Jól halad az a munka, amelyet az Európai Bizottság a nem együttműködő adójogrendszerek első közös uniós jegyzékének összeállítása céljából végez. A bizottság eredménytáblát dolgozott ki, mely meghatározott alapmutatók alapján mindegyik harmadik országról előzetes értékeléssel szolgál – olvasható a testület közleményében.
Most az uniós tagállamokon a sor, hogy kiválasszák, mely országokat kellene a következő hónapok során alaposabb átvilágításnak alávetni annak megállapítása érdekében, hogy közülük melyek nem tartják be a játékszabályokat az adóügyek terén – szögezi le az Európai Bizottság közleménye.
2016 januárjában a bizottság három lépésből álló eljárást vezetett be a közös uniós jegyzék létrehozása céljából az adókijátszás és adókikerülés visszaszorítására irányuló átfogó programja keretében. Közzétételét követően a nem együttműködő adójogrendszerek közös uniós jegyzéke a már most is létező, ám egységes képet egyáltalán nem mutató tagállami listáknál jóval nagyobb súllyal esik majd latba azoknak a nem uniós országoknak a viszonylatában, amelyek nem tartják be a jó adóügyi kormányzással kapcsolatos normákat. Ezen túlmenően az uniós szintű lista meg fogja akadályozni az agresszív adótervezést alkalmazó feleket abban, hogy visszaéléseket kövessenek el, kihasználva a tagállami rendszerek közötti különbségekből fakadó lehetőségeket.
A cél az, hogy 2017 végéig elkészüljön a nem együttműködő adójogrendszerek végleges jegyzéke. A tagállamok már támogatásukról biztosították ezt a kezdeményezést, mely mögé az Európai Parlament is teljes mellszélességgel beállt.
Az eredménytábla
A bizottság által kidolgozott eredménytábla ahhoz hivatott segítséget nyújtani a tagállamoknak, hogy meghatározzák, mely országokkal kellene az Európai Uniónak párbeszédet kezdeményeznie a jó adóügyi kormányzás ellen ható problémák megvitatása céljából. Az a rendeltetése, hogy „megadja a kezdő lökést” és hogy fontos információkat szolgáltasson a tagállamoknak ahhoz, hogy eldöntsék, mely országok átvilágítását tartják szükségesnek.
Az eredménytábla összeállítása során a világ összes nem uniós országára és adójogrendszerére vonatkozóan elemzések készültek annak meghatározása céljából, mekkora esetükben az adókikerülés megkönnyítésének kockázata. Ez az előzetes értékelés egy sor semleges és objektív mutató – köztük gazdasági adatok, pénzügyi tevékenységgel, intézményi és jogrendszerrel kapcsolatos szempontok, valamint a jó adóügyi kormányzással kapcsolatos alapvető normák – alapján készült el.
Első lépésként az eredménytábla három semleges mutató alapján csoportosítva ad közre tényszerű információkat az egyes országokról. Ez a három rovat a következő: az EU-val kialakított gazdasági kapcsolatok, pénzügyi tevékenység és stabilitási tényezők. Azoknak az adójogrendszereknek az esetében, amelyek prominens helyezést érnek el ebben a három kategóriában, további értékelésre kerül sor kockázati mutatók – pl. az átláthatóság szintje és preferenciális adórendszerek potenciális alkalmazása – alapján.
Az előzetes értékelés nem tekinthető sem állásfoglalásnak, sem előzetes uniós listának a harmadik országok vonatkozásában. Több okból kifolyólag olyan országok is az eredménytábla tetején végezhetnek a vizsgált mutatók tekintetében, amelyek egyáltalán nem jelentenek veszélyt a tagállamok adóbázisára. A cél az, hogy a tagállamok könnyebben tudják megállapítani, mely országokra korlátozódjon az átvilágítás, azaz a részletesebb, a jó adóügyi kormányzás szempontrendszere alapján elvégzendő ellenőrzés, mely a következő lépést jelenti az uniós jegyzék létrehozásának folyamatában. A jegyzék kidolgozása során az EU szorosan együtt fog működni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel, és figyelembe fogja venni az adójogrendszerek átláthatósági normáiról készített OECD-értékeléseket.
A következő lépések
A tagállami szakértők szeptember 14-én, a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexszel foglalkozó csoport keretében ismerkedtek meg az előzetes értékelés eredményeivel az Európai Tanácsban. Az eredmények alapján a magatartási kódexszel foglalkozó csoport döntést hoz arról, hogy mely adójogrendszerek esetében kerüljön sor átvilágításra. Döntésüket nagy valószínűséggel még az év vége előtt jóváhagyják majd a tagállami pénzügyminiszterek. A kiválasztott országok átvilágítása várhatóan jövő januárban kezdődik majd meg, hogy a terveknek megfelelően a nem együttműködő adójogrendszerek első uniós jegyzéke még 2017 vége előtt elkészüljön.
