Az albérleti támogatás jogosulatlan igénybe vétele volt a tárgya egy nemrégiben a Kúria elé került ügynek: a Rátkai Ügyvédi Iroda összefoglalója.
A Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogján korábban már szó volt a munkáltató által kedvezményesen nyújtható albérleti támogatásról, amely HR szempontból jó eszköze lehet a lokális munkaerőhiány csökkentésének.
Nemrégiben a Kúria egy olyan ügyet tárgyalt (Mfv.I.10.839/2016.), amelynek fő kérdése az albérleti támogatás jogosulatlan igénybe vétele volt.
A perbeli ügyben a munkavállaló éveken keresztül albérleti támogatást igényelt a munkáltatójától. Egy belső vizsgálat azonban fényt derített arra, hogy a munkavállaló élettársával lakik egy ingatlanban és a bérleti szerződésben kikötött bérleti díj nem volt más, mint az ingatlan rezsiköltsége. Emiatt a munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntette.
A Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a munkavállaló és az élettársa az albérleti szerződés szerint bérleti díjként az amúgy is fizetendő rezsiköltséget kötötték ki. Ezt az ingatlan használóinak mindenképpen fizetniük kell, a munkavállalót tehát tényleges fizetési kötelezettség pusztán a lakhatásért nem terhelte. Ezért nyilvánvalóan úgy igényelt a munkáltatótól albérleti díjat (ténylegesen rezsiköltséget), hogy az nem felelt meg a munkáltató fizetési szándékának, a díjkifizetés céljának. Ezáltal – az együttműködési kötelezettség megsértését is értékelve – a munkavállaló olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony megszüntetés jogszerű indoka lehetett, hiszen éveken át jogalap nélkül vette fel a munkáltató által biztosított albérleti hozzájárulást. A Kúria értékelte, hogy a munkáltató albérleti hozzájárulás fizetésére kötelezettséget vállalt, azonban csak meghatározott célból és feltételek fennállása esetén, amelynek nem felelt meg az, hogy az élettárssal közösen használt ingatlan rezsiköltségét térítse meg a munkáltató.
