Új iránymutatások segítik a polgárokat, hogy környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jogaikat nemzeti szinten könnyebben és méltányosabb feltételekkel tudják érvényesíteni – tájékoztatott az Európai Bizottság.

Ha a közigazgatási szervek nem tesznek eleget a környezetvédelmi jogszabályok értelmében előírt jogaiknak és kötelezettségeiknek, a nyilvánosság felelősségre vonhatja őket.

Az Európai Bizottság iránymutatást fogadott el a környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatos jogorvoslat tekintetében, amely egyértelművé teszi, hogy a magánszemélyek és a szervezetek milyen módon támadhatják meg nemzeti bíróság előtt a közigazgatási szervek által hozott határozatokat, jogszabályokat, és mulasztás esetén hogyan vonhatják e szerveket felelősségre.

Az iránymutatásokkal a bizottság újabb lépést tett annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok könnyebben hozzáférjenek a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek által biztosított jogorvoslathoz – olvasható a közleményben. Az iránymutatás célja, hogy segítse a magánszemélyeket és a civil szervezeteket annak eldöntésében, hogy tagállami bíróság elé vigyenek-e egy adott ügyet. A nemzeti bíróságok az iránymutatás segítségével könnyebben átláthatják, hogy melyek azok az Európai Unió Bírósága által hozott ítéletek, amelyeket a környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatos jogorvoslathoz kapcsolódó kérdések kapcsán figyelembe kell venniük. Az iránymutatás segít a nemzeti közigazgatásoknak abban, hogy felismerjék igazságügyi rendszereik hiányosságait, a vállalkozások pedig egyértelműbb információkhoz jutnak azzal kapcsolatban, hogy az őket érintő határozatok, jogszabályok és mulasztások kapcsán milyen uniós jogok és kötelezettségek merülnek fel.

Frans Timmermans, a jogállamiságért felelős első alelnök a következőket nyilatkozta: „A jogbiztonság a jogállamiságon alapuló társadalom alapelve. Ezért is fontos, hogy ezt az iránymutatást valamennyi érdekelt rendelkezésére bocsássuk. A környezetvédelmi jog központi szerepet kap az EU fenntartható jövőjére irányuló erőfeszítéseinkben, és elengedhetetlen, hogy mindenki tisztában legyen jogaival és kötelezettségeivel e téren.”

Karmenu Vella, a környezetpolitikáért, a tengerügyekért és a halászati politikáért felelős biztos hozzátette: „A környezetvédelmi jogszabályok célja az emberek és egészségük megóvása. Ha a közigazgatási szervek nem tesznek eleget az e jogszabályok értelmében előírt jogaiknak és kötelezettségeiknek, a nyilvánosság felelősségre vonhatja őket. Az új iránymutatás fontos lépés, mely feljogosítja a polgárokat, hogy saját kezükbe vegyék az olyan ügyeket, mint a levegőminőség, a víz- és hulladékgazdálkodás. A környezetvédelmi ügyekben a nemzeti bíróságokon igénybe vett jogorvoslattal a polgárok biztosítani tudják a környezetvédelmi jogszabályok helyes alkalmazását az Unió egészében.”

Az Európai Unió Bírósága számos ítéletében egyértelművé tette, hogy a környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jogra milyen uniós követelmények vonatkoznak. Példaként említhetők a következők:

• hogyan érdemes eljárniuk a nemzeti bíróságoknak, ha a panaszos állításai szerint a települési levegőminőségi tervek nem biztosítanak kellően hatékony intézkedéseket a levegő minőségére vonatkozó uniós jogszabályokban megállapított levegőminőségi előírások teljesítéséhez;
• mi a nyilvánosság, mindenekelőtt a nem kormányzati környezetvédelmi szervezetek szerepe annak biztosításában, hogy a tagállamok betartsák az uniós természetvédelmi jogszabályok értelmében fennálló kötelezettségeket;
• melyek azok a nemzeti bíróságok által alkalmazandó értékelési kritériumok, amelyek segítenek elkerülni a megfizethetetlenül magas perköltségeket, amelyek visszatartják a polgárokat és a szervezeteket az uniós környezetvédelmi jog nemzeti szintű érvényre juttatásában játszott szerepük gyakorlásától.

Az iránymutatás egyetlen szövegben tartalmazza az összes ilyen ítéletet – így azok és a bennük foglaltak jobban átláthatók és megérthetők.

A mai iránymutatás elfogadását megbeszélések követik azon tagállamokkal, amelyek az Európai Unió Bíróságának értelmezése szerint még nem tesznek teljes mértékben eleget kötelezettségeiknek. A megbeszélésekre az uniós környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata során létrehozott folyamat keretében kerül sor.

Az iránymutatás háttere és hatálya

Az igazságszolgáltatáshoz való jog garantálja, hogy a magánszemélyek és a környezetvédelmi szervezetek bizonyos feltételek mellett kérhetik, hogy független bíróság vizsgálja meg, hogy egy adott közigazgatási szerv jogszerűen járt-e el, amikor a jogaikat érintő határozatot hozott, jogszabályt alkotott vagy mulasztást követett el. A fő garanciák közé a következők tartoznak: a meghallgatáshoz való jog, a tagállami bíró által lefolytatott megfelelő vizsgálat, valamint az ügy megoldását szolgáló, illetve a megfizethetetlen költségek elkerülését biztosító intézkedések.

Az iránymutatás a környezetvédelmi másodlagos uniós jogszabályokban az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó rendelkezéseken, valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezményen (Aarhusi Egyezmény) alapul, az Európai Unió Bíróságának jogértelmezése alapján.

Az iránymutatás hatálya az igazságszolgáltatáshoz való jogra korlátozódik a tagállamok közigazgatási szerveinek döntéseivel, intézkedéseivel és mulasztásaival kapcsolatban. A magánfelek közötti környezetvédelmi jogvitákra nem terjed ki. Emellett az uniós intézmények jogi aktusainak bírósági felülvizsgálatára sem vonatkozik.