Egy munkaviszony fennállása alatt előfordulhat olyan helyzet, hogy a munkavállaló nem ért egyet a munkáltatójával vagy a kiadott feladattal. Hol van a határ aközött, amikor a munkavállalónak még teljesítenie kell az utasítást és aközött, amikor már megtagadhatja vagy éppenséggel köteles megtagadni az utasítás teljesítését? A kérdésre a Rátkai Ügyvédi Iroda munkatársai válaszolnak.
Nézzük először is azt az esetkört, amikor a munkavállaló köteles teljesíteni a munkáltató utasítását: alapvetően egy munkaviszonyban ez a főszabály – kezdik friss bejegyzésüket a Rátkai Ügyvédi Iroda jogászai. A felek alá-fölé rendeltségi viszonyából fakadóan a munkáltató utasítási joga, illetve a munkavállaló rendelkezésre állási kötelessége a munkaviszony egyik alapvető fontosságú eleme.
A Munka Törvénykönyve három olyan esetkört szabályoz, amikor a munkavállalónak nem feltétlenül kötelessége az utasítást teljesíteni. Egyrészt, a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása esetén más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ebben az esetben tehát nem mérlegelés kérdése az utasítás megtagadása: az olyan utasítást, amely más személyt vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, a munkavállaló köteles megtagadni.
Egy másik esetben a munkavállaló megtagadhatja az utasítás végrehajtását, ha az munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy ha az a munkavállaló saját testi épségét, egészségét életét súlyosan és közvetlenül veszélyeztetné. Tehát ilyen esetben az utasítást nem kötelesség, csupán lehetőség megtagadni. Ezért az utasítás megtagadható, ha például valamely jogszabályba vagy a kollektív szerződésbe ütközik.
Elképzelhető, hogy a munkáltató olyan utasítást ad, amelynek teljesítésével a munkavállaló bűncselekményt valósítana meg. Az Alkotmánybíróság ebben a kérdésben kimondta, hogy bűncselekményt elkövetni mindenki számára tiltott, így az munkavállalói minőségben is tilos, ennek külön munkajogi kiemelése felesleges. Ilyen esetben természetesen azt is mérlegelni kell, hogy nem minden esetben várható el a munkavállalótól, hogy tudja a pontos büntetőjogi kategóriákat, és azt, hogy az adott utasítás teljesítése vajon ténylegesen büntetőjogi felelősségre vonást vonhat-e maga után.
A munkaügyi bírói gyakorlat szerint az a körülmény, hogy a rossz időjárási viszonyok miatt a munkavállaló nehezebben tud hazajutni a munkaideje lejárta után, nem alapozza meg az utasítás megtagadásának lehetőségét. Az adott ügyben a munkavállaló két órával korábban hagyta el a munkahelyét az időjárásra hivatkozva, a konkrét munkáltatói tiltás ellenében. A Kúria álláspontja szerint ez egyértelműen az utasítás megtagadásának minősült, és emiatt a munkáltató által alkalmazott azonnali hatályú felmondás jogszerűnek minősült.
Azt is jogszerűnek tartotta a Kúria, hogy a munkáltató előírhatja a munkavállalóinak, hogy az előkészítő és befejező tevékenységet milyen sorrendben és körülmények között végezzék. Az öltözőszekrény kötelező használatának előírása jogszerűnek minősült, és ennek a munkáltatói utasításnak a megszegése miatt alkalmazott felmondás sem ütközött törvénybe.
A Munka Törvénykönyve harmadik esetkörként a munkáltatói utasítástól történő eltérés lehetőségét szabályozza. Ilyen esetben alapvetően a munkáltató érdekeit kell figyelembe venni. Azaz a munkavállaló, ha azt észleli, hogy az utasítás végrehajtásával a munkáltatót károsodás érheti, köteles a munkáltatót értesíteni és csak akkor térhet el az utasítástól, ha az értesítésre nincs mód. Ebben az esetben az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell.
