2020 második hónapjában a kiskereskedelmi üzletek forgalma mintegy 11 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A becslések szerint e bővülés több mint felerészben a koronavírus-járvánnyal összefüggésben korán megindult felvásárlásoknak, készletfelhalmozásnak tudható be.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 10,7 százalékkal, az iparcikkek döntő részét árusító nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 11,4 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,8 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

A február végén kialakult felvásárlási láz a KSH becslése szerint a teljes kiskereskedelmi forgalom 11 százalékos bővüléséből 5,7 százalékpontot magyaráz, ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem volumenének 11,3 százalékos növekedéséből 7 százalékpontot, a gyógyszer-, gyógyászati és illatszerüzletek esetében a 15,8 százalékos bővülésből mintegy 10 százalékpontot.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 11,1 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,9 százalékkal nőtt.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 11,4 százalékkal nőtt. Az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 23,7 százalékkal növekedtek az eladások, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerboltokban- 15,9 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikkeket árusító helyeken 15,3 százalékkal, a bútor és műszakicikk üzletekben 7,4 százalékkal, a textiláru, a ruházati termékek és lábbelik iránt 7,0 százalékkal nőtt a kereslet. A használtcikk üzletek forgalma csak 0,4 százalékkal nőtt éves összevetésben a januári 9,0 százalék után.

Az üzemanyag fogyasztás továbbra is szerény növekedést mutatott annak ellenére, hogy az árak 4,3 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint az előző hónapban.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 957 milliárd forint volt.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott – közölte a KSH.

Az év első két hónapjában a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 9,5 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 7,8 százalékkal a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 12,6 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,6 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.

A kétszámjegyű növekedés a korábbi években tartósan 5-7 százalék körül alakuló havi mutatóhoz képest kiugró eredményt jelent. Az elmúlt időszakban megszokott szinthez viszonyítva kimagasló mértékben emelkedett az élelmiszerboltok (11 százalék) és a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerüzletek (16 százalék) forgalma is februárban. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem volumenének növekedéséből 7, a patikák esetében mintegy 10 százalékpontot magyaráznak a február második felétől megélénkülő felvásárlások.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma a korábbiakkal megegyező ütemben, harmadával nőtt. A veszélyhelyzeti intézkedések miatt azonban arra lehet számítani, hogy a teljes kiskereskedelmi forgalomból jelenleg kevesebb mint 7 százalékkal részesedő terület aránya tovább bővül. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a napi fogyasztási cikkeket vagy éttermi ételt forgalmazó kereskedők átmenetileg könnyebben térhetnek át a házhozszállításra. Az üzleten kívüli és a csomagküldő kereskedelmi tevékenységek a veszélyhelyzet idején bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytathatóak annak érdekében, hogy a járvány terjedésének lassítását segítve bevásárlás helyett is egyre többen maradhassanak otthon.

A márciusi adatokban várhatóan még markánsabban tetten érhetőek lesznek a koronavírus-járvány közvetett hatásai. A felhalmozott készletek miatt a későbbiekben lassulhat az értékesítés, a nem napi fogyasztási cikket értékesítő üzletekben a nyitvatartási és kijárási korlátozások miatt átmenetileg csökkenhet a forgalom.

Cseresnyés Péter jelezte: Magyarországon a kiskereskedelmi áruellátás biztonságos, a napi fogyasztási cikkek folyamatosan hozzáférhetőek. Egyetlen háztartásban sincs tehát szükség készletfelhalmozásra, a minisztérium ennek megfelelően a továbbiakban is a valós szükségletek szerinti vásárlásra kér mindenkit.

Márciusban még biztosan folytatódik a fogyasztás emelkedése, de az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a második negyedévben már negatívba fordulhat, az év második fele pedig attól függ, meddig tart a járvány, és hogyan indul a kilábalási szakasz.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában megjegyezte: a kiskereskedelmi adat az első, amelyen már érdemben mutatkozik a koronavírus hatása, és a kevés adat egyike, amelyre kedvezően hatott. A kiskereskedelmi forgalom kétszámjegyű növekedését részben a február végi felvásárlási láz okozta, amely március elején is folytatódott. A felvásárlásoknak és a home office-ra, valamint a digitális oktatásra való átállásnak köszönhetően az élelmiszerek forgalma mellett jelentősen bővült a számítástechnikai eszközöké és az iparcikkeké is, miközben például a bútoroknál vagy az üzemanyagnál csak kisebb mértékű növekedés történt. A kiskereskedelem szerkezeti változásai a jövőben felerősödhetnek, az online értékesítés térnyerése a vírushelyzet miatt felgyorsulhat. A második negyedévtől kezdve a kiskereskedelmi forgalom akár mérséklődhet is, ha a kijárási korlátozás, illetve a koronavírus által okozott helyzet tartós marad.

A kiskereskedelmi forgatókönyvet teljesen felborítja a koronavírus-járvány, mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. Februárban kiemelkedő volt a forgalom, márciusban is erős lehet a növekedés, a második negyedévben viszont negatív tartományba kerülhet a forgalom, az év második fele pedig a járvány lefutásától és a gazdaság újraindulásától függ. Márciusban is erős lehetett a forgalom, mert az iskolabezárások és az otthoni munkavégzés elterjedése miatt az elektronikus eszközök forgalma szerinte is magas lehetett, ugyanakkor a boltbezárások következtében többek között a ruházati cikkek forgalma mérséklődhetett. Az évek óta masszív növekedést mutató online vásárlások pedig szintén jelentős növekedést érhettek el.

Az első negyedévben, tehát, magas forgalomról szól majd a statisztika, ám az év hátralévő részében más lesz a helyzet a járvány negatív hatásai, többek között a várható elbocsátások, jövedelemcsökkenések, valamint a boltbezárások miatt. A mostani kilátások szerint az év második felében pedig a járvány lefutásától, a gazdaság újraindulásától függ majd az ágazat teljesítménye. Mivel utóbbi tényezők nem számszerűsíthetők, ezért a kiskereskedelem idei szereplésére egyelőre korai pontos prognózist adni, szögezte le végezetül.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője is előrebocsátotta, hogy még az optimista várakozásokat is felülmúlta a kiskereskedelmi üzletek forgalma februárban, amihez hasonlóan dinamikus növekedésre legutóbb 2003-ban volt példa. A kiskereskedelem és így a fogyasztás megugrása képes lehet az első negyedévi gazdasági teljesítményt kozmetikázni, ám ez a második negyedévre aligha lesz hatással. Az ING Bank szakértője továbbra is azzal számol tehát, hogy a válság mélypontja 2020 második negyedéve lehet.

Várhatóan márciusban még ennél is dinamikusabb növekedés jöhet, majd a második negyedévben egy drasztikus visszaesés következhet, főleg a nem élelmiszer-kiskereskedelem és az üzemanyag értékesítés tekintetében. Ha megvalósul az év második felére várt felpattanás, úgy az év egészében még így is 5-6 százalék körül bővülhetne a kiskereskedelmi forgalom.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus terjedése miatti vészhelyzet teljesen átírta az egyes szegmensek kilátásait. A home office és a távoktatás bevezetése miatt az élelmiszerüzletek forgalma tartósan kétszámjegyű növekedést mutathat, mivel megszűnt a munkahelyi, iskolai és vendéglátóhelyi étkezés, amit otthon kell pótolni. Átmenetileg többszörösére ugrott a számítástechnikai eszközök, valamint egyes konyhai berendezések (fagyasztóládák, konyhai kisgépek) forgalma, ez azonban a későbbiekben csillapodhat. Tartósan magas lehet a gyógyszertárak, illatszerboltok forgalma is. A többi területen, így a ruházati, bútor, könyvesboltok és más üzletek forgalma azonban igen meredek visszaesést mutat, a kijárási korlátozások miatt ezen üzletek nem is látogathatók, így több üzlet már bezárt.

A munkanélküliség megugrása, a fizetés nélküli szabadságok, a részmunkaidő terjedése érdemi vásárlóerő vesztéshez vezethet. Az állásukat és fizetésüket megtartó munkavállalók azonban a vészhelyzet elmúltával pótolhatják elhalasztott fogyasztásukat, bár ennek ideje jelenleg nem látható.

A kiskereskedelem egészére így ellentétes hatások irányulnak, ezért szinte lehetetlen megjósolni, hogy milyen teljesítményt mutathat idén a kiskereskedelem, kérdés, hogy az élelmiszerüzletek forgalmának várhatóan tartós megugrása mennyire ellensúlyozza a többi terület markáns visszaesését.

(Forrás: ITM Kommunikáció, MTI)