők kormányzati gazdaságélénkítő lépéseket is várnak.

Az érintett intézményeknek 2022-től három év alatt, fokozatosan kell majd újból felépíteniük a 2020-ra eredetileg előírt tőkepuffereket. Az intézkedés akár 4500 milliárd forint további hitel kihelyezésére ad lehetőséget az adott körben. Az így felszabaduló tőke támogatja a bankrendszer hitelezési tevékenységének fenntartását, gazdasági növekedéshez való hozzájárulását – írja közleményében a jegybank.

Az MNB 2015 óta meghatározza a rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét, 2017 óta pedig addicionális tőkekövetelményeket határoz meg számukra. A jegybank szerint a koronavírus-járvány okozta rendkívüli gazdasági körülmények miatt szükségessé vált a jelenlegi helyzet hitelpiaci hatásaiból fakadó rendszerkockázatok mérséklése, amit a tőkekövetelmények csökkentése támogathat. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa erre tekintettel, a pénzügyi stabilitás fenntartása céljából a hazai rendszerszinten jelentős intézmények számára előírt tőkepufferek átmeneti feloldásáról döntött, melynek értelmében 2020. július 1-től a hazai rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferráták 0 százalékra csökkennek.

Az MNB kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a bankok a felszabaduló tőke segítségével a rendkívüli körülmények között a reálgazdaság hitelezését finanszírozzák osztalék és egyéb, tőkét érintő kifizetések helyett, fenntartva a bankrendszer stabil veszteségellenálló-képességét.

A hitelezés helyreállását támogató fokozatosság és a veszteségviselő-képesség megerősítése érdekében a rendszerszinten jelentős bankoknak 2022-től három év alatt újra fel kell majd építeniük a 2020-ra már előírt, illetve a jövőbeli felülvizsgálatok útján megállapított végleges rátáknak megfelelő puffereket.

A rendszerszinten jelentős intézmények esetleges pénzügyi nehézsége a különböző hatásokon keresztül veszélyeztetheti az egész magyar pénzügyi közvetítőrendszer működését, és közvetve reálgazdasági problémákat is okozhat. Ezért a jegybank kiemelt figyelemmel követi működésüket, és sokkellenálló képességüket pótlólagos tőkepuffer előírásával erősíti.

Az MNB 2016-ban nyolc rendszerszinten jelentős pénzintézetet (Other Systemically Important Institution, O-SII) nevezett meg, az OTP Bankot, az UniCredit Bank Hungary Zrt.-t, a K&H Bankot, a Magyar Takarékszövetkezeti Bankot (MTB), a Raiffeisen Bankot, az Erste Bank Hungary-t, a CIB Bankot, az MKB Bankot.

Az MNB egyhetes betéti tender rendszeres meghirdetéséről is döntött, az eszköz a bankrendszer likviditásának 0,9 százalékos alapkamaton való lekötésével segíti a hatékonyabb likviditáskezelést.

A jegybank jelezte: kiemelt figyelemmel kíséri a likviditási folyamatok alakulását. Az elmúlt hetek likviditási folyamatai és a likviditás bankok közötti egyenletlen eloszlása egy likviditáslekötő betéti eszköz bevezetését indokolják.

Az MNB 2016 őszén a potenciális eszköztár részévé tette az egyhetes futamidejű betéti eszközt, aminek aktiválására most kerül sor.

Az egyhetes betéti eszköz fix kamatozású és az O/N betéti eszköz -5 bázispontos kamatával szemben 0,9 százalékos alapkamatot fizet. Az eszközt a jegybanki monetáris politikai partnerkör tagjai vehetik igénybe.

A betéti tendert a jegybank minden héten meghirdeti, az elszámolás a tender napján történik meg. A tendereken elfogadott ajánlatok mennyiségét a jegybank a mindenkori likviditási folyamatok alapján határozza meg. Az MNB az egyhetes betéti eszközt mindaddig aktívan használja és rendszeresen meghirdeti, amíg azt a likviditási folyamatok indokolttá teszik. Az eszköz paraméterei az MNB honlapján érhetők el. Az első tender időpontja április 2. csütörtök, a tender paramétereit az MNB 12 órakor teszi közzé.

A Magyar Nemzeti Bank a monetáris tanács március 24-i döntésével összhangban arról is döntött, hogy lehetővé teszi a hazai nyílt végű, nyilvános befektetési alapok részvételét a jegybank új, hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein. A döntés célja a nemzetgazdaság működése szempontjából kiemelten fontos piacok – ideértve az állampapírpiac és az ingatlanpiacok – támogatása, stabilitásának biztosítása. Az MNB ezzel összhangban kezdeményezi a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet módosítását a befektetési alapok hitelfelvételi feltételeire vonatkozóan.

A befektetési alapok a jegybanki tendereken a 3, 6 és 12 hónapos futamidőket vehetik igénybe, a banki partnerkörhöz hasonlóan megfelelő fedezet biztosítása mellett. A hitelt lejárat előtt bármikor visszafizethetik.

A befektetési alapok közvetlenül, illetve közvetetten, azaz partnerköri hitelintézet közvetítésével is részt vehetnek a rendszeresen meghirdetett hiteltendereken. Az MNB a héten megkezdi az egyeztetéseket az alapokkal és a hitelintézetekkel a technikai feltételekről.

Az MNB március 24-én jelentette be, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult pénzügyi piaci feszültségek enyhítése érdekében hosszú lejáratú, azaz 3, 6 és 12 hónapos, illetve 3 és 5 éves futamidejű fedezett, fix kamatozású hiteleszközt vezet be korlátlan keretösszeggel. A hiteleszköz kamatozását az MNB tenderenként határozza meg, a kamat ugyanakkor nem lehet alacsonyabb, mint a tender időpontjában fennálló alapkamat.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője rámutatott: a tőkepufferek feloldásával felszabaduló tőke támogatja a bankrendszer hitelezési tevékenységének fenntartását. Az egyhetes betéti tender heti gyakoriságú, 0,9 százalékos kamaton történő bevezetése a bankrendszer likviditásának hatékonyabb kezelését célozza, mivel az elmúlt hetekben a likviditás egyenlőtlen eloszlása alakult ki a bankok között. A lépés meredek kamatemelésnek felel meg, amivel gyakorlatilag megszűnt a kamatfolyosó. Emellett kifejezetten drágítja a forint elleni pozíciók költségét, ennek hatására a forint a 370-es szint közeléből azonnal 365-ig erősödött az euróval szemben.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a gazdaság későbbi beindulását segíti a tőkepufferek feloldása. Kérdés, hogy mire tudják majd használni a bankok az így felszabaduló jelentős hitelezési erőforrást – vetette fel, hozzátéve: feltehetően erősen szelektálnak majd a hiteligénylők között. Mindehhez az elemző szerint a jövő héten bejelenteni tervezett kormányzati intézkedések adnak majd bővebb támpontot, a kormányzat is a hitelezés beindulását tervezi támogatni, vélekedett.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője azt emelte ki, hogy az egyhetes betéti eszköz 0,9 százalékon történő bevezetése ténylegesen megemeli a bankközi kamatokat. A tendereken elfogadott ajánlatok mennyisége a közlemény szerint nem korlátlan, azt a jegybank a mindenkori likviditási folyamatok alapján határozza meg, a lépés nem „érett” kamatemelés.

Az elemző arra számít, hogy a forint továbbra is volatilis marad, bár a 370 forintos euróárfolyam elérését nem tartja valószínűnek. Szintén kiemelte, hogy várják egy „figyelemre méltó” kormányzati mentőcsomag bejelentését a jövő hét elején. Ha a gazdasági válságkezelés hatékony lesz, a forint erősödhet. Június végén 350 forintos euróárfolyamot tart valószínűnek az Erste Bank elemzője.

(Forrás: MTI)