Magyarország jogi versenyképességének további erősítésére törekszik az Igazságügyi Minisztérium (IM), emellett azon dolgozik, hogy a hazai vállalkozások előremutató, innovatív, digitális változásokhoz alkalmazkodó modern polgárjogi szabályozás keretében működhessenek.
Varga Judit igazságügyi miniszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) csúcstalálkozóján tartott előadásában kiemelte, hogy a szaktárca az elmúlt időszakban számos olyan intézkedést vezetett be, amely a versenyképesség növelését szolgálta. Példaként említette többek között azt, hogy az állam a jövőben ingyenes céginformációs szolgáltatással segíti majd a vállalkozások működését.
A cégnyilvántartás fejlesztésére folyamatos figyelmet fordítanak, tekintettel annak fontosságára. Emellett új cégtörvény megalkotásán dolgoznak, amelynek központi vezérgondolata, hogy az államnak a cégek alapításába és belső működésébe csak a legszükségesebb mértékig kell beleszólnia, azonban a jelenleginél hatékonyabban kell fellépnie a jogszabályellenesen működőkkel szemben. Továbbá olyan általános ügyintézési portált hoznak létre, amelyen keresztül cégügyeket lehet intézni – sorolta a miniszter.
Varga Judit elmondta, a cégbírósági munka területén biztosítani kívánják, hogy a speciális tudást igénylő cégformák ügyeit egy kijelölt cégbíróság intézze. A másik fontos változás azt célozza, hogy a cégbíróságnak az üzleti forgalom biztonsága fenntartásában játszott garanciális szerepe ne aprózódjon el a bejegyzési ügyek dömpingjében, hanem valós szerepét betöltve érdemi törvényességi felügyeleti kontrollt gyakoroljon. Ez úgy érhető el, ha a sematizálható ügyek intézésének munkaterhét a cégbíróságon belül a humánerőforrásról az informatikai rendszerre terhelik.
A cégalapítás mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a működő vállalkozások piacról történő kivezetésére is. A jelenleg hatályos, a csődeljárás és felszámolási eljárásról szóló törvény a miniszter szerint több szempontból is megérett az újratervezésre.
Beszélt arról is, hogy nemrég kihirdették a szerkezet-átalakítási eljárásokra vonatkozó 2019. évi európai parlamenti és tanácsi irányelvet, amelynek átültetése a magyar jogba 2020 végén várható. Az irányelv lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy a pénzügyi nehézségeiknek már a korai fázisában kezdeményezhessenek olyan bírósági eljárást, amelynek során a hitelezőkkel megállapodhatnak a tartozások visszafizetési feltételeinek az átdolgozásáról.
A cégeljárási reformok azért is időszerűek, mert az idén nyáron hirdették ki azt az európai uniós irányelvet, amely a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használatát kívánja ösztönözni – mutatott rá a miniszter. Ez alapján 2021 nyarától lehetővé kell tenni, hogy a cégalapításhoz szükséges minden lépés a digitális térben, elektronikusan valósulhasson meg anélkül, hogy az alapítóknak személyesen meg kellene jelenniük az eljáró jogi képviselő előtt.
Egy másik fontos irányelv-átültetési feladat az Európai Parlament által elfogadott és kihirdetés előtt álló társasági jogi mobilitási irányelvvel lesz kapcsolatos, amely határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében módosítja a társasági jogi irányelvet – jegyezte meg Varga Judit.
Kiemelte, hogy Magyarország a digitalizációs fejlődés nyertese szeretne lenni, ehhez kapcsolódóan az IM mielőbb ki kívánja dolgozni a digitális aláírásra, valamint az online térben történő ügyletkötésre vonatkozó új, korszerű szabályozást.
Az uniós gazdasági terveket taglalva elmondta, hogy a kialakítandó, Európa iparáról szóló hosszú távú stratégia részét képezi majd az olyan kihívásokkal való szembenézés, mint a digitalizáció, amely az erős európai ipar kulcsa is egyben. Az új bizottságban két alelnök lesz e terület felelőse: a digitális korra felkészült Európáért felelős Margrethe Vestager mellett az emberközpontú gazdaságért felelős Valdis Dombrovskis.
Szintén ők koordinálják a kis- és középvállalkozások (kkv) stratégiájával kapcsolatos munkát, amely többek között a kkv-k könnyebb finanszírozáshoz jutására is kiterjed. Az új kezdeményezések között van egy dedikált kkv alap létrehozása, amely a kkv-k első nyilvános szabályozott piaci – azaz tőzsdei – bevezetését hivatott elősegíteni. A kkv szektor támogatása magyar részről kiemelt kérdés – hangsúlyozta a miniszter.
(Forrás: MTI, fotó: Mónus Márton)
