A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívásainak is köszönhetően aktívak voltak a magyar gazdálkodók az uniós Közös Agrárpolitikával (KAP) összefüggő konzultáció során. Hazánkból érkezett a hatodik legtöbb vélemény a reform tervezéséhez.
Ha csak a gazdálkodók válaszait nézzük, még előkelőbb, ötödik helyen szerepel hazánk, olyan népes agrártársadalommal rendelkező országoknál is aktívabban részt véve a véleménynyilvánításban, mint Lengyelország, Belgium, Olaszország vagy Románia. Magyarországról érkezett a gazdálkodói válaszok 4,6 százaléka a KAP reformjának alakításához.
A válaszadók többsége a KAP előtt álló legfontosabb kihívásként a méltányos életszínvonal biztosítását, a környezeti terhelésből és a természetierőforrás-szükséglet növekedéséből eredő problémák kezelését, illetve az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást tartotta legfontosabbnak. A válaszadók többsége úgy gondolta, hogy a jelenlegi KAP ezekre a kihívásokra csak bizonyos mértékig tud válaszokkal szolgálni.
Az Európai Bizottság felhívására február 2. és május 2. között zajlott a KAP korszerűsítéséről és egyszerűsítéséről szóló nyilvános konzultáció – online kérdőíves felület segítségével –, amelyen a mezőgazdaság minden szereplője, gazdálkodók, érdekszervezetek, civilek is kinyilváníthatták véleményüket.
A kérdőív 28 zárt és 5 kifejtős kérdésből állt, valamint lehetőség volt szöveges álláspont csatolására is. Az eredmények felhasználásával készülő úgynevezett „fehér könyv” mentén alkotják majd meg az új KAP-rendeleteket a következő években. A „fehér könyv” elkészítéséhez a konzultáció során beérkezett véleményeken túl felhasználják többek között a zöldítés 2016-os nyilvános véleményezése és felülvizsgálata során tett észrevételeket is, illetve a civildialógus-munkacsoportok üléseinek eredményeit. Utóbbi fórumokon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is képviselteti magát.
A várható menetrend szerint előreláthatóan 2017 végére, 2018 elejére az Európai Bizottság megalkotja a KAP-ra vonatkozó konkrét jogszabályi javaslatait, amelyről 2018-ban intézményi vita keretében dönt majd az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament. 2019-2020-ra várható a végleges KAP-rendeletek megjelenése, amelyek meghatározzák majd a 2021 utáni uniós agrárpolitika kereteit.
