Az Európai Bizottság bemutatja a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag első intézkedését, amellyel új szabályokat kíván bevezetni a szerves és hulladékalapú trágyával kapcsolatban.
A 2015 decemberében elfogadott, körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag egyik alapelve a hulladék nyersanyagként történő újra felhasználása. A bizottság az új rendelettel meg szeretné könnyíteni a szerves és hulladékalapú trágya piacra jutását. A cél az, hogy az EU egységes piacán a hagyományos, szervetlen trágyával megegyező esélyekkel szerepeljen.
A rendelet szabályozni fogja azt a folyamatot, amely során a biohulladékot nyersanyaggá alakítják, hogy aztán termésnövelő termékek gyártásában használják. Meghatározza azokat a biztonsági, minőségi és címkézési követelményeket, amelyeknek minden termésnövelő terméknek meg kell felelnie ahhoz, hogy EU-szerte szabadon forgalmazható legyen. A gyártók akkor használhatják a CE-jelölést, ha bebizonyítják, hogy termékeik eleget tesznek ezeknek a követelményeknek és hogy a termékeikben található szerves és mikrobiális szennyező anyagok, fizikai szennyeződések nem érik el a meghatározott határértéket.
Az új szabályok a trágyák valamennyi típusára alkalmazandók lesznek. A rendelet meghatározza a foszfortrágya maximális kadmium-tartalmát. A határérték 3 év elteltével 60 mg/kg-ról 40 mg/kg-ra, illetve 12 év elteltével 20 mg/kg-ra csökken, mérsékelve így az egészségügyi és a környezeti kockázatot.
Mivel néhány termésnövelő terméket csak kis mennyiségben gyártanak vagy forgalmaznak határon túlra, a bizottság javaslata értelmében a gyártók megválaszthatják, hogy terméküket ellátják-e CE-jelöléssel, vagy sem. Az első esetben a termékeket az egységes európai szabályok szerint szabadon forgalmazhatják az egységes piacon, míg a második esetben a termékekkel a „kölcsönös elismerés” elve értelmében tagállami szabványok szerint kereskednek.
A bizottság megküldi a rendelettervezetet az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak. Ha a két uniós intézmény elfogadja a rendeletet, akkor a vállalatok és a hatóságok időt kapnak arra, hogy felkészüljenek az új szabályok betartására. Ezen átmeneti időszak után a rendelet közvetlenül és a nemzeti jogba való átültetés nélkül alkalmazandóvá válik.
Műtrágya, szerves trágya
A műtrágyákról szóló 2003. évi rendelet a tipikusan bányákból kitermelt vagy a vegyipar által előállított hagyományos, szervetlen trágyának az egységes piacon történő szabad mozgásáról rendelkezik. Mindkét típusú előállítás sok energiát fogyaszt és intenzív szén-dioxid-kibocsátással jár. A műtrágyákról szóló jelenlegi rendelet hatálya nem terjed ki a szerves anyagból előállított innovatív trágyatermékekre, amelyek egységes piaci érvényesülése így az egyes tagállamok közötti kölcsönös elismeréstől függ, és az eltérő tagállami szabályok miatt gyakran nehéz.
A műtrágyákról szóló jelenlegi rendelet nem foglalkozik azokkal a környezeti problémákkal, amelyeket a talaj, a szárazföldi vizek, a tengervíz és végső soron az élelmiszerek szennyeződése okoz.
A kutatás, az innováció és a beruházás jelenleg gyorsan fejlődik, és a munkahelyteremtéssel, valamint a másodlagos nyersanyagfelesleg újrafelhasználásával (azaz, hogy az nem a hulladék mennyiségét növeli) kedvező hatással jár a körforgásos gazdaságra.
A szerves trágyatermékeket előállító vállalatok piaci lehetőségei jelentősek. Ma a biohulladék csupán 5 százalékát hasznosítjuk újra. Becslések szerint, ha ez az arány magasabb lenne, akkor a biohulladékból készült trágya a szervetlen trágya 30 százalékának a helyébe léphet. Az EU évente jelenleg kb. 6 millió tonna foszfortrágyát importál. Ennek a mennyiségnek a 30 százalékát ki lehetne váltani a szennyvíziszapból, a biológiailag lebomló hulladékból, a húsból, a csontlisztből vagy az istállótrágyából való kivonással.
