Októberben 14,5 százalékkal meghaladta az építőipar termelése az egy évvel korábbit, az épületek építése 19,7, az egyéb építményeké 9,7 százalékkal nőtt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónaphoz mérve 1,1 százalékkal nőtt az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 23,2, az egyéb építmények építésében 8,7 százalékkal bővült a termelés. A speciális szaképítés 13,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az építőipar folyó áron számolt termelési értéke 518,6 milliárd forint volt, 4,8 százalékkal kevesebb az előző havinál, és 34,0 százalékkal több az egy évvel korábbinál, amiből 14,5 százalékos éves áremelkedés adódik.
A hónap során megkötött új szerződések volumene 3,7 százalékkal alacsonyabb volt a tavaly októberinél, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 4,5, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 2,9 százalékkal kisebb volt.
Az építőipari vállalkozások október végi szerződésállománya 6,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 12,6, az egyéb építményeké 2,8 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
Az év első tíz hónapjában 11,0 százalékkal emelkedett az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest.
Magas szinten maradhat az építőipar termelése, amelynek értéke idén meghaladhatja az 5000 milliárd forintot, így a teljes gazdasági növekedéshez az ágazat akár 6 százalékkal is hozzájárulhat az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke elmondta, az év első tíz hónapjában az építőipar termelési értéke elérte a 4000 milliárd forintot, ez az érték a szakszövetség számításai szerint az év egészét tekintve meg fogja haladni az 5000 milliárd forintot.
Közölte, a várakozások szerint teljesít az építőipar, így van rá remény, hogy az ágazat adja majd a GDP csaknem 6 százalékát.
Ugyanakkor jelezte, a teljesítmény mögött komoly feszültségek vannak. Példaként említette a szakmunkás- és mérnökhiányt, valamint, hogy a járványhelyzet lassítja és drágítja is a munkát, miközben az építőipari cégek jövedelmezősége romlik az előző évekhez képest.
Koji László arra is rámutatott, hogy idén inkább az extenzív bővülés volt a jellemző az építőiparra, amely a hatékonyságát nem tudta a várakozásokhoz mérten javítani. Ezért ez lesz az egyik legnagyobb kihívása 2022-nek, amelyben 5-6 százalékos bővüléssel számolnak, ami mellett egyensúlyba kerülhet az építőipar keresleti és a kínálati oldala – fogalmazott az ÉVOSZ elnöke.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában közölte, a tavalyi pandémiás év után idén jobb évet zár az építőipar a jelentős beszerzési problémák, csúszások és az évek óta tartó erőteljes bérinfláció folytatása ellenére is, viszont az alapanyaghiány és a csaknem megfizethetetlenné váló beruházási költségek jövőre már akár jelentős fékezőerővel is bírhatnak.
Azonban arra is rámutatott, hogy a szoros határidőkhöz kötött 3 millió forintos felújítás támogatási program, a visszavezetett 5 százalékos újlakás áfa, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) illetve az illetékmentesség is érdemben tovább fűti az ingatlanpiacot és az építőipari konjunktúrát idén és jövőre, mivel a határidők és a bizonytalanságok miatt minden szereplő a minél gyorsabb kivitelezésben érdekelt.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában közölte, októberben az építőipari termelés kedvezően alakult, mind havi, mind éves alapon bővült. Ez azt jelenti, hogy az építkezések a járvány okozta keresletcsökkenés után újraindultak.
Hozzátette, az október végi rendelésállomány csak minimálisan emelkedett éves szinten, miközben az új rendelések volumene még csökkent is. A kormányzati beruházások visszafogása mérsékelheti a rendelésállományt, míg az új uniós költségvetési ciklus beindulása serkentheti azt, így a rendelésállomány tartósan magas szinten maradhat, ezzel együtt pedig az ágazat termelése is.
Az elemző szerint kérdéses, mennyire áll majd rendelkezésre a szükséges alapanyag és munkaerő, az árak emelkedése folytatódik-e, és ha igen, akkor az mennyire szorít ki beruházásokat, például lakásépítéseket. Az ágazat hozzájárulása a gazdasági növekedéshez a mostani adatok alapján a negyedik negyedévben is pozitív lehet.
(Forrás: MTI)