Mintegy 17 ezer hektárral nőhet a jelenlegi 73 ezer hektárról a gyümölcsös ültetvények területe az elkövetkezendő öt évben a gyümölcsösültetvény-összeírás előzetes adatai alapján – mondta Tóth Péter, a KSH mezőgazdasági statisztikai osztályának tanácsadója kedden.
A február 14. és április 16. között végzett, kilenc gyümölcsfajt érintő felmérés mintegy 15 ezer gyümölcstermesztő gazdaság több mint 37 ezer ültetvényére terjedt ki.
Azokat a 2500 négyzetméternél nagyobb ültetvényhasználókat keresték meg, akik tavaly árutermelő tevékenységükre támogatást igényeltek. A végleges adatsorok a nyáron várhatóak.
Az összeírás 73 ezer hektárnyi terület szerkezeti felépítését mutatja be, a felmért terület 34 százalékán almát (25 ezer hektár), 19 százalékán meggyet (14 ezer), 10 százalékán diót (7 ezer hektár), 9-9 százalékán bodzát (6,5 ezer hektár) és szilvát (6,5 ezer hektár) termesztettek.
A következő öt évben a tervezett kivágásra és telepítésre vonatkozó információk alapján a meggy és a dió területében várható jelentős növekedés. Míg a legnagyobb területen alma- és meggyfákat terveznek ültetni a gazdálkodók, addig az őszibarack az egyetlen gyümölcsfaj, amelynek csökkenhet a területe.
A felmért gyümölcsfajok közül a bodzaültetvények a legfiatalabbak, területük kétharmadát 2010 után építették, a legrégebbi a 30 százalékot kitevő alma és a 31 százalékot képviselő körte.
Az ültetvények használói között a fiatal, 40 év alatti gazdálkodók aránya 21 százalékot, a 65 év feletti időseké pedig 23 százalékot tett ki. A fiatalok részaránya Komárom-Esztergom megyében volt a legmagasabb, 36,2 százalék, Csongrád megyében pedig a legalacsonyabb, 12 százalékkal. A gazdálkodók közel fele rendelkezett közép- vagy felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel.
Magyarországon mintegy 6,6 ezer hektáros területen történik biogazdálkodás. A gazdaságok kétharmada áll kapcsolatban kereskedőkkel, 13 százalékuk használ és nyolc százalékuknak van tulajdonában tároló vagy hűtőház. A gazdák 153 féle alma, 25 féle meggy, valamint kétfajta dió, és egy bodzafélét neveztek meg – mondta Tóth Péter.
Az adatszolgáltatás során most először volt arra lehetőség, hogy a válaszadók a kérdőíveken megjelölhessék, szeretnének-e tájékoztatást kapni az összeírás eredményéről. Ezzel a lehetőséggel több, mint 7600-an éltek, akiket a KSH e-mailben tájékoztat. (MTI)
