Érdemes alaposan felkészülni, mielőtt valaki az IoT szektor meghódítására indul – figyelmeztet Bánczi Lea, a KPMG Legal munkatársa.
Az IoT, a következő évek ipari forradalmát jelentő „dolgok internete” az előrejelzések szerint 2020-ra óriás méreteket ölt, digitalizálva a mezőgazdaság és az ipar teljes piacát – kezdi friss bejegyzését Bánczi Lea, a KPMG Legal munkatársa.
De mi is az az IoT? A különböző gépek és okos-eszközök internetalapú hálózatba kapcsolt kommunikációja a tömegközlekedés, egészségügy, elektronikai ipar, gyógyszeripar területén azonban már ma is valós jelenség, célja a termelés és fejlesztés növelése, hatékonyabbá, „okosabbá” tétele.
Az IoT mindezért komoly lehetőség minden vállalkozás számára, amely meg akarja őrizni versenyképességét a digitalizáció világában.
Milyen veszélyeket rejt magában a digitális forradalom és mire kell figyelni?
Néhány példát említve, a selfie-készítő, ujjlenyomat rögzítő appok, a Snapchat és hozzájuk hasonló alkalmazások, de a vállalati környezetbe beépülő szoftveralkalmazások is, az ún. „smart factory” megteremtésével az automatikusan gyűjtött adatok mennyisége is nagyságrendekkel nagyobb az adatgyűjtés korábbi mennyiségéhez képest.
Különösen aktuális a téma a 2018-tól bevezetendő szigorúbb adatvédelmi szabályozások kapcsán. Az adatvédelmi incidensek rövid határidőn belüli bejelentésének előírása kihívást jelenthet az ilyen típusú eszközről kiszivárgott adattal való visszaélés gyors nyomon követhetőségével kapcsolatban.
Ugyancsak kétséges az adatkezelési hozzájárulás megszerzésének megfelelősége az ilyen eszközök használata esetében. Az új szabályozás ugyanis a hozzájárulás megadásának módján is szigorít, annak érvényességéhez aktív tevőleges magatartást követel meg az érintettektől. Az adatalanyok jogérvényesítési lehetőségei szintén erősödnek a tiltakozáshoz való jog szilárdabbá tétele vonatkozásában is, melyek megsértése esetére minden eddiginél magasabb bírságot vezet be az új szabályozás.
