Márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene – a jelentős bázishatás eredményeként – 16,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 0,2 százalékkal nagyobb, azaz lényegében a tavaly márciusival megegyező volt a forgalom. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 0,3 százalékkal csökkent, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,4 százalékkal emelkedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 29,7 százalékkal nőtt az eladások volumene. Ezen belül a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 320,4 százalékkal, vagyis több mint négyszeresére, a használtcikk-üzletekben 238,7 százalékkal háromszorosára, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 75,3 százalékkal nőtt az értékesítés, amiben jelentős szerepet játszott a tavaly márciusi alacsony bázis is. A könyv, számítástechnika és egyéb iparcikk-üzletekben 59,4, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 13,1, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,3 százalékkal nőtt a forgalom.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 7,3 százalékkal csökkent.
Az üzemanyag-kiskereskedelemben – a hó közepi ünnephez kapcsolódó többletvásárlások miatt – 51,4 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1375 milliárd forintot ért el, aminél nagyobbat csak a karácsonyi vásárlásokkal serkentett tavaly decemberről regisztrált a KSH.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 44 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 20 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott márciusban.
Az első negyedévben a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 10,5, naptárhatástól megtisztítva 10,3 százalékkal nagyobb volt, mint a múlt év azonos időszakában.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 16,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 27,4 százalékkal nőtt az értékesítés volumene a tavaly január-márciusihoz viszonyítva.
Az év eleji béremeléseken túl a februárban kifizetett egyszeri juttatások, az alacsony bázisadatok, valamint a benzinturizmus mellett az inflációs várakozások is hozzájárultak a kiskereskedelmi forgalom márciusi rendkívüli megugrásához – vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik szerint a tavalyi utolsó negyedévhez képest erősen megnövekedett fogyasztás jelentősen hozzájárulhatott a bruttó hazai termék (GDP) első negyedévi növekedéséhez.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője kommentárjában kiemelte, hogy a várakozásokat messze meghaladó mértékben bővült márciusban a kiskereskedelmi forgalom. Míg a volumen 16,2 százalékkal, addig az árbevétel a magas infláció miatt 27,9 százalékkal ugrott meg az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az első három hónapban regisztrált 10,3 százalékos növekedés szignifikáns gyorsulás a tavalyi utolsó negyedévi 5,5 százalékos növekedéshez képest, azaz számításai szerint a tavalyi utolsó negyedévhez képest 4 százalékkal nőtt a fogyasztás, ami hozzájárulhatott a GDP gyorsulásához az első negyedévben.
A kiskereskedelmi forgalom kiugró növekedését egyértelműen támogatta az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz mellett a bőven 13 százalék feletti béremelkedés is – emlékeztetett. Az üzemanyagokra és egyes élelmiszertermékekre bevezetett árkorlátozások pedig a határ menti forgalmat lendíthették fel, ami a következő hónapokban is támogatja a forgalom emelkedését. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja – fűzte hozzá Suppan Gergely.
Tavaly 3,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban kétszámjegyű, 10 százalék feletti növekedésre számítanak a bankholding szakértői.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint is kiugróan magas növekedést produkált a kiskereskedelem márciusban. A kétszámjegyű bővülés mögött részben a tavalyi alacsony bázis áll, ugyanakkor az előző hónaphoz mért 7,3 százalékos növekedés jól jelzi, hogy a bázishatásnál többről van szó. Az elemző két fontos tényezőt említett: egyrészt a háztartások jelentős mértékben támogatták az ukrán menekülteket, ami megemelhette a fogyasztást, másrészt az egyre magasabbra szökő infláció is motiválhatta a vásárlókat abban, hogy előre hozzák a tervezett fogyasztásukat, nagyobb kiadásaikat, amire lehetőséget teremtett a jelentősen megugró jövedelem. Hozzátette, hogy emellett az árstop hatására jelentősen megugorhatott az üzemanyagturizmus a határmenti városokban.
Úgy vélte, a márciusi kiskereskedelmi teljesítmény inkább kivételnek tekinthető, mint strukturális változásnak. A növekedés ilyen tempója kétségtelenül fenntarthatatlan, ám az is biztosra vehető, hogy az első negyedévben a fogyasztás megugrásán keresztül ez rendkívüli mértékben emeli majd a bruttó hazai termék, a GDP növekedését – jelezte Virovácz Péter.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője a nem élelmiszer-kiskereskedelem kimagasló növekedésével kapcsolatban emlékeztetett, hogy márciusban nem voltak a bázisidőszakihoz hasonló korlátozások, illetve hogy a háztartások a februári transzfereket és a magasabb béreket jelentős arányban elköltötték. Az üzemanyag-forgalom kiemelkedő növekedését a pánikfelvásárlások mellett a korlátozásmentesség miatti nagyobb mobilitással és az üzemanyagturizmussal magyarázta.
A kiskereskedelmi forgalom volumenének számottevő bővülése Regős Gábor szerint visszaigazolja az inflációt meghaladó béremelkedést és a jövedelmi helyzet javulását. A fogyasztás így az első negyedévben igen jelentős mértékben húzhatta felfelé a gazdasági növekedést, ugyanakkor vélhetően rontotta a folyó fizetési mérleg egyenlegét is – figyelmeztetett a Századvég szakértője. A kiskereskedelmi forgalom volumene a következő hónapokban is bővülhet, bár a növekedés vélhetően kisebb lesz – tette hozzá.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a 16,2 százalékos éves index historikusan a legmagasabb érték. Mint hozzátette: a jelek szerint az élelmiszer-árstop fogyasztásra gyakorolt hatása továbbra is elhanyagolhatónak tűnik, ugyanakkor, a GDP 3-4 százalékát kitevő év eleji fiskális expanzió hatása márciusban is jelentkezett. Az üzemanyag-eladások kimagasló növekedését egyrészt az alacsony bázissal, másrészt a benzinturizmussal magyarázta. Nagy János megjegyezte, hogy a háború következtében Magyarországra érkező ukrajnai menekültek költései mindhárom termékfőcsoportban komoly hatással bírhattak.
Az Erste Bank szakértője úgy látja, hogy az első fél évben a GDP növekedését a belső fogyasztás fogja mozgatni, ami óriási kihívások elé állítja a monetáris politikát a háború következtében a korábbiaknál még erősebben megemelkedett inflációs környezetben. Nyártól a fiskális expanzió kifutása és az idei, minden bizonnyal az elmúlt két évtized legmagasabb áremelkedése a fogyasztás lassulását váltja majd ki – prognosztizálta Nagy János.
Az euróövezetben az előző havihoz képest a vártnál nagyobb mértékben csökkent a kiskereskedelmi forgalom márciusban, éves bázison pedig a vártnál kevésbé nőtt az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése szerint.
Márciusban szezonális kiigazítással 0,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben az előző havihoz képest, az Európai Unióban pedig 0,2 százalékkal. Elemzők 0,1 százalékos havi csökkenést vártak márciusban az euróövezetben.
Februárban az euróövezetben 0,4 százalékos, az EU-ban pedig 0,3 százalékos volt a havi növekedés.
Éves bázison márciusban 0,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben a várt 1,4 százalékos növekedés helyett. Februárban 5,2 százalékos volt az éves növekedés. Az EU-ban 1,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom márciusban éves bázison a februári 5,6 százalékos növekedés után.
Havi bázison a legnagyobb csökkenést a kiskereskedelmi forgalomban Spanyolországban regisztrálták márciusban, 4,0 százalékosat. Luxemburgban 3,3 százalékos, Franciaországban 1,9 százalékos volt a havi csökkenés. A legnagyobb mértékben, 11,4 százalékkal Szlovéniában nőtt a kiskereskedelmi forgalom az előző havihoz képest márciusban, Lettországban pedig 11,1 százalékkal. A harmadik legnagyobb, 7,3 százalékos havi növekedési ütemet Magyarországon érte el a kiskereskedelmi forgalom.
Az előző évihez képest márciusban Szlovéniában nőtt a kiskereskedelmi forgalom, 25,6 százalékkal. Észtországban 18,4 százalékos, Máltán pedig 16,4 százalékos növekedést regisztráltak márciusban az egy évvel korábbihoz képest. Magyarország a kiskereskedelmi forgalom negyedik legnagyobb éves növekedését érte el az EU-ban márciusban, 16,2 százalékot.
A kiskereskedelmi forgalom legnagyobb éves csökkenését Dániában regisztrálták márciusban, 11,0 százalékosat, míg Spanyolországban 4,8 százalékosat, Belgiumban pedig 3,9 százalékosat.
(Forrás: MTI)
