A járműgyártás 9,6 százalékos és a számítástechnikai, illetve elektronikai termékek gyártásának 7,3 százalékos növekedésének köszönhetően az ipari termelés októberben 6,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal emelkedett a kibocsátás.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ezt második becslése alapján jelentette. A múlt pénteki első becslésben közölt októberi adathoz viszonyítva a második becslés nem változott.

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,4 százalékkal csökkent.

Az éve első tíz hónapjában az ipari termelés 6,3 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 7,4, a belföldi értékesítés 6,2 százalékkal nőtt.

Az iparon belül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 6,1, míg az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A feldolgozóipari termelés 29 százalékát képviselő járműgyártáson belül a közúti gépjármű gyártásának volumene 9,6, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 8,7 százalékkal nőtt.

A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában az egyik legjelentősebb alágazat, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 25 százalékkal emelkedett.

Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 7,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva, mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvező alakulásának köszönhetően. A húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,1, míg a második legjelentősebb italgyártás 16,8 százalékkal emelkedett.

A legnagyobb mértékben, 21,9 százalékkal a kisebb súlyú villamos berendezés gyártása haladta meg az egy évvel korábbit.

Folytatódott a tavaly augusztus óta tartó csökkenő tendencia a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában: októberben a kibocsátás 8,0 százalékkal visszaesett.

A legnagyobb mértékben, 8,9 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, nagyrészt a jelentős súlyt képviselő műanyagalapanyag-gyártás visszaesése miatt.

Az ipari export volumene 8,2 százalékkal, a feldolgozóiparé 9,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A járműgyártás kivitele 15,2, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 12,2 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerexport 8,0 százalékkal, a gyógyszerkivitel 8,4 százalékkal, a villamosberendezések exportja 27,1 százalékkal haladta meg a tavaly októberit.

Az ipar belföldi értékesítése 4,1, ezen belül a feldolgozóiparé 5,3 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A szeptemberi 22,3 százalékról 5,5 százalékra esett vissza a járműgyártás belföldi értékesítésének növekedési üteme és 10,0 százalékról 1,3 százalékra az élelmiszeriparé. A számítástechnikai és elektronikai termékek belföldi értékesítése folytatta az idei évre jellemző mélyrepülését, októberben és az első tíz hónapban egyformán 10,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A gépgyártás és a villamosberendezések gyártása 8,6, illetve 28,6 százalékkal növelte belföldi eladásait.

A tartós fogyasztási cikkeket gyártók 18,9 százalékkal növelték eladásaikat tavaly októberhez viszonyítva, a beruházási javak kereslete 3,9 százalékkal nőtt.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 0,9 százalékkal nagyobb volt a tavaly októberinél. Az új belföldi rendelések 2,4, az új exportrendelések 0,7 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány október végén 10,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az exportrendelések 11,0 százalékkal, a belföldi rendelések állománya 6,9 százalékkal volt alacsonyabb a tavaly októberinél.

Az euróövezet ipari termelése októberben már a tizenkettedik egymást követő hónapban csökkent éves bázison az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése alapján. Az Európai Unióban éves bázison októberben a magyarországi ipari termelés nőtt a legnagyobb mértékben.

Az előző évihez képest az euróövezetben 2,2 százalékkal csökkent októberben az ipari termelés, az Európai Unióban pedig 1,7 százalékkal volt alacsonyabb az Eurostat jelentése szerint. Szeptemberben az euróövezetben 1,8 százalék, az EU-ban 1,2 százalék volt az ipari termelés éves csökkenése.

A piac a tényleges 2,2 százaléknál nagyobb, 2,3 százalékos csökkenést várt az euróövezeti ipari termelésben októberre.

Az egy évvel korábbihoz képest a németországi ipari termelés csökkent októberben a legnagyobb mértékben, 6,3 százalékkal. Észtországban, Romániában és Szlovákiában pedig 3,9 százalék volt az ipari termelés éves csökkenése.

A legnagyobb éves növekedést a magyarországi ipari termelés érte el októberben, az Eurostat adatai szerint 6,5 százalékosat. Írországban 5,9 százalékkal, Lengyelországban pedig 3,4 százalékkal nőtt az ipari termelés októberben az egy évvel korábbihoz képest. Októberben szezonális kiigazítással 0,5 százalékkal csökkent a szeptemberihez képest az ipari termelés az euróövezet 19 tagállamában és 0,4 százalékkal az Európai Unió 28 tagállamában. Szeptemberben az euróövezetben 0,1 százalékkal csökkent havi bázison az ipari termelés, az EU-ban pedig 0,1 százalékkal növekedett.

Az euróövezet ipari termelésének októberi havi csökkenése megfelelt a piaci várakozásoknak.

Az előző havihoz képest az ipari termelés legnagyobb mértékben Dániában és Görögországban csökkent októberben, 2,6 százalékkal. Lettországban és Litvániában 2,3 százalék volt a havi csökkenés.

A legnagyobb növekedést Portugáliában regisztrálták az előző havihoz képest, 3,1 százalékosat. Szlovéniában 2,0 százalékkal nőtt októberben az ipari termelés az előző havihoz képest, Lengyelországban pedig 1,1 százalékkal.

(Forrás: MTI, fotó: Varga György)