Home Széchenyi 2020 Rákapott a kormány a társadalmi egyeztetésre

Rákapott a kormány a társadalmi egyeztetésre

0
Rákapott a kormány a társadalmi egyeztetésre

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében hat felhívást bocsátott hétfőn társadalmi egyeztetésre a kormány; összesen 57 milliárd forint elköltéséhez lehet hozzászólni.

A felhívásokhoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. október 20-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

Az elmúlt hónapokban igencsak megszaporodott a társadalmi egyeztetésre bocsátott (2014–2020-as) felhívások száma: augusztusig összesen 15 téma került be a fórumba, azóta viszont közel 50 felhívásról indult – többé-kevésbé aktív – egyeztetés.

Lássuk a hétfői menüt!

Gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés (TOP-1.3.1-16)

A munkanélküliek 50 százaléka kistelepülésen él, ahol a közlekedési hálózat leromlott állapota a munkaerő mobilitását is nehezíti, ezért a beavatkozás célja a jellemzően alacsonyabb rendű, országos közutak felújítása és fejlesztése annak érdekében, hogy a kisebb települések munkavállalói számára a betelepülő vállalkozások és a fejlesztett üzleti infrastruktúra elérhetősége javuljon – indokolja a felhívást a kormány.

A cél ennek megfelelően 4 és 5 számjegyű vagy TEN-T hálózaton kívüli kül- és belterületi utak burkolatának és alépítményeinek építése, felújítása, fejlesztése, útburkolatának szélesítése, korszerűsítése, csomópontok kialakítása, fejlesztése, illetve az országhatárhoz vezető alsóbbrendű utak fejlesztése, felújítása, építése.

Támogatási kérelmet önállóan csak a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nyújthat be, konzorciumi tagként települési önkormányzatok és önkormányzati költségvetési szervek is részt vehetnek. A keretösszeg 7,19 milliárd forint.

Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése (TOP-4.2.1-16)

A felhívás 2,62 milliárd forintos keretösszegéből a szociális alapszolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátás fejlesztése támogatható, különös tekintettel az alábbiakra:

  • étkeztetés,
  • közösségi ellátások,
  • házi segítségnyújtás,
  • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
  • támogató szolgáltatás,
  • utcai szociális munka,
  • nappali ellátás,
  • család- és gyermekjóléti szolgálat/központ.

Támogatási kérelmet

  • helyi önkormányzatok és társulásaik,
  • helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik,
  • önkormányzat többségi tulajdonában lévő vállalkozások,
  • egyházi jogi személyek,
  • Magyarország területén alapított és itt székhellyel rendelkező, jogi személyiségű civil szervezetek,
  • közalapítványok, illetve
  • nonprofit gazdasági társaságok szervezetek

nyújthatnak be.

„Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések” (TOP-2.1.3-16)

A 4,956 milliárd forint kretösszegű felhívás célja a települések belterületi csapadékvíz elvezetési, vízgazdálkodási rendszerének kialakítása, fejlesztése, környezetbiztonságának növelése, környezeti állapotának javítása, a belterületek ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a felszíni vizeink minőségének javítása, a további környezeti káresemények megelőzése.

Támogatási kérelmet helyi önkormányzatok nyújthatnak be, konzorciumi partnerként csatlakozhat(nak):

  • a Magyar Közút Nonprofit Zrt.,
  • megyei önkormányzatok,
  • önkormányzati hivatalok,
  • monprofit gazdasági társaságok, szervezetek, illetve vállalkozások, amelyekben az állam vagy önkormányzat – együttesen vagy külön, közvetve vagy közvetlenül – 100 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével (TOP-1.4.1-16)

A 14,348 milliárd forint keretösszegű felhívás a 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni elhelyezését és a 3-6 éves gyerekek óvodai elhelyezését támogatja. A felhívás az intézményes fejlesztéseken túlmenően (például bölcsőde, mini bölcsőde, óvoda-bölcsőde) támogatja a rugalmasabb és egyszerűbb működési feltételekkel létrehozható bölcsődei ellátási forma, a családi bölcsőde fejlesztését is.

Támogatási kérelmet az intézmények fenntartói/fenntartói jogok gyakorlását ellátó szervezetek vagy az épületek tulajdonosai nyújthatnak be, amennyiben azok

  • központi költségvetési irányító és költségvetési szervek,
  • helyi önkormányzatok és társulásaik,
  • országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik,
  • egyházi jogi személyek,
  • Magyarország területén alapított és itt székhellyel rendelkező, jogi személyiségű civil szervezetek,
  • közalapítványok,
  • nonprofit gazdasági társaságok, szervezetek,
  • önkormányzat többségi tulajdonában lévő vállalkozások, vagy
  • helyi foglalkoztatási együttműködések.

Helyi foglalkoztatási együttműködések (TOP-5.1.2-16)

„Az intézkedés közvetlen célja helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) képzési és foglalkoztatási programjainak támogatása, tevékenységi körük, eredményességük, hatékonyságuk növelése, továbbá a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése, az álláskeresők munkához juttatása” – olvasható a felhívásban.

Összesen 8,915 milliárd forintra lehet pályázni, a kormány 22–40 támogatott kérelemmel számol.

Fenntartható települési közlekedésfejlesztés (TOP-3.1.1-16)

A támogatás célja, hogy olyan, a fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedések valósuljanak meg településeken és települések között, melyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi és települési környezet kialakulásához.

  • Kerékpárosbarát,
  • a forgalomcsillapítást, a közlekedésbiztonságot és az akadálymentesítést szolgáló, illetve
  • közúti közösségi-közlekedési fejlesztésekre

összesen 19,48 milliárd forint áll rendelkezésre.

Támogatási kérelmet helyi önkormányzatok, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok nyújthatnak be. Önállóan nem, konzorciumi partnerként nyújthatnak be támogatási kérelmet az alábbi szervezetek:

  • közösségi közlekedést közszolgáltatási szerződés alapján ellátó gazdasági társaságok (pl. helyi közlekedési társaságok, helyközi társaságok, MÁV Zrt.);
  • jogszabály alapján meghatározott kizárólagos építtetők (NIF Zrt, MK NZrt.);
  • központi költségvetési szervek és intézményeik;
  • önkormányzati költségvetési szervek, önkormányzati hivatalok;
  • önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások.