A napenergia háztartási és üzleti célú hasznosításának gyakorlati kérdéseivel, a technológia fejlődésével és az országunk előtt álló lehetőségekkel foglalkozó sorozatunk második részében Weeber Andrással, a naprakesz-napelem.hu oldal üzemeltetőjével, a Passzívház Ablak Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

– Mikor és miért kezdett napelemekkel foglalkozni?

– A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészhallgatójaként kezdtem el foglalkozni megújuló energiaforrásokkal és napelemekkel. Ennek alapvetően két oka volt. Egyrészt úgy láttam, hogy a jövőben ezek a technológiák egyre nagyobb hangsúlyt kaphatnak. Másrészt azt tapasztaltam, hogy a témával kapcsolatban az egyetemen rendelkezésre álló – egyébként óriási – tudásanyag még mindig nem elegendő; érdemes tovább kutatni a témában. A tanulmányaim alatt több tudományos fórumon bemutattam a munkáimat: a Tudományos Diákköri Konferencián és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont versenyén is értem el helyezést.
Tulajdonképpen ennek folytatásaként kezdtem el dolgozni az energiatakarékossággal és passzív házak építésével, üzemeltetésével foglalkozó családi vállalkozásunkban. Az első napelemes rendszert viszonylag későn, 2013-ban építettük. Ennek az volt az oka, hogy számunkra az elsődleges szempont a rendszer megtérülése volt. Az elmúlt két évben sokféle építményre, sokféle megrendelőnek építettünk napelemes rendszert.

– Milyen egy napelemes beruházás általános forgatókönyve?

­– A megkeresést követően megvizsgáljuk az ügyfél házának adottságait, régebbi villanyszámláit, majd ezek alapján javaslatot teszünk az általunk optimálisnak tartott rendszerre. Amennyiben ügyfelünknek más elképzelései, igényei vannak, a tervet aszerint módosítjuk. Ezután következik a kivitelezés – ami csupán néhány napig tart –, majd az átadás. Egy évvel az átadás után minden ügyfelünket felhívjuk és – amennyiben engedi – elvégzünk egy éves kontrolt, amelynek során megvizsgáljuk a szerkezet állapotát, és lemérjük a rendszer termelését. Ezzel kapcsolatban rengeteg jó tapasztalatunk van: az ügyfelek örülnek a kis figyelmességnek, mi pedig büszkék vagyunk arra, hogy eddig egyetlen szerkezettel sem volt probléma, a rendszerek pedig jellemzően túlteljesítették a várakozásainkat. A mérésekről, eredményeinkről folyamatosan kimutatásokat készítünk.

– Milyen adottságokkal kell rendelkeznie a kész épületnek egy hatékony napelemes rendszer felszereléséhez? Milyen épületeknél érdemes még megvalósítani a napelemes beruházást?

– Alapvetően három tényező befolyásolja a rendszer hatékonyságát: a tájolás, a tető meredeksége és az árnyékolás. A tető tájolásában a déli, dél-keleti és dél-nyugati tájolás a legjobb, mondhatjuk úgy is, hogy tökéletes a déli tájolás plusz/mínusz 45 fok.
A tető meredekségének 15 és 60 fok között kell lennie, egy lapos tető esetében ez megoldható konzolokkal, bár a konzolokhoz felhasznált saválló, rozsdamentes szerkezetek többletköltsége jelentősen megnöveli a beruházási összeget.
A harmadik fontos szempont, hogy ne legyen olyan tereptárgy (fa, másik épület), amely – akár csak részben vagy időszakosan – árnyékot vet a panelekre. Mivel sorba kapcsolt rendszerről van szó, egyetlen panel részleges árnyékolása is jelentősen csökkentheti a teljes rendszer teljesítményét.

– Ha valaki napelemes rendszert szeretne telepíteni, milyen szempontok alapján érdemes kiválasztania a gyártót/terméket?

– Egy napelemes rendszer három részre osztható: napelem-panelekre, tartószerkezetre és inverterre. A tartószerkezet a kérdés szempontjából kevésbé érdekes, itt természetesen a felhasznált anyagok minőségére kell odafigyelni.
A napelem-panelek kiválasztása már nehezebb feladat. Jelenleg a piacon főleg kínai, japán és dél-koreai gyártók termékei kaphatók, a német gyártók részesedése a nagy árverseny miatt jelentősen csökkent. A panelgyártó kiválasztásakor fő szempont a termékre adott garancia és az, hogy ezt mennyire „hisszük el”. Mi jellemzően japán gyártókkal dolgozunk. Ezek körülbelül 10–20 százalékkal adják drágábban termékeiket, mint a kínaiak, azonban már a 90-es évek óta gyártanak napelemeket, így releváns tapasztalatokkal rendelkeznek a tényleges élettartamról. Ezzel szemben a kínai, dél-koreai társaságok néhány éve alakultak, az általuk adott garanciával kapcsolatban ezért kérdések merülhetnek fel. Tartsuk ugyanakkor szem előtt az is, hogy a 10–20 százalékkal drágább napelemek a beruházás teljes költségét csak 6–7 százalékkal emelik meg. Ha emiatt a rendszer évekkel tovább üzemel, akkor megéri a megbízhatóbb napelemet választani.
Az inverter a napelemes rendszer legsérülékenyebb része, erre általában csak 5–10 év garanciát adnak. Ezt nem árt figyelembe venni, ha napelemes beruházást tervezünk. Mi a nagyobb nyugat-európai gyártókat részesítjük előnyben, mert az ő termékeik elterjedtek, megbízhatóak és viszonylag hosszú élettartamúak.

– Mennyire felkészültek a megrendelőik? Van-e különbség a lakossági és az üzleti ügyfelek igényei között?

– A megrendelők felkészültsége nagyon vegyes: volt olyan ügyfél, aki saját maga szerette volna bekötni az invertert, de olyan is akadt, aki megkérdezte, mennyi meleg vizet termelnek majd a napelemei? Az üzleti megrendelők általában jobban utánajárnak a technológiának, számukra, mivel nem érinti őket a rezsicsökkentés, még jobban megéri beruházni. Az üzleti ügyfelekre inkább jellemző, hogy a gazdaságossági szempontokat vizsgálják.
A lakossági ügyfelek általában kevesebbet tudnak a napelemekről, de rengeteg tévhit él bennük a technológiáról (például hogy még mindig rendkívül drága). Megfigyelhető, hogy a lakossági megrendelőknél nem feltétlenül elsődleges szempont a beruházás megtérülése, gyakran fontosabb a környezettudatosság, a divat vagy éppen a szolgáltatótól való függés csökkentése. Volt olyan ügyfelünk, aki a tető északi oldalát is beépíttette, mert ekkora felületre volt szüksége ahhoz, hogy a szolgáltatónak biztosan ne kelljen egyetlen forintot se fizetnie.

– Vannak-e visszajelzések a korábbi projektekről? Általánosságban milyen éves hozamot produkál egy napelemes rendszer?

– Mint említettem, minden rendszert megvizsgálunk egy év után, ezen kívül sokat a következő években is. Egyre nagyobb tudásanyag gyűlik össze napelemeink termeléséről. Ma azt mondjuk, hogy egy lakossági ügyfél 8–10 százalékos hozamot ér majd el az új rendszerével, ami az egyéb piaci lehetőségeket vizsgálva kecsegtető.

– Az elmúlt években jelentősen csökkent a napelemek ára. Vajon folytatódik ez a trend? Várható-e a napelemek árát drasztikusan befolyásoló, anyagtechnológiai áttörés?

– Nem hiszem, hogy a következő években olyan anyagtechnológiai fejlesztések lesznek, amelyek erősen lenyomnák a panelek árát. Alapvetően azt kell megérteni, hogy a panelek – amelyek ára főleg az ázsiai gyártók megjelenése miatt csökkent – csak egy részét jelentik a beruházásnak, ezen felül ott van még az inverter, a tartószerkezet, a munkadíj stb. Utóbbi tételek költségei nem csökkennek egyértelműen. Ez az oka annak is, hogy a napelemekre kivetett termékdíj sem befolyásolja komoly mértékben a beruházás végösszegét. A döntéskor fontos figyelembe venni az új beruházásoknak kedvező gazdasági környezetet, az alacsony banki kamatokat, a másik oldalon pedig a rezsicsökkentést, aminek következtében a lakossági ügyfelek hozama körülbelül 2 százalékkal lett alacsonyabb. Ha valaki napelemes beruházást fontolgat, semmiképpen sem érdemes várni vele, hiszen felfoghatjuk úgy is, hogy a várakozásával évről-évre pénzt veszít.
A kutatási irányok közül az igazán nagy lehetőségeket az akkumulátorokban látom. Ha sikerülne ipari méretben előállítani olyan eszközt, amely képes gazdaságosan tárolni a villamos energiát, az tényleg felforgatná az egész piacot.

– A szakértők szerint a megújuló energiaforrások közül a napelemekben van a legnagyobb fejlődési potenciál. Milyen fejlődési pálya várható Magyarországon?

– Abszolút egyetértek az állítással. Ha megvizsgáljuk a környező országok (például Szlovákia, Ausztria) egy főre eső beépített kapacitását vagy a napenergia arányát az energiamixükben, azt fogjuk látni, hogy a magyarországi értékek többszörösei. Ez annak is köszönhető, hogy külföldön az elmúlt években nagyon jelentős állami forrásokat áldoztak az ilyen fejlesztésekre. Véleményem szerint ez nem feltétlenül jó irány, például Csehországban a támogatások (főleg az átvételi ártámogatás) miatt nagyon megugrott a beépítettség, de ez felhajtotta a villamos energia árát és komoly problémákhoz vezetett. Nem tartom jónak az ilyen volumenű állami beavatkozást. A napenergia már versenyképes, megállja a helyét a piacon.
Magyarországon az igazi áttörés még várat magára. Annak ellenére, hogy évről-évre komoly növekedés tapasztalható, még mindig nagyon alacsony a beépítettség. Én azt tartanám ideális fejlődési pályának, ha drasztikus állami vagy uniós támogatás nélkül, de a mostani ütemnél kicsit gyorsabban, folyamatosan növekedne a megrendelők száma.

– Lássunk egy konkrét példát! Egy 100 négyzetméteres családi ház esetében mekkora beruházással és mekkora megtakarítással kalkulálhatunk?

– Egy 100 négyzetméteres családi háznak, amelyben négyen laknak, az éves fogyasztása körülbelül 3500 kWh. Ennek nullázásához egy 3 kW-os rendszert ajánlanék, ez körülbelül 12 panelt jelent, helyigénye pedig 12 négyzetméter. A következő táblázatban két beruházási ajánlat látható (japán és dél-koreai panelekkel, továbbá német és osztrák inverterrel).

Az ajánlatok tartalmazzák a helyszíni felmérést és a budapesti szállítást. Lapos tető esetében a tartószerkezet 80 százalékkal drágább.

A 3500 kWh éves fogyasztás 40 forint/kWh díjjal számolva 11 667 forint áramszámlát jelent havonta és 140 000 forintot évente. Ha tehát a beruházás ferde tető esetében 1,5, lapos tető esetében pedig 1,6 millió forint, akkor 140 ezer forintos éves megtakarítás mellett az egyszerűsített megtérülési idő 10,7, illetve 11,5 év.

A következő táblázatban az 1,5 millió forintos projekt főbb pénzügyi mutatóit foglaltuk össze, 5 százalékos alternatívaköltség és 20 éves élettartam mellett (mindkettő pesszimista becslés):

Hortay Olivér