Új tanulmány bizonyítja, hogy a kereskedelmi megállapodások az értékesítés és a munkahelyteremtés ösztönzői lehetnek az EU agrár-élelmiszeripari ágazatában – hangsúlyozza az Európai Bizottság közleménye.

Az Európai Bizottság megbízásából készült új, független tanulmány szerint a kereskedelmi megállapodások már eddig is elősegítették az EU mezőgazdasági exportjának növekedését és a munkahelyteremtést az EU agrár-élelmiszeripari ágazatában és a gazdaság más ágazataiban. A tanulmány készítői az EU három országgal – azaz Mexikóval, Dél-Koreával és Svájccal – kötött kereskedelmi megállapodásainak részleteit vizsgálták.

Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos így nyilatkozott: „Ez a három megállapodás önmagában több mint 1 milliárd euróval növelte az EU agrár-élelmiszeripari exportját, az agrár-élelmiszeripari ágazat hozzáadott értékét illetően pedig 600 millió euró növekedést eredményezett. Ugyancsak fontos eredmény, hogy ez az exportnövekedés az EU területén összességében több ezer munkahelyet biztosított elsősorban az agrár-élelmiszeripari ágazatban, az elsődleges mezőgazdaságot is beleértve. Ezek a számok egyértelműen azt bizonyítják, hogy az ambiciózus, ugyanakkor kiegyensúlyozott kereskedelmi megállapodások jó hatással vannak az európai élelmiszer-termelésre és a gazdálkodásra.”

Cecilia Malmström, a kereskedelempolitikáért felelős biztos így nyilatkozott: „A jól kialakított kereskedelmi megállapodások a mezőgazdasági- és élelmiszer-termelők javát szolgálják. Ez a tanulmány arra vonatkozóan is fontos tanulsággal szolgál, hogy kereskedelmi tárgyalásaink előrehaladása során hogyan csökkenthetjük a szükségtelen bürokráciát és hogyan háríthatjuk el az akadályokat.”

A tanulmány azt is megmutatja, hogy a megállapodások mindkét irányban hozzájárultak a kereskedelem fejlődéséhez, vagyis az EU exportját és az említett három ország termékeinek importját egyaránt növelték, és ezáltal az EU fogyasztói és kereskedői még több agrár-élelmiszeripari termékhez juthatnak hozzá.

Az is fontos, hogy a tanulmány szerint ez az importnövekedés kevéssé befolyásolja az Unión belüli termelést. Inkább azt mutatja, hogy az import területén az említett országok átvették más harmadik országok szerepét, illetve azt, hogy az EU területén továbbra is nő a fogyasztás.

A három megállapodást egyenként vizsgálva a tanulmány az alábbiakat emeli ki:

• Az EU és Mexikó közötti megállapodás 2013-ban 105 millió euróval növelte az EU agrár-élelmiszeripari exportját, és három évvel később már mindkét fél fel is számolta azokat a kereskedelem útjában álló akadályokat, amelyek megszüntetésére a megállapodásban kötelezettséget vállaltak. A termékek legnagyobb részét a feldolgozott élelmiszerek és az italok alkották. Ezenfelül az ugyancsak 2013-ban jegyzett, 316 millió eurós importnövekedés főként elsődleges mezőgazdasági termékekből állt. A tanulmány arra is rámutat, hogy az EU mezőgazdasági ágazatában további lehetőség van a jelenlegi vámok és egyéb akadályok megszüntetésére. Ezekről szólnak mostanában az EU és Mexikó közötti megállapodás korszerűsítéséről folytatott tárgyalások.
• Bár az EU–Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtása még nem fejeződött be, az egyezmény már 2015-ben (a legutolsó évben, amelyre vonatkozóan adatok állnak rendelkezésre) 439 millió euróval növelte az EU agrár-élelmiszeripari exportját, főként elsődleges mezőgazdasági termékek és nyersanyagok formájában. Ugyancsak 2015-ben további 116 millió euró származott főként feldolgozott élelmiszerek és italok importjából.
• Az EU és Svájc közötti, mezőgazdasági termékekre és feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi megállapodások 2010-ben összesen 532 millió euróval növelték az EU agrár-élelmiszeripari exportját, három évvel a megállapodások teljes körű végrehajtását követően. Az export legnagyobb részét feldolgozott élelmiszerek és italok alkották. Főként elsődleges mezőgazdasági termékek formájában további 1,17 millió euró értékű import érkezett.
• A tanulmány kiemeli, hogy igen fontos közelről figyelemmel kísérni az EU legfontosabb versenytársainak kereskedelmi tárgyalásait annak érdekében, hogy az EU ne veszítse el az agrár-élelmiszeripari termékek jelentős piacaihoz való hozzáférés lehetőségét. Arra is rámutat, hogy az újabb keletű ambiciózus megállapodások – mint például a 2011-ben életbe lépett EU–Korea kereskedelmi megállapodás – erősebb pozitív hatással rendelkeznek a régebbi, kevésbé átfogó megállapodásoknál, mint például a 2000-ben kötött EU–Mexikó megállapodás. Ez annak a jele, hogy az EU egyre jobb minőségű és egyre hatékonyabb kereskedelmi megállapodásokat köt az akadályok felszámolása és az ágazat versenyképességének javítása érdekében.

A tanulmány az EU népszerűsítési és tájékoztatási kampányainak jelentőségét is hangsúlyozza. E kampányok elősegítik, hogy az uniós exportőrök új piacokhoz férjenek hozzá, illetve hogy a meglévő piacokon tovább fejleszthessék üzleti tevékenységeiket. A bizottság jelentős mértékben növelte promóciós költségvetését; Phil Hogan európai biztos már hat ország (Kolumbia, Mexikó, Kína, Japán, Vietnám és Indonézia) magas szintű találkozóin vett részt azzal a céllal, hogy az EU agrár-élelmiszeripari termékeit népszerűsítse és újabb üzleti lehetőségeket teremtsen az uniós vállalkozások és szervezetek számára. Legközelebb, májusban Kanadába látogat el, mivel az EU épp nemrégiben kötött szabadkereskedelmi megállapodást az említett az országgal. Cecilia Malmström az EU kereskedelempolitikáért felelős biztosa márciusban szintén Kanadába látogat, majd még idén tavasszal Szingapúrba (egy másik közelmúltbeli kereskedelmi EU-megállapodás partnerországába) és Mexikóba utazik.

Az EU agrár-élelmiszeripari exportja 2016-ban rekord szintűre növekedett

A három kereskedelmi megállapodás is szerepet játszott abban, hogy 2016 az EU agrár-élelmiszeripari exportjának rekord éve lett, mivel a teljes export értéke elérte a 130,7 milliárd eurót, ami 1,7 milliárd euróval haladta meg a 2015. évi értéket. A legnagyobb mértékű növekedés az USA-ba (1,26 milliárd euró) és a Kínába (1,06 milliárd euró) irányuló éves export terén következett be. Ezzel párhuzamosan az EU agrár-élelmiszeripari importja 1,5  százalékkal csökkent, 112 milliárd euróra. 2016-ban az agrár-élelmiszeripari ágazat az EU teljes árukivitelének 7,5  százalékát fedezte; a termékimport 6,6  százaléka agrár-élelmiszeripari termék volt. 2016-ban az Európai Unió teljes külkereskedelmi áruforgalmából származó 39,3 milliárd euró értékű többlet csaknem felét az agrár-élelmiszeripari ágazat 18,8 milliárd eurós többlete alkotta.

A tanulmány

A tanulmányt a bizottság nevében a Copenhagen Economics nevű független tanácsadó cég készítette, miután megvizsgálta, hogy az agrár-élelmiszeripari termékek exportjára milyen hatást gyakorolt a három különféle kereskedelmi megállapodás, vagyis: a korábbi „első generációs” megállapodások, mint például a Mexikóval kötött megállapodás; a mélyreható és átfogó „új generációs” szabadkereskedelmi megállapodások, mint például a Dél-Koreával kötött megállapodás; és a célzott ágazati megállapodások, mint például a Svájccal kötött megállapodás.