A megbízási típusú szerződések 5 gyakori dokumentum-sablonja.

A megbízási típusú szerződéseket a Ptk. Hatodik Könyv, Harmadik Részében az Egyes Szerződéseket meghatározó XVI. Címben találhatjuk. A Ptk. a megbízási típusú szerződések között a megbízási szerződést, a bizományi szerződést, a közvetítői szerződést, a szállítmányozási szerződést, és a bizalmi vagyonkezelési szerződést nevesíti.

Több alkalommal szembesülnek a közép-és kisvállalkozások azzal a problémával, hogy egy-egy jogviszonyt milyen módon nevesítsenek, illetve különböztessenek meg. Ez leginkább a vállalkozási és a megbízási szerződés megkülönböztetése esetén szokott előfordulni. Amíg a vállalkozási szerződés eredmény elérésére irányul (eredménykötelem), addig a megbízási szerződés során a megbízott a rábízott feladat gondos ellátására köteles (gondossági kötelem). Ez alapján amennyiben a felek a megbízás során sikerdíjat kötnek ki, nem válik a megbízás eredménykötelemmé, azaz vállalkozási szerződéssé.

Mivel a Ptk.-ban nevesített megbízási típusú szerződések közül a megbízási szerződéssel találkozhatnak a kkv-k leggyakrabban, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket érdemes jobban megismerni.

Megbízási szerződés

A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a megbízó által rábízott feladat ellátására. A megbízó megbízási díj fizetésére köteles a megbízott részére és tevékenységéért. Alapvetően visszterhes szerződésről beszélünk, azonban a megbízást ingyenesen is el lehet látni. Ilyen esetben a megbízott a költségei megtérítésére tarthat igényt [Ptk. 6:280. §].

A megbízási díj alapvetően magában foglalja a megbízott költségeit, amelynek megelőlegezésére a megbízott köteles. Mivel nem eredmény kötelemről beszélünk, ezért a megbízott akkor is jogosult a megbízási díjra, ha tevékenysége nem járt eredménnyel, kivéve ha az eredménytelenség oka a megbízott felróható magatartása.

A megbízó széleskörű utasítás adási joggal rendelkezik [Ptk. 6:273. §]. Köteles a megbízott a megbízó utasításait követni, azonban a jogellenes, mások személyét, vagyonát veszélyeztető utasítást meg kell tagadnia.

A megbízottnak tájékoztatási kötelezettsége van a megbízó irányába, egyrészről a megbízó kívánságára, másrészről attól függetlenül is.

A megbízási szerződés a felek közös megegyezésével megszűntethető, illetve azt bármelyik fél felmondhatja. A megbízási szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak kiadni mindent, amihez a megbízás teljesítése során jutott, kivéve, amit a megbízás során felhasznált. Tartós megbízási jogviszonynál a felmondási jog korlátozható, illetve az is kiköthető, hogy a felmondási jog meghatározott időn belül nem gyakorolható [Ptk. 6:279. §].

Bizományi szerződés

A bizományi szerződés alapján létrejövő adásvételi szerződés a bizományost jogosítja és kötelezi a bizományossal szerződő féllel szemben. Fontos kiemelni, hogy a bizományosi szerződés tárgya nem lehet ingatlan tulajdonjogának a megszerzésére, ami alapján a bizományos annak megszerzésére köteles, mert az ilyen szerződés semmis [Ptk. 6:281. §]. A bizományi szerződés alapvetően az ingó dologra irányul. A bizományos helytállásának fontos kritériuma, hogy azoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséért kell helytállnia, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik, és ha ezt kifejezetten elvállalta.

A bizományos a vételi bizomány szerződés teljesítése során tulajdont szerez.  Eladási bizomány során erre nem kerül sor, viszont díjra igényt tarthat az adásvételi szerződés megkötése során, valamint akkor is, ha a szerződés megkötésére nem kerül sor, és ez a megbízó érdekkörében felmerülő okból történik [Ptk. 6:282-6:284. §].

Közvetítői szerződés

Közvetítői szerződés alapján a közvetítő megbízója és harmadik személy között szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység folytatására, a megbízó díjfizetésére köteles [Ptk. 6:288. §]. Megkülönböztetjük az eseti és a tartós közvetítői jogviszonyt, utóbbival korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk. Az egyik fél, a megbízója és harmadik személy közötti szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység folytatására vállal kötelezettséget.

Főszabályként a közvetítő nem jogosult a megbízója nevében általa közvetített szerződés megkötésére és a szerződés alapján történő teljesítés elfogadására. A díj a közvetített szerződés megkötésének időpontjában válik esedékessé. A díj abban az esetben is megilleti a közvetítőt, ha a közvetített szerződés megkötésére a közvetítői szerződés megszűnését követően kerül sor [Ptk. 6:289-6:292. §].

Szállítmányozási szerződés

A szállítmányozási szerződéssel a kkv-k mindennapi tevékenységük ellátása során gyakran találkozhatnak.  A szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére és jognyilatkozatok megtételére, a megbízó díjfizetésére köteles [Ptk. 6:302. §]. A szállítmányozással kapcsolatosan felmerülő kárigények egy éven belül évülnek el, kivéve ez alól a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk.

A szállítmányozó felelős azért, amennyiben a küldeményt más küldeményekkel együtt, azonos fuvarozó eszközön továbbította és a kár ezen okból keletkezett vagy a birtokában levő küldemény elveszett vagy károsodott. A szállítmányozó felelősségére a fuvarozóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A megbízó felel azért a kárért, amely az utasításból, a küldemény elégtelen csomagolásából, jelöléséből vagy a megbízó által adott adatok, okmányok, információk hiányosságából, pontatlanságából, hiányából származik [Ptk. 6:303-6:308. §].

Bizalmi vagyonkezelési szerződés

Bizalmi vagyonkezelési szerződés során a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő pedig díjfizetésére köteles [Ptk. 6:310. § (1) bekezdés].

A bizalmi vagyonkezelés, mint nevesített megbízási szerződéstípus új elemként jelent meg a Ptk.-ban. Alapvetően visszterhes szerződésről beszélünk, de lehet ingyenes is. Az írásban megkötött szerződésben, vagy a vagyonkezelést alapító egyoldalú nyilatkozatban meg kell határozni a vagyonkezelésbe kerülő vagyontárgyakat, a vagyonkezelő tulajdonosi eljárásának kereteit és a kezelt vagyonból történő juttatásokat.

A vagyonkezelő nem utasítható a kedvezményezett által, azonban a tevékenységét ellenőrizheti, és lehetősége van arra is, hogy visszahívhassa, azonban ilyenkor másik vagyonkezelő rendelése szükséges [Ptk. 6:311. §, Ptk. 6:315-6:316. §]. A vagyonkezelőt a szerződés megszűnésekor elszámolási kötelezettség terheli, megbízatásának megszűntével pedig a kezelt vagyont ki kell adnia [Ptk. 6:326-6:328. §].