A GVH 140 millió forintra bírságolta a Magyar Éremkibocsátó Kft.-t, mert – nem először – azt látszatot keltette, hogy állami szervezetként működik. A cég azt is elhallgatta, hogy több termék rendelése esetén termékenként számítja fel a csomagolási és szállítási költségeket.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Magyar Éremkibocsátó Kft. valótlanul sugallta 2014 áprilisától, hogy hivatalos háttérrel rendelkezik, és a különböző érméket népszerűsítő reklámstratégiáját teljes egészében a hivatalosság, az állami elismertség látszatára építette, így például televíziós reklámjai teljes mértékben eltértek a kereskedelmi reklámok képi és hangzásvilágától – írja közleményében a GVH.
A társaság reklámfilmjeiben a hivatalos közlemények hangulatát tükrözte, direkt marketing küldeményeit, tévéreklámjait fontos információ/tájékoztatás felirattal tette közzé, a hivatalos eljárásokban alkalmazott ügyszámokra hasonlító számozást alkalmazott, direkt marketing küldeményeit a hivatalos iratok kezelésekor alkalmazott, stilizált mintával csomagolta, amely a belső tartalom felbontás nélküli olvashatatlanságát hivatott szolgálni.
Megtévesztette a fogyasztókat az emlékérem ingyenességét tekintve 2015 februárja és áprilisa között. Egy termék ingyenesként történő reklámozása ugyanis kizárólag az áru birtokbavételével összefüggő elengedhetetlen költségek felszámítását teszi lehetővé, azonban a vállalkozás olyan költségeket is felszámított csomagolási és postaköltségként (például kesztyűs kézzel történő csomagolás, hat darabos éremtartó mappa, buborékos boríték), amelyek nem tekinthetők az emlékérem birtokbavételénél elengedhetetlennek. A Magyar Éremkibocsátó Kft. nem nyújtott tájékoztatást 2011 márciusa és 2016 júliusa között arról, hogy minden terméknél külön-külön számítja fel a csomagolási és a postaköltséget, ha a fogyasztó egyszerre több terméket rendel.
A GVH a bírság kiszabásakor a reklámköltség összegét vette alapul, és súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat intenzív volt és hosszabb ideig tartott, így a fogyasztói érdeksérelem kiterjedtnek tekinthető, a kampányüzenetek a fogyasztók széles körét érték el, így a jogsértés potenciális hatása jelentősnek tekinthető; a jogsértő kereskedelmi gyakorlat erőteljesnek minősül az 1956-os érem esetében, mert az ingyenesség ígérete egyértelműen eljutott a fogyasztókhoz, a vállalkozás a jogsértésekkel jelentős gazdasági előnyhöz jutott.
Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a vállalkozás az 1956-os emlékérem és a csomagolási és postaköltségek kapcsán visszafizette a fogyasztóknak okozott kárt, módosította gyakorlatát, valamint kikérte az Önszabályozó Reklámtestület véleményét reklámkampányáról.
A fentieket követően a GVH korrekciós tényezőként vette figyelembe a bírságösszeg meghatározásánál, hogy a Magyar Éremkibocsátó Kft. – ismétlődő jogsértése miatt – visszaeső, így a bírság összegét a korábbi jogsértés súlyosságával arányosan növelte. A versenyhivatal ugyanis két éve már 100 millió forintra bírságolta amiatt, hogy reklámjaiban a hivatalosság látszatát kelti.
A Magyar Éremkibocsátó Kft. megalapozatlannak tartja a GVH elmarasztaló határozatát és azzal szemben fellebbez – közölte a társaság. A cég szerint a versenyhivatal által kifogásolt tévé-reklámfilmmel kapcsolatban az Önszabályozó Reklám Testület etikai bizottsága egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy az a hatályos jogszabályok rendelkezéseit és a magyar reklámetikai kódex előírásait nem sérti.
Közlésük szerint a társaságnak az 1956-os emlékérem kibocsátásából nem származott haszna, az érméket ingyenesen biztosította a megrendelőknek. A reklámfilmben és valamennyi marketinganyagon feltüntették, hogy maga az érem ingyenes, az 1490 forintos csomagolási és postaköltséget kellett megtéríteni. Mivel a versenyhivatal előzetes álláspontjából látható volt, hogy a GVH a csomagolási költség továbbhárítását indokolatlannak tartotta, ezért azt a vállalkozás csaknem 30 ezer ügyfélnek visszafizette – jelezték. A több termék egyszerre történő megrendelése esetén fennálló, rendszerhibából adódó többszörösen felszámított csomagolási és postaköltséget az érintett fogyasztóknak szintén visszatérítette a cég – áll a társaság válaszában.
Közölték azt is, hogy a versenyhivatal által 2014 áprilisában kiszabott 100 millió forintos bírság felülvizsgálata jelenleg a Kúria előtt van, ezzel együtt a társaság az abban kért változtatásokat maradéktalanul végrehajtotta, amelyet a 2015 decemberében lezárult utóvizsgálat során a GVH is elismert.