A Munka Törvénykönyve 166. § értelmében a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 166. § értelmében a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.
A fenti jogszabályhely egyetlen mondatba sűrítve határozza meg, hogy a munkáltató kárfelelőssége kiterjed a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett valamennyi kára megtérítésére. Mindebből következik, hogy a munkáltató kárfelelőssége vétkességtől független.
A munkajog egyik sajátossága, hogy a munkáltató felelőssége az ilyen károkért általános esetben jóval szélesebb körű, mint a polgári jogi jogviszonyok esetén. A munkáltatói kártérítési felelősség ugyanis objektív jellegű, vagyis minden, a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggésben ért kárra kiterjed.
E helyütt megjegyezzük, hogy a munkavállaló minden esetben köteles bizonyítani a károkozás munkaviszonnyal fennálló okozati összefüggését, a keletkezett kárt, valamint a kár összegét. A bírói gyakorlat megköveteli, hogy a munkavállaló legalább valószínűsítse a károkozás összefüggését a munkaviszonnyal. Abban az esetben, amennyiben a munkáltató által munkavállalónak okozott kár nem áll összefüggésben a munkaviszonnyal, úgy a munkáltató a Ptk. általános szabályai szerint felel az okozott kárért.
Az Mt. 166. § (2) bek. szabályozza azon – alábbiakban felsorolt – eseteket, amikor a munkáltató a kártérítési felelősség alól:
- a kárt a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy
- a kárt kizárólag a károsult munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta.
Az első mentesülési okból adódik, hogy a munkáltató a kár megtérítése alól nem mentheti ki magát, ha a kár az ellenőrzési körében következik be (pl. ha a munkavállaló egy munkatársának munkaviszonnyal összefüggésben okoz kárt, akkor a kárért a munkáltató felel, tekintettel arra, hogy az alkalmazásában álló munkavállaló károkozó magatartása az ő ellenőrzési körébe tartozik).
A munkáltató ellenőrzési körébe tartozik mindazon körülmény, melynek működésére a munkáltatónak tevékenysége során befolyása van.
A másik kimentési ok tekintetében megjegyezzük, hogy az egységes bírói gyakorlat szerint a munkavállaló magatartása akkor vezethet ezen felelősség alóli mentesüléshez, ha a kárt kizárólag a munkavállaló maga okozta és az a munkáltató részéről elháríthatatlan volt.
Főszabály szerint az Mt. 167. § (1) bek. alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Ezt követően a jogszabályhely azonban a kártérítést korlátozza mégpedig akképpen, hogy nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható.
Az Mt. 167. § (2) bek. továbbá kimondja, hogy nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
A jogszabály értelmében a munkáltató a fentiekben előadottak szerint felel a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. A munkáltató azonban előírhatja, hogy a munkahelyre bevitt dolgokat a munkavállaló köteles megőrzőben elhelyezni vagy a bevitel tényét bejelenteni. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.
A jogszabály meghatározza a kártérítés mértékét és módját. Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az elmaradt bért és a rendszeres juttatások pénzbeli értékét.
A kártérítési felelősség keretében a munkáltató a rendszeres jövedelmen túl köteles megtéríteni továbbá a munkavállaló részére a károkozás következtében elmaradt egyéb rendszeres jövedelmét, valamint azt a kárt, amit a munkavállaló a károkozás következtében elszenvedett fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el.
Dologban keletkezett kár esetén meg kell téríteni a keletkezett értékcsökkenést, azonban ha dolog értékcsökkenés nélkül javítható, úgy kárként a javítási költséget kell megtéríteni.
A jelenlegi Mt. szabályozása értelmében az elmaradt munkabér összegének meghatározásakor a ténylegesen elmaradt munkabér (távolléti díj) összegét kell figyelembe venni, nem pedig az átlagkeresetet.
