Munkaerőpiac, foglalkoztatás-politika, munkanélküliség, foglalkoztatás-politikai eszközök – ezek voltak a fő témák a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett panelbeszélgetésen a 26. Bálványosi Szabadegyetem rendezvényén.

A beszélgetésen részt vett Czomba Sándor, az Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, Köves Balázs, a BKIK foglalkoztatáspolitikai szakmai osztályának társelnöke, Kott Zoltán, a BKIK elnökségi tagja és Megyeri Péter, a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.

Köves Balázs, a panelbeszélgetés moderátora bevezetésül adatokkal szemléltette, hogyan javult a helyzet a magyarországi foglalkoztatásban. 2015-ben például már több, mint 4,2 millióan dolgoztak, ez a tavalyi adatokhoz képest 126 ezer fős növekedést jelent. Jelenleg 64 százalékos a foglalkoztatási ráta. 2007-2009. között 50-55%-os ráta mellett 3,6-3,7 millió volt a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliség ugyanilyen összehasonlításban 11-12 százalékról 6,9 százalékra csökkent (Az európai uniós átlag 10 százalék feletti).

Cél a 70 százalékos foglaltoztatási ráta

Köves Balázs emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben hozzávetőlegesen még 50 százalékos foglalkoztatottságnál 70 százalékos rátát tűzött ki minél előbb elérendő célként. Az európai uniós átlag is a 70 százalékos ráta fölött van valamivel. Az úgynevezett legjobb korúak, a 24-52 évesek körében már 80 százalékos a foglalkoztatás Magyarországon.

Köves Balázs szerint – az átlag eléréséhez – 25 éven aluli és az idősebb korosztálynál van még mit tenni a foglalkoztatásban a jelenleg is meglévő hatékony programokat (munkahelyvédelmi akcióterv, 25 év alatti passzív féléves diákok iskolaszövetkezeti foglalkoztatása, gyere haza fiatal program, fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása) folytatva és erősítve. Fontos lenne a – határait feszegető – közmunka programban résztvevőket aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel mozgósítani a munkaerőpiac irányába, ezzel táplálva a több területen kifogyóban lévő munkaerő-bázist.

Komoly eredmények 2010 óta

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára elmondta, hogy a kormány 2010 óta nagyon sok olyan intézkedést hozott, amely a foglalkoztatás bővítését szolgálta, ezért államtitkárként is jó érzés, hogy a helyzetről beszélve már nem „ajtórésen át kell közlekedni”, hiszen komoly eredményeket értek el.

2010-ben, a második Orbán-kormány hivatalba lépésekor 3 millió 740 ezren dolgoztak Magyarországon. A válság közepén, nulla GDP-növekedés mellett erős kihívásnak számított a foglalkoztatás bővítése. Akkor 200 ezren 28 500 forintos segélyből éltek, 200 ezren ellátatlanként pedig semmit sem kaptak, ami tarthatatlan helyzet volt.

Az alternatíva az volt Czomba Sándor szerint, hogy a kormány vagy vár a gazdaság élénkülésére, a versenyszféra erősödésére, vagy átmeneti megoldásként markánssá teszi az állami szerepvállalást. Utóbbi mellett döntöttek, ezt nevezik ma közfoglalkoztatásnak, amelyről a kormány is tudja, hogy egy idő után kontra produktívvá válhat, s jelenleg már ennek a határán vagyunk.

A jövőbeli cél változatlanul a teljes foglalkoztatás, de nincs a világon olyan ország, amelyik ezt tartósan teljesíteni tudná, legfeljebb Japán és Norvégia próbálkozik vele. A jelenlegi 6,9 százalékos magyar munkanélküliségi ráta a 2007-2009 közötti 11-12 százalékkal szemben nagy eredmény, ám a 3 százalék elérése rendkívül nagy kihívás.

Győr és Szabolcs más-más világ

Óriási területi különbségek vannak Magyarországon, amíg például Győr vagy Székesfehérvár környékén 2,5-3 százalékos a munkanélküliség, addig Szabolcsban a kis városokban 40 százalék feletti – ezt kellene lefaragni. Emellett gond, hogy Székesfehérvár környékén ma már nemcsak szakmunkást, hanem betanított munkást is alig találnak. – Nagyon a 24. órában vagyunk, nem véletlen, hogy belekezdtünk a szakképzési rendszer átalakításába – mondta az államtitkár.

A befektetők ma már nem azt kérdezik, hogy az állam mennyi pénzzel támogatja a beruházásokat, hanem azt: áll-e rendelkezésre megfelelő számú, szakképzett munkaerő.

Az államtitkár szerint a kormány a fiatalok foglalkoztatásában tette a legnagyobb lépéseket. 2012 végén majdnem 30 százalék volt a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája, ez idén 17,9 százalékra csökkent. Közben 18-ról 24 százalékra növekedett a foglalkoztatási ráta ebben a korosztályban, vagyis nem statisztikailag „takarították ki” az adatokat.

A kormány az egyik első lépésként a pályakezdők munkahelyteremtési programjában több hónapon át 100 százalékos bér- és járulék-hozzájárulással segítette a pályakezdők elhelyezkedését. A vállalkozások így „ingyen” munkaerőhöz jutottak. Az igazi siker mégis az volt, hogy a program végén a fiatalok többségét nem küldték el a cégek, hanem tovább alkalmazták őket. Pillanatnyilag is 24 ezer fiatal dolgozik a program keretében, két és fél év alatt pedig 64 ezer fiatalt foglalkoztattak ezekkel a feltételekkel.

Lehet 200 ezer új kkv Romániában?

Megyeri Péter a romániai helyzetről számolt be, mint mondta, Románia bizonyos szempontból szintén élen jár a kis és középvállalkozói szektor megerősítésében. Ezt mutatja hogy az összes foglalkoztatott 75 százaléka kkv-knál dolgozik. Ugyanakkor az ezer lakosra jutó kkv-k száma csupán 24 – ez az adat Magyarországon 53, és minden nyugat-európai országban is 50 felett van.

Megyeri Péter szkeptikus, hogy 2020-ig Romániában a jelenlegi 470 ezerről 670 ezerre lehet növelni a kkv-k számát. Jól működőnek nevezte viszont a fiatalok munkába állásának romániai programját, amelyben a 32 év alattiak állami támogatást kapnak kkv-k alapításához. A kormány erre évente 5 millió eurót biztosít, ebből 3 év alatt 15 ezer új vállalkozás jött létre, ám a forrásokat bővíteni kellene. Megyeri Péter szerint évente akár 50 millió euró sem lenne elég erre a programra.

A 470 ezer romániai kkv-ból 200 ezer egyáltalán nem foglalkoztat, döntő többségük nagyon kis tőkével rendelkezik, a gazdagabb kkv-k zöme külföldi, elsősorban olasz tulajdonban van. 10-15 éve még a nagyvállalatok voltak a fő foglalkoztatók (54-55 százalékkal), ez mára megváltozott a kkv-k javára.

Romániában igyekeztek magyar mintára a diákmunkát is meghonosítani, de július-augusztus kivételével tulajdonképpen nem működik a rendszer.

Megyeri Péter szerint elképesztően rossz, hogy Romániában egy vállalkozás 222 munkaórát fordít a papírmunkára, amit a bürokrácia követel meg – ezt mindenképp csökkenteni kell.

Nemcsak Angliából hívnák haza a fiatalokat

Czomba Sándor a külföldön dolgozó fiatalok „hazacsábításáról” is beszélt. A friss adatok szerint 2 ezren regisztráltak a programban, vagyis őket komolyan érdekli a lehetőség, közülük 11-en már Magyarországon dolgoznak. A fő célterület Anglia, hiszen ott él a legtöbb külföldön munkát vállaló magyar. A programra 100 millió forintot szán a kormány, ebből 50 fő magyarországi munkavállalása biztosított. A tapasztalatok alapján a programot kibővíthetik majd Németországra, Ausztriára és más országokra is.

Az államtitkár szerint biztosan sikeres lesz az a program is, amelyben az új egyéni vállalkozó 3 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kap az induláshoz.

Czomba Sándor külön kiemelte, hogy az iskolaszövetkezetek közvetítésével 130 ezer diák dolgozik rendszeresen, a rendszer jól működik, büszkék lehetünk rá. Gyors győzelemként értékelte azt a friss jogszabály módosítást, amelynek következtében a 25 éven aluli passzív féléves diákok is részt vehetnek az iskola szövetkezeti foglalkoztatásban – ezzel 25 000 főt integrálva a munkaerő-piacra.

Mennyi legyen a minimálbér?

Kott Zoltán lényeges kérdést tett fel: mit csinál egy kis vállalkozás, ha munkaerőt keres? Elsőként biztos a családban, a barátok között néz szét. Ez azért van, mert a kis cégek HR-vonalon nem felkészültek, és az álláskeresésben is döntően az állást keresőt segítik tanácsokkal, a munkaadót nem. Könyvelőt szinte mindenki alkalmaz, ám a HR-feladatokat is rájuk testálják, pedig ezen a téren nem szakemberek. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ebben is segíteni kívánja a kkv-kat, hogy a helyzet javuljon, felkészültebbek legyenek a munkaerő-keresésben.

Kott Zoltán szerint nem elég, hogy léteznek kkv-kat segítő jó programok, a vállalkozásokat ugyanis meg kell szólítani, el kell menni hozzájuk, a gyakorlatban is segíteni kell a munkájukat. A BKIK fontos feladatának tartja, hogy egyesével megkeresse a vállalkozásokat, s akár álláshirdetés feladásában, önéletrajz megírásában is segítse őket. A legjobb gondolat is elcsúszhat, ha nem ér célba – fogalmazott.

Kott Zoltán felvetette, hogy a kormány a következő négy-öt évben jelentősen, összességében az 5 év végére akár 50-100 százalékkal is emelhetné a minimálbért. Egyre több fiatal ugyanis azért vállal külföldön munkát, mert a határon túl összehasonlíthatatlanul jobbak a bérek. Egy ilyen programmal viszont középtávra is tervezhetnének a most töprengők, mert versenyképesebbek lehetnének a legalacsonyabb fizetések is. A markáns minimálbér-emelési programnak elsőre talán nem örülnének a vállalkozók a terhek emelkedése miatt, de hosszú távon jól járnának a szakképzett munkaerő megtartásával.

Czomba Sándor, mint a minimálbér-tárgyalások kormányzati embere a felvetésre azt válaszolta, hogy óvatosan kell kezelni, mert az ember mindig fél, hogy túl magas minimálbérnél tömeges elbocsájtások jöhetnek. Azzal egyetértett, hogy a következő években érdemes a minimálbérek esetleges nagyobb emelésének kérdését napirenden tartani, hiszen egyre kiszámíthatóbb a gazdasági környezet, erősödik a gazdaság. Az államtitkár úgy fogalmazott: ekkora emelést azért nem biztos, hogy vállalni merne. Ugyanis pont azokban a szektorokban jelentik be általában minimálbérre az embereket (vendéglátás, kereskedelem), ahol egyébként is nagy foglalkoztatási gondok vannak.

Van határa a közfoglalkoztatásnak

Czomba Sándor a közfoglalkoztatással kapcsolatban ezúttal is megfogalmazta különvéleményét – Szabolcs megyei tapasztalataira hivatkozva. A közfoglalkoztatás addig teljesen alkalmas forma, amíg a segély helyett munka elvét követjük. De óriási hiba, ha a vállalkozói szféra azért nem talál munkaerőt, mert túlságosan nagyra sikerült ez a foglalkoztatási ág, és ennek vannak már jelei Magyarországon, a Dunántúl mellett más területeken is – mondta az államtitkár.

Ezért hozott a kormány olyan jogszabályokat, amelyek a közfoglalkoztatásból a versenyszférába átlépés lehetőségét megkönnyíti. A legutóbbi példa az idénymunkások kérdése, mert napi 5 ezer forintos napszámért sem találni embert mondjuk, almaszedésre vagy dohánytörésre.

Czomba Sándor szerint csapdahelyzet lenne, ha a túlzott közfoglalkoztatás miatt nem tudnánk lehívni a foglalkoztatás bővítésére szolgáló európai uniós forrásokat.

KamaraOnline