A csődtörvény július 1-jétől életbe lépő módosításai túl is mennek a korábbi szabályokon és a biztosítéki célú vételi jogot és engedményezést a zálogjoggal egy szintre helyezik. Az eset jó példája annak, hogy létezhet ma Magyarországon hatékony együttműködés a jogalkotó és valamely szakma képviselői között. – összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Míg a 2014-ben hatályba lépett Ptk. ellehetetlenített jó pár, a gyakorlatban alkalmazott hitelbiztosítékot, addig a jogalkotó az elmúlt évek során fokozatosan visszahelyezte ezen biztosítékokat jól megérdemelt helyükre. Sőt, a csődtörvény július 1-jétől életbe lépő módosításai túl is mennek a korábbi szabályokon és a biztosítéki célú vételi jogot és engedményezést a zálogjoggal egy szintre helyezik. Az eset jó példája annak, hogy létezhet ma Magyarországon hatékony együttműködés a jogalkotó és valamely szakma képviselői között.
A száműzetés 2 éve
A több, mint három éve hatályba lépett új Ptk. alaposan átalakította a hitelbiztosítékok rendszerét. Az átalakítás egyik elemeként 2014-ben eltűnt a biztosíték jellegű vételi jog és engedményezés. Semmisnek minősült ugyanis az olyan megállapodás, amely alapján a hitel felvevője valamely vagyontárgya (pl. ingatlana) felett vételi jogot biztosított a banknak arra az esetre, ha fizetésképtelenné válik. Ilyenkor a bank jogosult lett volna az ingatlant egyoldalúan megvásárolni és a vételárat a tartozás összegébe beszámítani. Ugyanígy feketelistára kerültek a hasonló logikával működő, biztosítéki célú követelésengedményezések is.
A bankok hitelosztályai, az új szabályokra reagálva, különféle alternatív biztosítéki formákat dolgozták ki. A biztosítéki célú engedményezés és követelésátruházás azonban nagyon hiányzott a palettáról.
A rehabilitálás időszaka
A nem szűnő piaci igények ahhoz vezettek, hogy a törvényalkotó tavaly július során úgy döntött, változtat a Ptk. alig 2 éves biztosítéki szabályain. Ennek keretében, a tavalyi évtől ismét lehetőség nyílt arra, hogy bankok, hiteleik fedezetére, biztosítéki jellegű vételi opciót vagy követelésengedményezést kérjenek a hitelfelvevőktől. Ezáltal a klasszikus zálogjogi biztosítékok mellett újra elérhetővé váltak a korábban alkalmazott biztosítékok is. Ugyanakkor, az ilyen biztosítékokat a hitelezéshez szorosan kapcsolódó egyéb jogszabályok – így pl. a csődjogi szabályok – továbbra sem ismerték el.
Nincs megállás
Zsibrita Boglárka, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda jogásza szerint július a változások időszaka – legalábbis idén júliustól ismét változnak a hitelbiztosítékra vonatkozó szabályok. A nemrégiben elfogadott és pár nap múlva hatályba lépő szabályok jogosultjai ugyanis biztosítéki céllal alapított engedményezés és vételi jog esetén, a fizetésképtelenségi eljárásokban, a zálogjog jogosultjaival esnek majd egy megítélés alá.
Azok a követelések, amelyeket zálogjok biztosított, mindig is elsőbbséget élveztek a hitelfelvevő fizetésképtelenség esetén: a zálogjog jogosultja a többi hitelezőnél hamarabb jutott a pénzéhez. A júliustól hatályba lépő szabályozás ezt a kitüntetett szerepet a biztosítéki céllal létrehozott vételi jog és követelésengedményezés jogosultjának is megadja: az adós felszámolása esetén ugyanis ezen jogok kedvezményezettjei is hamarabb nyernek majd kielégítést, mint a csődbe ment társaság egyéb hitelezői (ideértve az adóhatóságot is).
Fontos azért megjegyezni, hogy júliustól sem bármely biztosítéki célú jog viselkedik a zálogjoggal azonos módon fizetésképtelenségi eljárások során. Ahhoz ugyanis, hogy ezen jog jogosultjai elsőbbségben részesüljenek, szükséges, hogy a vételi jog, illetve a biztosítéki engedményezés jogosultja (azaz általában a bank) bejegyzésre kerüljön a hitelbiztosítéki nyilvántartásba (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba). A bejegyzés egyszersmind ezen biztosítékok nyilvános megismerhetőségét is lehetővé teszi, hiszen a hitelbiztosítéki nyilvántartás bárki számára elérhető, így harmadik személyek is értesülhetnek majd ilyen biztosítékok alapításáról.
Konklúzió
Nem kell komoly kutatásokat végezni annak megértéshez, hogy a hitelezés fellendülése milyen szerepet játszik egy-egy ország gazdasági életében. Ebből a szempontból mindenképpen üdvözlendők a most elfogadott módosítások, hiszen azok nagyban hozzájárulhatnak a bankok komfortérzetének és ezáltal hitelezési kedvének növekedéséhez. Még ennél is jobb üzenettel bír azonban az az együttműködés, amelyet az eset példáz: valamely szakma értelmes és a gazdaságot élénkítő javaslatai nyitott fülekre találhatnak a törvényalkotónál.
