Külföldön nagy a kereslet a minőségi magyar hal iránt, ugyanakkor a hazai halfogyasztás egyelőre messze elmarad az uniós átlagtól.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) stratégiai együttműködési megállapodást kötött 2018. május 24-én, Akasztón.
„A magyar hal keresett külföldön is, ugyanakkor az ágazat versenyképességének növeléséhez fejlesztésekre van szükség. Illetve ösztönöznünk kell a hazai fogyasztást, hiszen a magyarországi 6-7 kg/fő éves halfogyasztás messze elmarad az uniós 20-25 kilós átlagtól” – fogalmazott Győrffy Balázs, a NAK elnöke a megállapodás aláírásakor.
„Nagy öröm az ágazat számára, hogy 2018. január elsejétől 27-ről 5 százalékra csökkent az élőhal és a halhús áfakulcsa, aminek köszönhetően mérséklődtek a fogyasztói árak, és fehéredik az ágazat. Reményeink szerint már az idei évben 10 százalékkal nő a halfogyasztás” – hangsúlyozta dr. Németh István, a MA-HAL elnöke.
A most kötött megállapodásban a NAK és a MA-HAL közös célként rögzítette többek között a haltermékek népszerűsítését, illetve a halgazdálkodás és a halfeldolgozás fejlesztését. Kiemelten fontosnak tartják továbbá, hogy a gazdálkodók, feldolgozók számára rendelkezésre álljanak a szükséges támogatások, illetve az azok igénybevételét segítő kamarai szolgáltatások, megfelelő szaktanácsadás.
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program pályázati révén jelentős beruházásokra nyílik lehetőség, amik szükségesek is ahhoz, hogy a magyar hal versenyképes legyen a külföldi termékekkel. Valamint a feldolgozóipar fejlesztésével az egész ágazat erősödhet.
A hazai tógazdaságok és az intenzív üzemek termelése évente közel 25 ezer tonna hal, amelyből mintegy 17 ezer tonna az étkezési célú. Az étkezési célú hal jelentős része exportra kerül, a magyar élő hal keresett a nemzetközi piacon.
A rohamosan fejlődő intenzív akvakultúra az étkezési haltermelésből mintegy 3 ezer tonnát állít elő. Magyarországon pontyból termelnek a legtöbbet, ez adja a tógazdasági termelés 75-80 százalékát; az intenzív termelés nagyját, 80 százalékát pedig az afrikai harcsa teszi ki. Hazánk a második legnagyobb pontytermelő Európában, illetve az afrikai harcsa termelésével is előkelő helyen szerepel.
Magyarországon mintegy 24 ezer hektár a halastavak területe, emellett a halászatilag hasznosított természetes vízterület nagysága nagyságrendileg 140-145 ezer hektár. A tógazdaságok négyötöde három régióban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld) üzemel.
