Vannak, akiket szeretnek és vannak, akiket nem és nincs ez másképp a közös képviselőkkel és az ingatlaniparág szinte valamennyi képviselőjével sem.
Az ingatlanos szakemberek igyekeznek elvárásokat kielégíteni, annak, aki keresi, annak, aki szabadulni akar tőle, annak, aki lakni szeretne, annak, aki kiadásra szánja, de mindenki igényét kielégíteni nem lehet. És ha ehhez egy negatív hangulat is járul, ha lejáratnak, ellehetetlenítenek egy-egy szép szakmát, akkor pláne nehéz.
A belvárosi lakások leveles ládái naponta telnek meg, magukat ingatlanszakértőnek feltüntető, de zömében képzetlen ügynökök fecnikre írt ajánlataival. Mi okozza ezt a torzulást? Nem a munka, nem a tevékenység, hanem az ezt végzők képzetlensége.
A képzettség mértéke persze elég sok szintű lehet – alulképzett, félreképzett, részismeretekkel bíró -, ezek pedig nagyrészt a képző intézmények hibáiból fakadnak. A gombamód szaporodó ingatlan iskolák a különben szakszerűen lefektetett központi képzési tematikákat rendre fél vagy negyed óraszámban, képzetlen előadókkal, előre kiadott, megválaszolt kérdéslistákkal, a gyors igazoló papírszerzés ígéretével működtetik.
Még a kamarai ingatlan üléseken is, ingatlan szövetségi vezetők is dobálódznak olyan képzési fogalmakkal, távoktatás, e-learning, duális képzés – de ritkán gondolnak bele ezek feltétel rendszereibe, megvalósításuk mikéntjét is kevesen tudják. Bár 2006-tól létezik a MIT-nek egy MIMIR nevű rendszere, de eddig évek óta, csak „lógott” a levegőben. Ezt valósítja most meg a MIOSZ, éppen ezért, egyedül náluk van ilyen irányú gyakorlat, illetve tapasztalat. Makro méretekben a professzionális felnőttképzési szakértői gárda a kevés központi hivatalos ellenőrzéssel nem tudja teljesen kiszűrni a kóklereket.
Ma jellemzően az eladó és a vevő között egy ingatlan közvetítő áll, aki a gyors, magas százalékot hozó ügylet lebonyolításában érdekelt. Fejlettebb országokban mindkét félnek van megbízottja, akik egymás közt bonyolítják az ügyleteket a saját partnereik érdekei mentén. Ehhez fejlettebb struktúra, képzettebb ügyintézői kör szükségeltetik.
Hol a kivezető út? Hogyan lehet az ingatlanos szakmának elismertséget szerezni? Miként kell az ingatlan-ügyleteket kulturáltabb szintre emelni? A válasz egyszerű: megfelelő képzéssel.
Mert előrelépés csakis a képző intézmények, a képzési tematikák, az oktatói kar, a hallgatói kiválasztás, a mindenképpen szükséges járulékos ismeretek – az összehasonlító módszerektől a pszichológián át a tárgyalástechnikán keresztül az értékesítési technikákig – felülvizsgálatával, és tervezett fejlesztésével sikerülhet.
