Az első három negyedévben 12 876 új lakás épült, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 278 volt, 37 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Budapesten 2420 lakást vettek használatba, 4,1 százalékkal kevesebbet, mint 2019 első három negyedévében. Minden más településkategóriában nőtt a lakásépítés, a megyei jogú városokban 34 százalékkal, az egyéb városokban 48 százalékkal, a községekben 19 százalékkal.
A harmadik negyedévben az egy évvel korábbinál 9,1 százalékkal több, 4179 lakás épült fel, bár Budapesten 34,6 százalékkal kevesebb összesen 763 lakást adtak át. A megyei jogú városokban viszont 23,1 százalékkal, a többi városban 50,2 százalékkal, a községekben 13,1 százalékkal több új lakás készült el, mint tavaly a harmadik negyedévben.
Az építési engedélyek megoszlása alapján a nagyvárosokban az építendő lakások száma alig több mint fele volt a tavalyinak – Budapesten 55 százaléka, a megyei jogú városokban 54 százaléka. A kisebb településeken a csökkenés mérsékeltebb volt, a városokban az építendő lakások száma a megelőző évinek 70 százalékát, a községekben 83 százalékát tette ki. Az építtetők az esetek 55 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével – közölte a KSH.
Új lendületet adhat a lakáspiacnak, a lakásépítéseknek a csökkentett áfa újbóli bevezetése és az általános forgalmi adó visszaigényelhetősége, ezért a lakásépítési kedv fellendülésére számítanak a szakértők, akik a legfrissebb építési statisztikai adatokra reagálva ugyanakkor szorgalmazták a kedvezményes áfa hosszabb ideig való fenntartását a piac kiszámíthatósága érdekében.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az emelkedésben több tényező is szerepet kapott. Egyrészt, hogy sok, a korábbi években megindított lakásépítés csak az idén fejeződött be, másrészt az is, hogy az idén átadott lakóingatlanokra még nem vonatkoznak a 2021-től érvényes szigorúbb energetikai követelmények, ezért sok építtető igyekezett befejezni az építkezést. Hozzátette: a friss adatokból az is látszik, hogy a vidéki lakásátadásoknak köszönhető a növekedés, hiszen Budapesten 4,1 százalékkal 2420-ra csökkent az átadott lakások száma, míg a megyei jogú városokban, a kisebb vidéki városokban és a községekben 19-48 százalékos növekedés volt.
Megjegyezte, hogy a lakásépítési kedv ugyanakkor jelentősen csökkent, az első háromnegyed évben alig több mint 17 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki, ami közel 40 százalékos visszaesés éves szinten, és 2016 óta a leggyengébb adat.
A szakértő szerint a lakásépítési kedv 2021-ben elmozdul a mélypontról, mert jövőre ismét a kedvezményes 5 százalékos áfakulccsal lehet értékesíteni az új lakásokat. Mivel az intézkedés lehetővé teszi, hogy a 2022-ben építési engedélyt kapott ingatlanokat még 2026-ban is 5 százalékos áfával lehessen értékesíteni, így akár 100 ezer lakás is megépülhet a következő 6 évben Balogh László szerint.
Földi Tibor, a Cordia igazgatóságának elnöke is azt emelte ki, hogy a csökkentett áfa újbóli bevezetése és az általános forgalmi adó visszaigényelhetősége új lendületet ad a lakásépítési szektornak. Hozzátette: óriási szükség van az 5 százalékos áfa-kulcsra, ám azt nem ideiglenesen, hanem hosszú távon kellene alkalmazni. „A viszonylag rövid időszakra történő bevezetés miatt a kivitelezési kapacitások iránt újra felerősödő verseny a kivitelezési költségek, így a lakásárak további emelkedését eredményezheti. Ezzel szemben az alacsonyabb adóteher hosszú távú alkalmazása nem járna a költségvetés egyenlegének romlásával, hiszen amikor 2016-ban bevezették az 5 százalékos áfát, a lakásfejlesztések volumenének jelentős növekedéséből és ennek közvetett hatásaiból származó adóbevételi többlet ellensúlyozta az áfakulcs csökkentéséből származó kiesést” – fogalmazott.
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ugyancsak felhívta a figyelmet, hogy az idén elinduló rozsdaövezeti program, valamint a bejelentett kormányzati otthonteremtési intézkedések – 5 százalékos áfa az új lakásokra, a csokot igénylő családoknak áfa- és illetékmentesség, emelt támogatás többgenerációs otthonokra, valamint a lakásfelújítási támogatás – új lendületet adhatnak a lakásépítéseknek. Ezt tovább erősítené az MNB által javasolt 0 százalékos lakásépítési, lakásvásárlási hitel – tették hozzá.
Megjegyezték, hogy a lakásállomány 100 éves megújulásához legalább évi 40 ezer lakás építése szükséges. A 2019-ben épült mennyiség ennek a fele, az eddigi 2020-as adatok ehhez képest visszaesést jeleztek. Ezzel Magyarországon a régiós országokhoz (Ausztria, Lengyelország, Németország, Szlovákia) képest jelentősen alacsonyabb a lakásépítési volumen a lakásállományhoz képest és népesség arányosan is. Ezért is fontos, hogy a kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet (mintegy 20 ezer lakás/év) – fogalmaztak. Az egyesület szerint fontos lenne, hogy a lakásépítési és a lakásfelújítási piacon hosszú távú kiszámíthatóság legyen, legyenek lakásépítési, felújítási célszámok, ami hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez, emellett úgy vélik, a ciklikusság csökkenthető lenne a piaci bérlakásépítések beindulásával, amihez elérhetőek az MNB kedvezményes NHP forrásai.
(Forrás: MTI)