A második negyedévben a magyar lakosság külföldre tett utazásainak száma 4,6 százalékkal nőtt, amelyek során 11 százalékkal többet költött az előző év azonos időszakinál – számolt be a KSH.

2016 II. negyedévében a Magyarországra tett külföldi utazások száma 9,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A külföldiek beutazásaihoz kapcsolódó kiadások – folyó áron – 9,6, a turisztikai céllal tett utazások kiadásai 10, az egyéb utazási célokhoz kapcsolódó költések 7,8 százalékkal emelkedtek – olvasható a „Nemzetközi utazások, 2016. II. negyedév” című kiadványban.

Magyarországra utazó külföldiek

2016 II. negyedévében a külföldiek 12,4 millió utazást tettek Magyarországra, 9,1 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az egy- és a többnapos utak száma közel azonos mértékben, 9,1, illetve 9,2 százalékkal emelkedett. A turisztikai célú utak száma – amelyek az összes beutazás több mint kétötödét tették ki – 8,2 százalékkal nőtt, főként a több napra tett utazások számának bővülése okán. A nem turisztikai célú utazások száma – amelyek szinte teljes egészében egynapos tartózkodások – 9,8 százalékkal emelkedett, leginkább a jelentős súlyt képviselő vásárlási célú utak élénküléséből eredően.

A külföldiek által tett utazások 70 százaléka egy napnál rövidebb és jellemzően nem turisztikai célú volt. A 8,7 millió egynapos beutazásból 3,5 millió átutazási, 2,5 millió vásárlási célú, 2,1 millió út turisztikai célú volt. Az egynapos utazások esetében a legnagyobb mértékben a vásárlási célú utazások száma nőtt (29 százalékkal). Az átutazások száma 4,1, a turisztikai célú utaké 2,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábban mértet.

A külföldiek által tett többnapos beutazások száma 9,2 százalékkal, 3,7 millióra nőtt a turisztikai célú utazások 12 százalékos bővülésének köszönhetően. Ezen belül a szabadidős utazások száma több mint tizedével, az üzleti utazásoké 20 százalékkal emelkedett. A többnapos utak csupán 10 százaléka volt nem turisztikai (főként átutazási, illetve munkavállalási) célú utazás. Állampolgárság szerint a legtöbben Romániából (589 ezer), Németországból (535 ezer), illetőleg Szlovákiából (381 ezer) tettek többnapos utazásokat hazánkba. Ezen országok tekintetében a többnapos utazásokon belüli turisztikai motiváció aránya sorrendben 85, 92, illetve 87 százalék volt. A többnapos utazásoknál a szabadidős célú utazások aránya 80, az üzleti utaké 10 százalékot tett ki.

2016. II. negyedévben a Magyarországra tett utazásokon részt vevők összesen 30,2 millió napot töltöttek hazánkban, 4,4 százalékkal többet, mint 2015 II. negyedévében. Az egynapos utazások esetében 9,1, a többnaposoknál 2,6 százalékkal nőtt a tartózkodások összes időtartama. A többnapos utazásokon részt vevők átlagos tartózkodási ideje 5,7 nap volt, 0,4 nappal rövidebb, mint 2015. II. negyedévben. A turisztikai célú utazások átlagos tartózkodási ideje 0,1 nappal 5,5 napra, a nem turisztikai célú utaké 1,1 nappal 8,2 napra csökkent.

2016. II. negyedévben a külföldi látogatók 433 milliárd forintot költöttek Magyarországon, 9,6 százalékkal többet, mint 2015. II. negyedévben. A kiadások 77 százaléka az Európából, 11 százaléka az Amerikából, 10 százaléka az Ázsiából érkezőktől származott. A Németországból érkezők 53, az Ausztriából érkezők 40, a Romániából érkezők 37, az Egyesült Államokból érkezők pedig 36 milliárd forintot költöttek el hazánkban. A turisztikai céllal tett utazások alkalmával 337 milliárd forint bevétel realizálódott, ennek 14 százaléka a Németországból, 10 százaléka az Egyesült Államokból érkezők kiadása. A szabadidős céllal tett utazásokhoz a kiadások 68, az üzleti célú utakhoz 10, a nem turisztikai célú utakhoz 22 százaléka kapcsolódott.

A tárgynegyedévben az egy napra látogató külföldiek kiadásainak összege 98 milliárd forint volt, 13 százalékkal több, mint 2015 azonos időszakában. A kiadások 38 százaléka a vásárlási, 23 százaléka a turisztikai, 17 százaléka a munkavégzési, 21 százaléka az átutazási, 0,5 százaléka az egyéb célú utazásokból származott. A bevételek növekedését a nem turisztikai célú utazásokhoz, főként a vásárlásokhoz kapcsolódó kiadások 33 százalékos emelkedése eredményezte. Az egy fő egy napjára jutó kiadás átlagos összege 10 900 forintról 11 300 forintra nőtt a nem turisztikai (főként a vásárlási és az egyéb) utakhoz kötödő kiadások emelkedése folytán.

2016. II. negyedévben a több napra hazánkba látogatók 335 milliárd forintot költöttek, 8,7 százalékkal magasabb összeget, mint 2015. II. negyedévben. Ebből a turisztikai motivációval érkezők költése 315 milliárd forint volt, aminek 86 százaléka a szabadidős, 14 százaléka az üzleti utakhoz köthető. A több napra turisztikai céllal érkezők kiadása 11 százalékkal nőtt, a nem turisztikai kiadások 14 százalékkal csökkentek 2015. II. negyedévhez mérten. Az egy fő egy napjára jutó költés értéke 14 700 forintról 15 600 forintra emelkedett.

A Magyarországra látogató külföldiek fogyasztási szerkezete időszakról időszakra nem mutat nagyobb változásokat, csupán néhány százalékpontos eltérések figyelhetők meg. Az egynapos utazásokon részt vevők élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására fordították kiadásaik túlnyomó részét (60 százalék). Az élelmiszer-vásárlási kiadások részaránya 2,9, az egyéb árucikkeké 2,0 százalékponttal nőtt. A gyógyászati és egészségmegőrző szolgáltatásokra fordított összegek részaránya az egy napra érkezők kiadásain belül (0,4 százalékpontos csökkenést követően) 9,1 százalék volt. A többnapos utazásokhoz kapcsolódó kiadások 43 százalékát szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások, 17 százalékát közlekedés, 20 százalékát élelmiszerek és egyéb árucikkek, 4,2 százalékát gyógyászati és egészségmegőrző szolgáltatások teszik ki. A turisztikai céllal tett utaknál a szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások aránya 41, a gyógyászati és egészségmegőrző szolgáltatásoké 6,8, az egyéb árucikkek teljes kiadáson belüli részaránya 14 százalék volt.

Külföldre utazó magyarok

2016. II. negyedévben a magyar állampolgárok 4,7 millió alkalommal utaztak külföldre, 4,6 százalékkal többször, mint 2015. II. negyedévben. Az egy-, illetve a többnapos utazások száma hasonló mértékben, 4,6, illetve 4,5 százalékkal nőtt. Az összes utazás több mint fele (2,6 millió utazás) turisztikai célú volt, a részarány az egynapos utak esetében 34, a többnapos utaknál 89 százalék. A turisztikai motivációjú utak száma összességében 2,7 százalékkal csökkent. A visszaesést az egynapos szabadidős és üzleti célú utak számának visszaesése okozta.

Az utazásokon eltöltött idő 3,4 százalékkal emelkedett 2015. II. negyedévhez képest. A többnapos külföldi utazások átlagos hossza a bázisidőszakban mért 6,0 napról 5,9 napra rövidült.

Az év II. negyedévében a külföldre tett utazásokhoz 173 milliárd forint költés kapcsolódott, 11 százalékkal több, mint 2015 azonos időszakában. Valamennyi fő motivációs célt bővülés jellemezte. A kiadások háromnegyede turisztikai, 16 százaléka vásárlási, 8,3 százaléka munkavégzési, tanulási és egyéb célú volt. Az egynapos utazásokhoz kapcsolódó költés összességében 39 százalékkal nőtt, ennek közel háromnegyede a vásárlási és üzletelési célú utakhoz kötő- dött, ez az összeg 60 százalékkal nőtt az előző év azonos negyedévéhez hasonlítva. A többnapos utazásokhoz kapcsolódó költés – aminek túlnyomó részét (91 százalékát) turisztikai motivációjú utazásokon költötték el – 5,3 százalékkal bővült. 

A külföldre tett utazások fogyasztási szerkezete lényegesen különbözik az egy, illetve a több napra utazók esetében. Az egy napra külföldre látogatók kiadásaik 77 százalékát élelmiszerek, italok, tartós és értékes fogyasztási cikkek, valamint az egyéb árucikkek vásárlására, a több napra utazók kiadásaik közel felét szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatásokra, illetve az egyéb árucikkek vásárlására fordították külföldön. 2016 II. negyedévében élelmi- szerekre, italokra és egyéb árucikkekre arányában többet, üzemanyagra kevesebbet költöttek külföldön a magyarok, mint 2015 II. negyedévében.

Turisztikai céllal egy napra (az utazások 81 százalékában) Ausztriába vagy Szlovákiába, több napra (az utazások 43 százalékában) Németországba, Romániába vagy Ausztriába utaztak a magyarok, emellett nagy számban keresték fel Szlovákiát és Csehországot is. A többnapos turisztikai utak 87 százalékában a magyar utazók az Európai Unió valamely országát, 47 százalékában a szomszédos országokat választották úti célul. A magyarok által nagyobb számban látogatott országok közül a Spanyolországba, a Romániába, az Olaszországba és a Csehországba tett többnapos turisztikai utak száma jelentősen nőtt 2015. II. negyedévhez képest.

Az utasforgalom egyenlege

2016. II. negyedévben az utasforgalom többlete 259 milliárd forint (828 millió euró) volt. Az export 9,6, az import 11 százalékkal bővült. Az egyenleg folyó áron 8,7 százalékkal meghaladta a 2015. II. negyedévben mértet. A forint–euró árfolyam 2016. II. negyedévben 2,4 százalékkal magasabb volt, mint 2015 azonos időszakában.