A monetáris tanács megerősíti, hogy az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában.

A testület változatlanul hagyta az alapkamat 0,60 százalékos szintjét, és nem változtatott a kamatfolyosón sem.

Az elmúlt időszakban tovább erősödtek az inflációs kilátásokat övező kockázatok – jegyezték meg. A testület jelezte, hogy a júniusi inflációs jelentés előrejelzése kiemelt fontosságú lesz az inflációs kilátások, valamint a gazdasági kilábalás értékelésében.

A monetáris tanács szerint az inflációs kockázatok erősödését külső és belső tényezők egyidejűleg okozzák. Magasabb külső inflációs környezetet eredményez a nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós emelkedése – mutattak rá. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg ismét fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkapiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva az inflációs kockázatok növekedését okozzák – fűzték hozzá.

Felidézték: 2021 áprilisában az éves összevetésben számított infláció 5,1, míg a maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció is 3,1 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 1,4 százalékponttal, míg az adószűrt maginfláció 0,3 százalékponttal nőtt.

A monetáris tanács változatlanul kulcsfontosságúnak nevezte az állampapír-vásárlási programot. A globális reflációs aggodalmak erősödése ismét növelheti az állampapírpiaci folyamatok bizonytalanságát, ezért az MNB a programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni – húzták alá.

Az MNB június végén – az előző negyedévekhez hasonlóan – ismét eurolikviditást nyújtó devizaswap tendereket tart – tájékoztattak. Az aktív piaci jelenléttel a jegybank tompítja a nemzetközi swappiaci feszültségek hazai begyűrűzését, hozzájárulva a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez – tették hozzá.

Az indoklásban arra is kitértek, hogy az idei GDP növekedés várhatóan a márciusi előrejelzési sáv felső részében, 6 százalék közelében alakul. A jegybank megítélése szerint az újranyitást követően a gazdaság teljesítménye legkésőbb a negyedik negyedévben eléri a koronavírus-járvány előtti szintjét. A valós idejű adatok a második negyedévre kétszámjegyű gazdasági növekedést jeleznek – mutattak rá utalva arra, hogy a növekedés gyorsulása mögött az európai átlagnál korábbi nyitás áll.

Emlékeztettek arra, hogy az áprilisi EDP jelentés alapján 2020-ban a költségvetés eredményszemléletű hiánya a GDP 8,1 százaléka volt, a GDP-arányos bruttó államadósság pedig átmenetileg a GDP 80 százaléka fölé emelkedett. Arra is kitértek, hogy a gazdasági növekedés helyreállításával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan 2021-től ismét csökkenő pályára áll az adósságmutató, továbbá a folyó fizetési mérleg egyenlege is javuló pályán marad.

A grémium felhívta a figyelmet arra, hogy az inflációs kilátások emelkedése miatt egyre több jegybank jelzi, hogy szükség esetén készen állnak a monetáris kondíciók szigorítására.

Megfelelt a piaci várakozásoknak a jegybanki alapkamat keddi szinten tartása, az MTI-nek nyilatkozó elemzők azonban júniusban már elképzelhetőnek tartják a monetáris szigorítást.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt hangsúlyozta, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti kamat is emelkedhet kismértékben a következő hónapban.

Az elemző szerint a keddi közlemény utolsó mondata – miszerint a jegybank proaktív módon készen áll a szükséges mértékű szigorításra – erős jelzést ad a piacnak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az indoklásban a monetáris tanács több helyen hangsúlyozza: a felfelé mutató kockázatok erősödnek a nemzetközi és hazai inflációban.

A piaci szereplők jól reagáltak az MNB elmúlt hetekben folytatott kommunikációjára, hiszen a forint ennek nyomán erősödni tudott – emelte ki Regős Gábor.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője rámutatott: a monetáris tanács megerősítette Virág Barnabás, a jegybank alelnöke múlt heti nyilatkozatát, miszerint proaktív módon készen állnak a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására az inflációs kockázatok erősödése miatt.

Az indoklás alapján a júniusi inflációs jelentés kiemelt fontosságú lesz, tehát a következő ülésen várható bejelentés – írta az elemző. A piaci szereplők egy kamatemelést beáraztak, a hosszabb távú mozgás a következő hetek jegybanki kommunikációjától függ majd – jegyezte meg Varga Zoltán.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint júniusban egységesen 0,90 százalékra emelkedik az alapkamat és az egyhetes betéti ráta. Szerinte ezt követően az MNB megvárhatja az infláció további alakulását, és csak szükséges esetben szigorít tovább szeptemberben.

Az MNB mozgásterét egyelőre nem változtatta, hogy az infláció 5,1 százalékra, a maginfláció 3,1 százalékra, az adószűrt maginfláció pedig 3,1 százalékra emelkedett áprilisban – húzta alá az elemző.

Az MNB nem konvencionális intézkedésekkel továbbra is támogathatja a gazdaság kilábalását – hívta fel az elemző a figyelmet.

(Forrás: MTI)