
A Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának keretében megjelent a „Felsőoktatási intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében” című (EFOP-3.4.3-16) felhívás.
A keretösszeg 24 milliárd forint, a forrást az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A kormány 20–25 támogatott támogatási kérelemmel számol.
Önálló támogatási kérelmet felsőoktatási intézmények nyújthatnak be. Konzorciumok is pályázhatnak, de a konzorcium vezetőjének felsőoktatási intézménynek kell lennie; a konzorciumban tag lehet
- felsőoktatási intézmény,
- szakkollégium, vagy
- olyan társadalmi szervezetet, amelynek profilja a fenntartható fejlődés módszertani képviselete.
Egy felsőoktatási intézmény egy projektben lehet konzorciumvezető és egy további projektben konzorciumi partner.
„Mit kíván a magyar felsőoktatás?”
A felhívás 18 részcélt sorol fel:
- A felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának növelése a társadalomban.
- A felsőoktatás – tehetsége szerint tagolt formában – mindenki számára elérhetővé tétele.
- A felsőoktatás teljesítményközpontú átalakítása, és az ehhez szükséges, a külső elvárásokat becsatornázni képes szervezeti háttér és intézményi struktúra kialakítása, amely egyik alapfeltétele a magyar felsőoktatás hatékony működésének és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelésének. A szervezeti átalakítások révén tiszta profilú intézmények és koncentrált kapacitások jönnek létre.
- A képzési kimenetek és a gazdasági igények közötti összhang erősítése, amely biztosíthatja a gazdaság megfelelő munkaerő-ellátását, és a végzettek megfelelő elhelyezkedését.
- Az egész életen át tartó tanulás feltételrendszerének javítása, a munkaerő-piaci relevancia fokozása, rugalmas kimenetek kialakítása, az elméleti-gyakorlati képzési elemek arányainak racionalizálása.
- A képzési és kimeneti követelmények alapján kidolgozandó tantervi hálók, tantervek illeszkedésének javítása a tanulási eredmény alapú szemlélet követelményeihez.
- Oktatási innováció megvalósítása, mely a felsőoktatásban használt oktatásmódszertant gyakorlat- és hallgatói munkavégzés központúvá teszi.
- Azoknak az általános képességeknek a fejlesztése, amelyek az egész életen át tartó tanulási cél eléréséhez járulnak hozzá.
- A hallgatók digitális kompetenciáinak és információszerzési, kezelési képességének fejlesztése.
- A felsőoktatási intézmények helyi gazdaságfejlesztésben betöltött szerepének erősítése.
- A társadalmi innováció bővítéséhez kapcsolódó képzési kapacitások modernizálása.
- A tudásbázisok növelése és hozzáférésük javítása, a korszerű, felhasználó-központú egyetemi és főiskolai könyvtári, illetve egyéb információs szolgáltatásokhoz széleskörű hozzáférés biztosítása.
- A felsőoktatási szolgáltatások területi lefedettségének növelése.
- A hazai intézmények fokozottabb bekapcsolódása az Európai Felsőoktatási Térségbe, valamint az intézmények fokozott nemzetközi hallgató vonzó képességének elérése.
- Az egységes kárpát-medencei oktatási tér kialakításának elősegítése, ami javítja a határon túli magyarság értelmiségének reprodukcióját, fékezi a közösségek asszimilációját, migrációját.
- A hallgatók és az intézményi dolgozók fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteinek és pozitív kapcsolódásának bővítése, ennek érdekében az ENSZ által megfogalmazott Fenntartható Fejlődési célok beépítése a képzési és működési folyamatokba.
- A társadalmi aktivitás és szerepvállalás erősítése a hallgatók körében.
- Az aktív testmozgást végző hallgatók számának növelése.
A fenti célokhoz kapcsolódóan részcél a felsőoktatási hallgatókat célzó adminisztráció racionalizálása és elektronizálása. Öt képzési területcsoportot kiemelten és külön tevékenységekkel támogat a konstrukció:
- orvos-, egészségügyi képzés,
- MTMI (matematikai, természettudományos, műszaki, informatikai) képzések,
- gazdaságtudományi-,
- agrár- és
- pedagógusképzés.
További részletek az alább letölthető felhívásban.