A Drukka Startup Stúdió 2011 óta foglalkozik vállalkozások segítésével, tavaly óta kifejezetten startupok fejlesztésére specializálódtak. Startup stúdiókról, működtetésükről és lehetőségeikről Szigeti Attilával, a vállalkozás egyik alapítójával beszélgettünk.

– Kerülő úton találtam rá a Drukka Startup Stúdióra, egy korábban futó projekt miatt. Pontosan mivel foglalkoznak?

– A Drukka olyan startup stúdió, ahol a belső erőforrásainkból építünk cégeket, különböző projektek keretein belül. A Drukka mint stúdió 2011 óta létezik, de speciálisan startup-építéssel tavaly óta foglalkozunk. Az úgynevezett Firmpalace volt az első projektünk, de azt már elvetettük, most egy másik projekten dolgozunk. A projektalapú munkafolyamatban az az izgalmas, hogy bármikor változhat. Van egy ötletünk, arra építünk egy prototípust, megalkotunk köré egy üzleti modellt és utána kísérletezünk vele egy darabig. Mivel sok ötletünk van, ezért érzelmileg nem ragaszkodunk semmihez. A Firmpalace-nél beláttuk, hogy olyan nemzetközi piaci szegmenst akarunk megfogni, amit nagyon nehéz, és nem tudtunk olyan terméket kifejleszteni, amivel jelentős piaci részesedést lehetne szerezni. A stúdió pedig folyamatosan működik, már közel húsz startupot elindítottunk. Van öt cégünk, amely külsős befektetést is kapott, de vannak kísérleti fázisban levők is.

– Ezeknek a startup-építő projekteknek közös a koncepciójuk vagy mindegyik más?

– Inkább csoportosítani lehet őket, mert mindig próbálunk egy piacot, vagy trendet megfogni. Tavaly „sharing economy” startupokat indítottunk, ezekből nagyon hasznos, sikeres üzletek lettek. Természetesen vannak olyanok is, amiket nem tudunk kategorizálni. Idén nagy hangsúlyt kapott a kiterjesztett és a virtuális valóságra épített startupok elindítása, valamint az innovatív technológia iránt érdeklődő fiatalok támogatása.

– Ezek miről szólnak?

– A virtuális valóság egy új médium, ami teljesen más módon teszi lehetővé multimédiás tartalmak megjelenítését. Kiterjesztett valóság egy, a mi normál valóságunkra rávetített új szint. Azért ezt a területet választottuk, mert a jelenlegi trendek alapján kijelenthetjük: ez a formálódó technológia jelentősen meg fogja változtatni a piacot, akár a fogyasztókra, akár a szolgáltatókra, akár az állami szereplőkre gondolunk.  A vezető elektronikai márkák közül egyre többen kínálják a saját virtuálisvalóság-eszközeiket, és lehetővé teszik, hogy kiszakadjunk a saját világunkból. Persze nem csak a szórakoztatásunkra szolgál egy ilyen eszköz: tervezőknek, mérnököknek, orvosoknak is előrelépést, támogatást jelenthet a szakmai tevékenységük során. Most körülbelül 2–3 olyan év jön, amikor erre a területre komoly nemzetközi kockázati tőkebefektetés fog áramlani. Ha most tudunk működő termékeket alkotni, annak lesz felvevő piaca. Nem biztos, hogy mi leszünk azok, akiktől felhasználók milliói értesülnek ezekről az alkalmazásokról, de az ezzel foglalkozó kisvállalkozásokat el tudjuk juttatni a nagy befektetésekig. Nekünk is jobb, ha már az elején látjuk, hogy milyen lesz az adott cég „kifutása” és milyen területen fogják felvásárolni.

– Virtuális valóság területen mennyi startup céget mentorálnak?

– Egyelőre csak néhány ilyen cégre koncentrálunk, hogy rájuk nagyobb figyelmet tudjunk fordítani. Szeptemberben csatlakozott hozzánk Takács Barnabás technológiai vezető, virtuális valóság szakértő. Ő sokáig külföldön, nagy cégeknek dolgozott, aztán úgy döntött, hogy itthonról szeretne építkezni. Neki nagyon sok technológiai ötlete van, most ezeket bontjuk szét különálló cégekre vagy kísérletekre.

– Hogy működik a startupok támogatása? Kialakított koncepcióra keresnek vállalkozókat vagy már meglévő startupok fordulnak önökhöz?

– Mindkettő. Mi is rendszeresen dolgozunk ki koncepciókat, a csapatunkban pedig minden olyan szakember megtalálható, akire egy startup felépítésénél szükség van: marketinges, ügyvéd, könyvelő, back office munkatárs. Amikor el akarunk indítani egy koncepciót, akkor keresünk egy tapasztalt startup vezetőt, aki szívesen építené velünk a cégét. A kezébe adjuk az ötletet a piacképes termékről, és azt megcsinálja a csapatunkkal. Ha a koncepció sikeres, akkor központilag elkezdjük megmutatni azt a befektetői kapcsolatainknak. Ha sikerül befektetőt találni, akkor kiszervezzük a startupot egy külsős cégbe, és onnantól kezdve a saját lábára állhat a vállalkozás. Amíg lehet és szükséges, addig támogatjuk erőforrásokkal. Ritkábban, de az is előfordul, hogy megkeresnek minket már működő startupok azzal, hogy van egy ötletük, és kell valaki, aki ezt tovább viszi. Mi néha csatlakozunk, mint társalapító. Nem csak befektetők vagyunk, sokkal inkább kompetenciákkal járulunk hozzá a startupok építéséhez, erőforrásokkal, fejlesztésekkel, üzleti kapcsolatokkal.

– Hogyan jött annak az ötlete, hogy egy startup stúdiót alapítsanak?

– A Drukkát 2011-ben alapította Bohner Tamás, ami eleinte webfejlesztő ügynökségként működött. Ő akkor elkezdett gondolkodni azon, hogy miként lehetne központosított startupokat indítani. Én pedig 2014-ig multinacionális vállalatoknál dolgoztam, azután kezdtem önálló vállalkozásba. Próbáltam felépíteni az első startupomat, amiből – kár szépíteni – egy nagy bukás lett. Én is kerestem a módját a cégépítésnek, de minél kisebb kockázattal akartam megvalósítani. Amikor találkoztunk, azt a célt tűztük ki, hogy minimális kockázattal alapítsunk cégeket. Találtunk olyan külföldi vállalkozásokat, amelyek a startup stúdió modelleket követték, és megvizsgáltuk, hogy ők mit csinálnak. Elkezdtünk összegyűjteni anyagokat arról, hogy miként lehet ezt működtetni. Egy idő után sikerült annyit felhalmozni, hogy egy könyvet is ki tudtam belőle adni. Azt mondhatom, hogy most már nemzetközi szinten is meghatározó stúdió vagyunk. Kevesen végeznek ilyen kiterjesztett munkát. A stúdió modell egyik nagy kihívása, hogy sem a befektetők, sem a vállalkozók nem ismerik ezt a konstrukciót. Folyamatosan keressük a módját, hogy miként lehetne egy startuphoz külső befektetőket bevonzani, hogyan lehetne őket megszólítani. Arra jutottunk, hogy ezt úgy tudnánk a legjobban megvalósítani, ha a Drukka mellé felépítenénk egy jogilag teljesen független befektetési részvénytársaságot, amelyben a külsős befektetők tudnak részvényeket venni, és amely finanszíroz néhány új startupot, amelyeket a Drukka felépít. Ez a részvénytársaság a Studio One Zrt., a Drukka jelenleg futó támogatási projektje. A részvénytársaságon keresztül ezek a magánbefektetők rálátást kapnak a startup-portfólióra. Általában a kis összegű befektetések nem olyan vonzók a befektetőknek, sokkal jobban szeretnek növekedési fázisban lévő cégekbe invesztálni. Olyat viszont sokkal nehezebb találni. A részvénytársaság alapításának köszönhetően a befektetők kis összegért, minimális kockázatért rálátást kapnak több tucat startupra, végig tudják követni a folyamatokat, és ha valaki eljut egy növekedési fázisba, akkor nagyon könnyen el tudják dönteni, hogy bele akarnak-e tenni még több pénzt, vagy nem.

– Mennyien vesznek részt most a Drukka munkafolyamataiban?

– Ötvenen. Van tíz startup vezetőnk, 20–25 fő a központi csapatban: a fejlesztők, a marketingesek, a designerek, az adminisztratív munkatársak. A többiek a már kidolgozott és működtetett cégekben dolgoznak. Ha minden jól alakul, jövőre el tudjuk érni a száz főt.

– Szokták forszírozni a startupokat különböző versenyeken való részvételre?

– Én, amikor belecsöppentem a startup világba, nagyon sokat jártam versenyekre, de a stúdió elindulása óta nem, és azon belül sem foglalkozunk vele. Ezek a versenyek arra valók, hogy amikor az ember startupban kezd el gondolkodni, belelásson, hogy miként is működik a rendszer, kapcsolatokat építsen, kitörjön a normál gondolkodásmódjából. Nekünk mint startup stúdiónak, házon belül megvan minden, ami kell. Itt már sokkal inkább arról van szó, hogy a startup vezetők már az ügyfelekre, a piacra és a befektetői kapcsolatok ápolására figyelnek.

– Mekkora befektetői hálóval rendelkeztek?

– Idén eléggé megváltozott a piac. Az első öt cégünk a JEREMIE tőkealapból kapott finanszírozást, de ezek kifutottak, és azóta elkezdtük kiépíteni a magánbefektetői kapcsolatrendszerünket, amiből még nincsenek számadataink. Jövőre nagyon sok államilag finanszírozott inkubátorra, állami támogatásra lehet számítani, ezekkel a szereplőkkel konstruktív viszonyt ápolunk.

– Az inkubátorházak megjelenése nem bizonyul konkurenciának?

– Ötletből van elég és tehetségből is. Egyedül a pénz szempontjából lehetünk konkurensek. Sokszor inkább arról van szó, hogy egymást ajánljuk, ha meglátjuk az adott startup felépítését. Közös érdek, hogy ezt a rendszert együtt építsük, ezért mi mindenkivel a konstruktív viszony kialakítására törekszünk.

– Hogyan épül fel a bevételük?

– Három fő bevételi forrásunk van. Az egyik, hogy a Drukka még mindig végez ügynökségi munkát a webfejlesztés és az online marketing területén. Ebből befolyik annyi cash flow, hogy azt be tudjuk fektetni a startupjainkba. Van olyan is, hogy külsős cég a Drukkától veszi igénybe a startuphoz a befektetést. A harmadik, ami idén kezdett el kialakulni, hogy nagy cégekkel együtt dolgozunk, akár egy termék piacra vitelében, akár egy közös startup felépítésében, és mi „szervezzük ki” az innovációt. Minél nagyobb egy cég, annál nehezebben hajt végre innovációt. Mi viszont pont ebben vagyunk jók. Ha egy nagy cégnek kell egy innováció és odateszik hozzá a piaci elérést és a tőkét is, akkor mi hamar meg tudjuk valósítani az ötleteket, és felépítjük az innovatív tevékenységet. Ez a három vonal arra jó, hogy folyamatosan működtetni tudjuk a Drukkát. Ha egy-egy startupot felvásárol valaki, az szintén nagy bevételt jelent. Egy nagy összegű felvásárlás ugyanis azonnali megtérülést jelent. Sok esetben mi eleve úgy építjük a startupokat, hogy 3–5 éven belül melyik cégnek lenne érdemes felvásárolnia azt.

– A startup stúdiók működtetése Magyarországon még gyerekcipőben van. Melyik országokban sikeres?

– Az USA-ban és Németországban. Az első startup stúdió egy Los Angeles-i vállalkozás, amely 1996 óta működik. Ott felépítettek 120–130 céget, azoknak a fele nagyon sikeres lett. A másik nagy központ Berlin, ott 2007-ben alakult egy e-kereskedelmi vállalkozásokat, startupokat támogató cég, amely ma már 30 ezer embert foglalkoztat. Minden országban van 1–2 ilyen stúdió. 2015-ben volt világszerte 50–51, idén már 120–130. Jövőre valószínűleg elérjük a 300-at. Ezek a stúdiók folyamatosan termelik a startupokat, így egyre jobb a teljesítményük.

– Ön hol látja a Drukkát 5 éven belül a magyar vagy a nemzetközi piacon?

– Ha tudjuk tartani azt a növekedési ütemet, amit elkezdtünk, akkor 2020-ig legalább 300–350 kísérletbe belefogunk, amiből meg tudunk valósítani 60–70-et. Ennek a fele, 35 cég eljut a növekedési fázisig, és remélhetőleg lesz 8–10 önállóan működő és sikeres cég. Reméljük a legjobbakat.

Kovács Réka Fruzsina

(Töreky Bencével, a Drukka-portfólióba tartozó Tickething alapítójával készült cikkünket itt olvashatja.)