A diákok munkavállalásával összefüggő legfontosabb adózási szabályokat az adóhivatal munkatársai foglalták össze.
Bizonyos munkavégzési formák esetén a nappali tagozaton tanuló diák munkavállalónak nem kell járulékot fizetnie, azonban ez nem érinti az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, hiszen az a tanulói, illetőleg hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig (ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is) fennáll. (A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény – a továbbiakban: Tbj. – 16. § (1) bekezdés j) pontja alapján.)
Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki diákként dolgozhasson?
Fő szabály szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. (A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény – a továbbiakban: Mt. – alapján.) Az Mt. azonban – az iskolai szünet időtartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki nappali rendszerű képzés keretében (általános iskolában, szakiskolában, középiskolában) folytatja tanulmányait.
Amennyiben a tanuló 18. év alatti, akkor csak törvényes képviselője hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt.
A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.
A munkavállaláshoz kapcsolódóan van-e valami teendő a NAV-nál?
A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Amennyiben a diák még nem rendelkezik adóazonosító jellel, az adókártya igényléséhez a 17T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni az állami adó- és vámhatósághoz. A nyomtatvány beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a NAV honlapjáról a „Nyomtatványkitöltő programok” menüpont alatt. Az igénylés ingyenes.
Az Art. rendelkezései szerint a NAV 2016. július 1-ig hivatalból megállapította azoknak a magánszemélyeknek az adóazonosító jelét, akik 2016. december 31-ig nem töltötték be a 25. életévüket és nem rendelkeztek adóazonosító számmal, továbbá a megképzett adóazonosító jelről 2016. november 30-ig adókártya kiállítására került sor.
Milyen módon foglalkoztathatók a diákok?
A diákok munkavállalásához kötődő leggyakoribb foglalkoztatási forma az iskolaszövetkezetben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag munkavégzése.
Ezen túlmenően a tanuló – mindenki máshoz hasonlóan – alkalmazható még:
- munkaviszonyban;
- munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel); vagy
- egyszerűsített foglalkoztatás keretében,
- háztartási alkalmazottként (pl. babysitter).
Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka
A tanulók, hallgatók legnagyobb része iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát.
Ebben az esetben a diák a Tbj. szabályai szerint nem minősül biztosítottnak – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének (halasztás) időtartama alatt sem –, ezért az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkájával összefüggésben járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik. (A tanulmányok szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.)
Ugyanakkor az iskolaszövetkezet tagja részére kifizetett összeg nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után a tanulónak a 15 százalék személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége fennáll, melyet az iskolaszövetkezet köteles levonni, bevallani, és megfizetni az állami adó- és vámhatóság felé.
A diáknak pedig az így megszerzett jövedelmét fel kell tüntetnie az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallásában, vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásában, melyet a következő év május 20. napjáig kell benyújtania szintén az állami adó- és vámhatósághoz.
Amennyiben az iskolaszövetkezet olyan diákkal létesít jogviszonyt a nyári szünetben, aki már befejezte az általános iskolai tanulmányait, vagy érettségi vizsgát tett, illetve a felsőfokú tanulmányai lezárásaként oklevelet szerzett, akkor ezekben az esetekben is a fent ismertetett, kedvezőbb szabályok alkalmazhatóak, hiszen a tanuló, hallgató diákigazolványra való jogosultsága a tanév lejártát követő október 31. napjáig még fennáll.
Ha a tanulót munkaviszonyban foglalkoztatják, milyen adó, illetve járulék kötelezettségek terhelik?
A foglalkoztatás másik lehetséges, de nem tipikus esete, amikor a tanuló munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amellyel szemben költség nem számolható el. A munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a személyi jövedelemadó-előleget. Az összevont adóalap után fizetendő adó mértéke 15 százalék.
A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a Tbj. szabályai szerint biztosítottá válik és a már említett természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra – így például táppénzre – is jogosultságot szerez, illetve a majdani nyugdíja számításánál is figyelembe veszik.
A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ezeket a járulékokat a munkáltató állapítja meg, vonja le a tanuló munkabéréből és gondosodik annak az állami adó- és vámhatóság felé történő befizetésről, bevallásáról is (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs).
Ha a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják, akkor mennyiben térnek el az adó- és járulékfizetés szabályai a munkaviszonynál ismertetettektől?
A diák által végzett munka történhet munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is. Ide tartozik, ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek. A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles. A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben széles körű költségelszámolás lehetséges. Ennek kétféle módja van: a tételes-, illetve a 10 százalékos bizonylat nélküli költségelszámolás.
- Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja tv. (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény) 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia.
- A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, melynek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Jellemzően a nyári szünetben folytatott tevékenységek jelentős költségeket nem keletkeztetnek a diákoknál, így leginkább a 10 százalék költséghányad alkalmazása célszerű az adóalap számítása során.
Az önálló tevékenység ellenértékének (megbízási díjnak) kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ellenkező esetben a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleget.
Az önálló tevékenységből származó bevétel esetében is az adót – a munkaviszonyból származó jövedelemhez hasonlóan – a jövedelem után kell megállapítani. Az adó mértéke ebben az esetben is 15 százalék.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás törvényben előírt feltétele, hogy a foglalkoztatott (a diák) havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét. Jelenleg a minimálbér összege: 127 500 forint, melynek 30 százaléka 38 250 forint. Ha nem egész hónapban foglalkoztatják a diákot, akkor a díjazás egy napra jutó összegének az 1 275 forintot kell elérnie ahhoz, hogy biztosított legyen.
Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. (A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében biztosított személy 1,5 százalék mértékű munkaerő-piaci járulékot nem fizet.) A járulékokat ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és gondosodik annak az állami adó- és vámhatóság felé történő bevallásról (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs). A foglalkoztató a tanuló számára a levont járulékokról minden esetben igazolást köteles kiadni.
Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, biztosítási jogviszony nem jön létre. A tanulótól ilyen esetben nem von le a megbízó egyéni járulékot.
A tanulónak mind a munkaviszonyból, mind pedig a megbízási jogviszonyból származó jövedeleméről személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig.
A diákmunka egyszerűsített foglalkoztatás keretében is végezhető. Tekintettel arra, hogy a tanulókat érintően az erről szóló törvény (z egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény; a továbbiakban: Efo. tv.) nem tartalmaz különleges előírásokat, ezért esetükben is az alábbi szabályokra kell figyelemmel lenni.
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:
- mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
- alkalmi munkára.
Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között
- összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
- egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
- egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti, a munkavállaló diákot nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka ellenértéke az Szja tv. rendelkezése szerint munkaviszonyból származó, ezen belül bérjövedelemnek minősül. A munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemét csak akkor kell az adóévet követő év május 20-ig elkészítendő személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban feltüntetnie, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként (a minimálbér esetén 5 870 forint, a garantált bérminimum esetén 7 410 forint) meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).
Amennyiben a munkavállalónak a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell a bevallásban szerepeltetni.
A filmipari statisztaként végzett – Efo. tv. hatálya alá tartozó – alkalmi munkából származó bevételből (maximum napi nettó 12 000 forint) nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani.
A kifizetések igazolása
A munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetéskor igazolást kell adnia a kifizetett összegről, a levont személyi jövedelemadó előlegről, az egyéni járulékokról. Adóévi összesített igazolást is kell kapnia a magánszemélynek az előzőkről az adóévet követő év január 31-éig.
Háztartási munka (adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás)
A tanulók a szünet ideje alatt szoktak még vállalni pl. korrepetálást, gyermekfelügyeletet is. Ezek a tevékenységek háztartási munkának minősülnek, ha kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgálják. Háztartási munkaként végezhető továbbá a lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.
Amennyiben a tanuló, hallgató háztartási alkalmazottként a fentiekben felsorolt munkát végez, akkor a Tbj. szabályai szerint nem lesz biztosított, és az e tevékenységéért kapott jövedelme után adó- és járulékfizetés nem terheli. Adózással kapcsolatos kötelezettség (bejelentés, regisztrációs díj megfizetése) csak a munkáltatónál jelentkezik. Ha a háztartási alkalmazottként foglalkoztatott diák kéri, akkor a munkáltató köteles részére a kifizetett munkabérről igazolást adni, mellyel a későbbiekben igazolni tudja, hogy honnan származik a keresete.
A NAV információs füzetében a fentieken túl az adóhatósággal való kapcsolattartásról is hasznos tudnivalókat talál.
