Az elektronikus úton bonyolított kereskedelem egyre nagyobb szeletet hasít ki a gazdaságból. A hatályos hozzáadottérték-adó (áfa) szabályai ezeknek az új üzleti modelleknek már kevésbé felelnek meg, így döntés született azok uniós szintű módosítását illetően.
Jelenleg az EU-n kívülről feladott küldemények 150 euró értékig vámmentességet, míg 22 euró értékig áfamentességet élveznek (kis értékű import küldemény). A módosítás a vámmentesség megtartása mellett eltörli ezen küldemények importáfa-mentességét, és ezzel párhuzamosan lehetőséget ad arra, hogy az áfát az értékesítő az import egyablakos rendszeren (import OSS/iOSS) keresztül fizesse meg. Amennyiben az értékesítő nem él azzal a lehetőséggel, hogy a termékértékesítést terhelő áfát az iOSS alkalmazásával fizesse meg, úgy a termékimport utáni áfa megfizetésére további két lehetőség kínálkozik. Ebből az egyik az eddig is ismert megoldás, amelynek értelmében az adót a vámhatóság veti ki és szedi be az importálótól, továbbá a módosítás bevezet egy harmadik lehetőséget is az import áfa megfizetésére, amikor is lényegében a küldeményt jellemzően kézbesítő posta, gyorsposta szedi be a címzettől az importot terhelő áfát és fizeti meg azt az adóhatóságnak. Az iOSS és az adóbeszedés csak olyan esetben alkalmazható, amikor a vevő végső fogyasztó.
Az import egyablakos rendszeren keresztül azon import küldemény utáni áfa megfizetésére van lehetőség, amelyet végső fogyasztó részére értékesítettek, és amelynek az ún. belső értéke nem haladja meg a 150 eurónak megfelelő pénzösszeget. Ez alól kivételt képeznek a jövedéki termékek, vagyis 150 euró alatti jövedéki termékek esetében a vámhatóság az áfát a jövedéki adóval egyetemben kiveti és beszedi, azt nem lehet az iOSS-en keresztül bevallani, megfizetni. Végső fogyasztó alatt a nem adóalany személyeket, szervezeteket kell érteni, valamint azon speciális státussal rendelkező adóalanyokat, akik (amelyek) az éves szinten a 10 ezer euró adó nélküli összértéket meg nem haladó Közösségen belüli termékbeszerzéseik tekintetében nem minősülnek adófizetésre kötelezettnek (pl. alanyi adómentes adóalany, kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalany). Amennyiben a megrendelő nem jelzi, hogy adóalanyi minőségében rendeli meg a terméket, ezért az értékesítő őt nem adóalanyként kezeli és az iOSS-t alkalmazza, az azzal fog járni, hogy a megrendelő vevő nem fog olyan bizonylattal rendelkezni a termékértékesítésről, amely szükséges lenne ahhoz, hogy levonásba helyezhesse az adót, ha annak feltételei egyébként fennállnak.
Kíváncsi a szabályozás további részleteire? Töltse le ingyenesen az Adó szaklap 2021/6. lapszámát ide kattintva, és legyen naprakész a fejleményeket illetően!
