Az Európai Bizottság átalakítaná a vállalatok adóztatását az egységes piacon, hogy ezzel növekedésbarát és tisztességes társaságiadó-rendszert hozzon létre.

A társaságiadó-reformmal kapcsolatos átfogó csomagba beemelt közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) könnyebbé és olcsóbbá teszi az üzleti tevékenységet az egységes piacon, és egyúttal az adókikerülés elleni küzdelem hasznos eszközeként szolgál – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Az első ízben 2011-ben előterjesztett KKTA célja az egységes piac megerősítése a vállalkozások javára. A tagállamok a KKTA-ra vonatkozó korábbi javaslat számos kulcseleme tekintetében lényeges előrelépést tettek, ennek ellenére mégsem tudtak végleges megállapodásra jutni.

A közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA)

A KKTA bevezetésével a vállalkozások most első ízben kapnak egy uniós szinten egységes szabálykönyvet adóköteles nyereségük kiszámítására vonatkozóan. A korábbi, 2011-es javaslathoz képest az új társaságiadó-rendszer:

• kötelező lesz a nagy multinacionális vállalatcsoportokra nézve – amelyek leginkább képesek az agresszív adótervezésre –, biztosítva, hogy a globálisan évi 750 millió EUR-t meghaladó bevétellel rendelkező vállalatok a nyereségük tényleges keletkezési helyén adózzanak;
• be fogja zárni azokat a kiskapukat, amelyek jelenleg az adózási célú nyereségátcsoportosítással hozhatók összefüggésbe;
• arra fogja ösztönözni a vállalatokat, hogy tevékenységüket hitelfelvétel helyett sajáttőke-bevonással és a piaci lehetőségek kiaknázásával finanszírozzák;
• támogatni fogja az innovációt a tényleges gazdasági tevékenységhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységre vonatkozó adóösztönzők révén.

A KKTA a társasági adó mértékét nem szabályozza, mivel ez a terület változatlanul a tagállamok hatáskörébe tartozik. Mindazonáltal átláthatóbb, hatékonyabb és tisztességesebb rendszert hoz létre a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások adóalapjának számítását illetően, ami unió-szerte gyökeresen megreformálja a társasági adózást.

Következő lépésként a jogalkotási javaslatokat konzultáció céljából az Európai Parlament elé, illetve elfogadás céljából az Európai Tanács elé terjesztik.

A KKTA előnyösebbé teszi az egységes piacot

A vállalkozásoknak immár elég lesz egyetlen szabályrendszert alkalmazniuk, és valamennyi uniós tevékenységük vonatkozásában egyetlen adóbevallást benyújtaniuk hazai adóhatóságaikhoz. A KKTA a szabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos intézkedésekre fordított időt éves szinten várhatóan 8 százalékkal, a leányvállalat létrehozásához szükséges időt pedig akár 67 százalékkal fogja csökkenteni, így a vállalkozások – köztük a kkv-k – könnyebben tudják majd elindítani külföldi tevékenységüket.

A rendszer különböző ösztönzőkkel támogatja a növekedésbarát tevékenységet – például a K+F beruházásokat és a sajáttőke-bevonást –, ezáltal hozzájárul a növekedés, a foglalkoztatás és a beruházások fellendítésére vonatkozó, tágabb célkitűzésekhez is. Teljes körű gyakorlati alkalmazása esetén a KKTA akár 3,4 százalékkal is megnövelheti a beruházások teljes összegét az Európai Unióban.

A vállalkozások az egyik tagállamban szerzett nyereségüket és egy másik tagállamban elkönyvelt veszteségüket egyaránt beszámíthatják adóalapjukba. A kettős adóztatás és a hasonló adóügyi akadályok megszűnnek, és a KKTA a szilárd és átlátható, uniós szintű társaságiadó-rendszer megteremtése révén fokozza az adózási biztonságot.

A KKTA támogatja az adókikerülés elleni küzdelmet

A KKTA áthidalja a nemzeti rendszerek közötti különbségeket, amelyekkel az agresszív adótervezők jelenleg vissza tudnak élni. Emellett felszámolja a transzferárazást és a preferenciális rendszereket is, amelyek ma az adókikerülés fő eszközei. A KKTA jól megalapozott visszaélés-ellenes intézkedéseket irányoz elő a vállalati nyereségek harmadik országokba történő átcsoportosításának megakadályozása céljából. A KKTA kötelező erejű lesz az unióban tevékenykedő legnagyobb multinacionális csoportokra nézve, így azoknak a vállalatoknak, amelyek esetében a legjelentősebb az agresszív adótervezés kockázata, nem lesz esélyük megkísérelni a nagyszabású adókikerülést.

Részvénykibocsátás: kedvezményes elbánás

A KKTA lépéseket tesz az idegen finanszírozás előnyben részesítéséből adódó adóügyi torzulás kiküszöbölése érdekében azáltal, hogy kedvezményes elbánásban részesíti a részvénykibocsátást. Az adóból évente levonható lesz a társaság új saját tőkéjének meghatározott hányada – ez az átalánykulcs egy kockázatmentes kamatlábból és egy kockázati prémiumból tevődik össze, és a jelenlegi piaci feltételek mellett 2,7 százalék lenne. Ez a lehetőség stabilabb finanszírozási források igénybevételére és a tőkepiaci lehetőségek kiaknázására ösztönzi a vállalatokat, a tőkepiaci unió céljaival összhangban. Emellett nyilvánvaló előnyökre lehet számítani a pénzügyi stabilitás terén, mivel a szilárdabb tőkebázissal rendelkező vállalkozások kevésbé lesznek kiszolgáltatottak a sokkhatásokkal szemben.