Az idén 2,9, jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedést valószínűsít Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője, aki szerint a vezető hitelminősítők hónapokon belül befektetési szintre minősíthetik fel Magyarország besorolását.
A magyar gazdaság lendülete a második negyedévben nem volt akkora, mint azt korábban gondoltuk: a január–márciusi 0,6 százalék után mindössze 0,5 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest. Korábbi prognózisunkat, amely szerint az idén 3,5, jövőre pedig 2,5 lehet a növekedés üteme, ezért lefelé módosítottuk: 2015-re immár 2,9, 2016-ra pedig 2,4 százalékos bővülést valószínűsítünk.
A várakozásoktól valamelyest elmaradó növekedés ugyanakkor nem változtat az alapvető makrogazdasági képen. A belső kereslet a korábbi nyomott szintek után erősödik, a fiskális politika több évnyi megszorítás után újra expanzív, a kamatok rekord alacsony szintre süllyedtek, a fogyasztók a devizahitelek forintosításával nagy vagyontranszfert kaptak a bankoktól, aminek eredményeként adósságterhük tíz éve a legalacsonyabb szintre, az elkölthető jövedelem 8 százaléka alá süllyedt. A vállalatok könnyen jutnak finanszírozáshoz a jegybank növekedési hitelprogramja révén, amely 2016-ban ér véget, és amelynek keretében ezidáig 1500 milliárd forintot (nagyjából a GDP 4,5 százaléka) folyósítottak a kkv-knak.
Egy területen látszik elmaradás: a növekedési hitelprogramon kívüli hitelezésben. A bankrendszernek a rossz eszközöktől való folyamatos megtisztítása ugyanakkor 2016-ra megteremtheti egy kedvezőbb hitelkörnyezet kereteit. A 2014 novemberében létrehozott MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. szeptember végén kezd el ingatlanfedezetű hiteleket vásárolni.
Inflációs előrejelzéseinket az olajárak alakulása miatt vizsgáltuk felül. Jelenlegi prognózisunk szerint a fogyasztói árak éves növekedésének üteme 2015 végén 1,9, 2016 végén pedig 2,5 százalék lehet; ezek a számok nagyjából 0,3 százalékponttal magasabbak a korábbi előrejelzésben szereplőknél.
Szeptemberi inflációs jelentésében valószínűleg a Magyar Nemzeti Bank is módosítja GDP-, illetve inflációs előrejelzéseit. A legutóbbi jelentésben a jegybanki elemzők 2015-re 3,3, 2016-ra 2,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsítettek, ami túlságosan magasnak tűnik. Az MNB inflációs prognózisában 2016-ra átlagosan 68 dollár/hordó olajárral számolt; ha ezt a jelenlegi piaci prognózisoknak megfelelően korrigálják, az nagyjából 0,5 százalékponttal módosíthatja lefelé az inflációs prognózist.
Mindebből arra következtethetünk, hogy az MNB fokozatosan lazíthat álláspontján – nem gondoljuk ugyanakkor, hogy az alapkamat csökkentésére is rászánja magát, hiszen még csak néhány hónapja annak, hogy jelezte: elkötelezett a tartósan laza monetáris politikai kondíciók mellett.
Mindezzel együtt fontos, hogy lássuk: az alapkamat tartása önmagában implicit monetáris lazítást jelent. Mivel az infláció az év végére várhatóan megközelíti a 2 százalékot, a magyarországi reálkamat már nyár végére stabilan a negatív tartományba süllyedhet, és jövőre is mínusz 1 százalék környékén marad. Emellett újra hangsúlyozzuk: a magyar monetáris politikáról egyedül az alapkamat alapján csak nagyon töredékes képet alkothatunk. A növekedési hitelprogram, az önfinanszírozási program, a banki állampapír-vásárlást támogató kamatcsere-eszköz, a devizatartalékból való devizahitel-forintosítás egyaránt azt mutatja, hogy az MNB képes arra, hogy nemkonvencionális eszközöket vessen latba a finanszírozási költségek csökkentése és a növekedés támogatása érdekében.
Figyelemre méltó, hogy az elmúlt hetek piaci zavarai milyen kevéssé hatottak a magyar eszközökre. Nyilvánvalóan erős puffert jelent, hogy a folyó fizetési mérleg jelentős többletet mutat, bár a képet valószínűleg a csökkenő olajárak is kedvezőbbé tették. Magyarország alapmérlege (a folyó fizetési mérleg és a hosszú távú tőkemérleg együttes egyenlege) a CEEMEA régióban (Kelet-Közép-Európa, Közel-Kelet, Afrika) a második legerősebb. A külső adósság szintje gyorsan csökken és közelít a kelet-közép-európai országokéhoz, ami részben a devizahitelek forintosításának, részben a forintkötvények súlya növelésének, részben a banki mérlegalkalmazkodásnak (a rövid lejáratú devizaadósságok visszafizetésének) köszönhető.
Továbbra is úgy véljük: Magyarország a következő hónapokban a vezető hitelminősítőknél visszakerülhet a befektetési kategóriába. Az S&P és a Moody’s még az idén javíthat a kilátásokon, 2016-ban pedig magát a besorolást is befektetési szintre emelheti.
Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője
