2017. január 1-jén az érvényes, tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező, huzamosan Magyarországon tartózkodó külföldiek száma 153 600 fő volt – derül ki a KSH „Népmozgalom, 2016” című friss kiadványából.
A nemzetközi vándorlásnak is meghatározó szerepe van egy ország népességszámának alakulásában. Hazánknak vannak olyan régiói, ahol a nemzetközi vándorlásból származó pozitív vándorlási egyenleg csökkenti a népesség fogyását. Ez jellemző Észak-Alföldre, továbbá Közép-Magyarországra és Nyugat-Dunántúlra, ahol a nemzetközi vándorlás mérsékli a természetes fogyást, ezen belül is a legjelentősebben Szabolcs-SzatmárBereg és Győr-Moson-Sopron megyében. Az ország települései közül kiemelkedik még Budapest, ahova 2016-ban szintén igen magas számban érkeztek külföldről.
A többi megyében a nemzetközi vándorlásból adódó veszteség tapasztalható, ami növeli a népességcsökkenést. A legjelentősebben BorsodAbaúj-Zemplén megyében volt érzékelhető a nemzetközi vándorlás népességszámra gyakorolt csökkentő hatása.
2017. január 1-jén az érvényes, tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező, huzamosan itt-tartózkodó külföldiek száma 153 600 fő volt. A külföldi állampolgárok jelenleg az ország népességének 1,6 százalékát teszik ki. Az itt élő külföldiek túlnyomó többsége, 65 százaléka Európából, ezen belül a környező országokból, főképp Romániából (16 százalék), Németországból (12 százalék), Szlovákiából (6,2 százalék), valamint Ukrajnából (3,8 százalék) érkezett hazánkba. További 27 százalékuk Ázsiából, míg Afrikából 3,9 százalékuk, az amerikai kontinensről 3,5 százalékuk származik. Ázsiából elsősorban a kínaiak és a vietnamiak létszáma jelentős.
A 2017. január 1-jén a Magyarországon tartózkodó külföldiek 47 százaléka Budapesten, 34 százaléka a fővároson kívüli városokban, 18 százaléka pedig községekben él. A népességhez viszonyított arányuk a fővárosban (ezer lakosra 41,6), valamint Baranya, Zala, Győr-Moson-Sopron és Somogy megyében a legmagasabb, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (ezer lakosra 4,1) a legalacsonyabb.
A külföldiek között összességében több a férfi, mint a nő (56, illetve 44 százalék). Az itt élő külföldiek korösszetétele fiatalabb, mint a honos népességé. Mindkét nem esetében a 20–39 éves korosztály létszáma a meghatározó, arányuk 45 százalék volt a Magyarországon élő külföldiek körében.
Kivándorlás
A magyar állampolgárok kivándorlásának pontos mérése nehézségekbe ütközik, de az adminisztratív nyilvántartásokból rendelkezésre álló adatok alapján az tapasztalható, hogy az utóbbi években a növekedés megtorpant, majd megfordult. 2016-ban 29 400 magyar állampolgár távozott külföldre, ami 10 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Emellett 17 000 korábban kivándorolt magyar állampolgár vándorolt vissza. A más országba költöző magyarok túlnyomórészt a fiatal korosztályok tagjaiból kerülnek ki: 45 százalékuk 30 év alatti, 74 százalékuk pedig még nem érte el a 40 éves kort. Ezek az arányok jelentősen eltérnek az itthoni lakónépesség kormegoszlásától (32, illetve 46 százalék). A kivándorlók többsége férfi (53 százalék), túlnyomó részük (64 százalék) nőtlen, hajadon.
KSH
