Augusztus 30-ig minden gazdálkodó szervezet számára kötelező a Cégkapun történő regisztráció. A Cégkapuval kapcsolatban felmerült gyakori kérdésekre Bögös Tímea ügyvéd válaszol.
Pontosan mely alanyokra terjed ki a Cégkapun való regisztrálási kötelezettség?
Cégkapun a gazdálkodó szervezeteknek kell regisztrálniuk legkésőbb 2017. augusztus 30. napján. A gazdálkodó szervezet fogalmát törvény határozza meg.
Ez alapján Cégkapu-regisztrációra köteles minden belföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, valamint az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány, továbbá valamennyi gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező, belföldi székhelyű szervezet is.
Egyéni vállalkozók nem tudnak regisztrálni a Cégkapun.
Egyéni ügyvédek és szabadalmi ügyvivők számára a Cégkapu-regisztráció nem kötelező, de választható.
A vonatkozó – részben egymással átfedésben lévő – jogszabályok együttes értelmezése alapján az a következtetés vonható le, hogy a mai napon létező valamennyi gazdálkodó szervezetnek a Cégkapu-regisztrációt 2017. augusztus 30-ig teljesítenie kell. Az újonnan (tehát 2017. augusztus 30. napját követően) létrejövő gazdálkodó szervezeteknek pedig a nyilvántartásba vételüket (illetve ha nyilvántartásba vételük törvény alapján nem kötelező, a létrejöttüket) követő 8 napon belül szükséges a regisztrációt elvégezni.
A Cégkapun való regisztráció minden esetben a gazdálkodó szervezet képviselőjének aktív tevékenységét igényli. A regisztráció tehát nem történik meg automatikusan a gazdálkodó szervezet létrejöttével (nyilvántartásba való bejegyzésével).
Az Ügyfélkapu és az új Cégkapu milyen viszonyban áll egymással?
Az Ügyfélkapu természetes személyek hatósági ügyintézésére szolgál, míg a Cégkapu – leegyszerűsítve – gazdálkodó szervezetek biztonságos, elektronikus kapcsolattartását hivatott biztosítani a hatóságokkal.
A kizárólag természetes személyek által igényelhető Ügyfélkapu és a 2017. július 1-jén bevezetett Cégkapu egymás mellett létező, más-más személyi kör által használható/használandó szolgáltatás:
A természetes személyek saját privát ügyeiket továbbra is személyes Ügyfélkapujukon keresztül intézhetik, ezzel kapcsolatban nincsen változás. A gazdálkodó szervezet elektronikus ügyintézéséhez azonban 2018. január 1-jétől szükség lesz egyrészről Cégkapura, másrészről a Cégkaput ténylegesen használó természetes személy(ek) személyes Ügyfélkapujára (utóbbira azért, hogy a Cégkapu-használó személy a használat előtt az Ügyfélkapun vagy egyéb hivatalosan elfogadott módon elektronikusan azonosítania tudja magát).
Az Ügyfélkapun keresztül évek óta lehet hivatalos (például adóügyi) ügyeket intézni, pl. könyvelőknek. Az új rendszerben is mód lesz-e meghatalmazottnak eljárnia, mint az Ügyfélkapuban?
A jelenlegi szabályok értelmében a Cégkapu-megbízott és az esetleges további Cégkapu-felhasználók csak természetes személyek lehetnek. Ez felveti azt a gyakorlati problémát, hogy, ha a megbízni kívánt személy egy professzionális szolgáltató (például könyvelő) és ő a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként, hanem például gazdasági társasági formában végzi, akkor professzionális szolgáltatói minőségében a hatályos szabályok értelmében nem lehet Cégkapu-megbízott vagy egyéb Cégkapu-használó.
Milyen új ügyekben lesz alkalmazható és kötelezően alkalmazandó a Cégkapu? A cégkapus ügyintézés mellett mely területeken marad meg (természetesen az érintetti körben) a személyes eljárás lehetősége?
A kizárólag elektronikusan, illetve a gazdálkodó szervezet választása alapján elektronikusan is intézhető ügyekről nem áll rendelkezésre hiteles összesítő lista. Azt, hogy egy adott ügytípus vagy eljárási cselekmény milyen úton intézhető, mindig az adott típusú eljárásról szóló jogszabály (például a Polgári Perrendtartás, Az adózás rendjéről szóló törvény, Csődtörvény) határozza meg.
Jelen pillanatban még kevés olyan ügytípust találunk, amely esetében jogszabály már most előírná, hogy januártól csakis elektronikusan lesz intézhető. Egy minden gazdálkodó szervezetet érdeklő példa lehet, hogy 2018. január 1-jétől a polgári peres ügyek túlnyomó többségében kötelező lesz az elektronikus kapcsolattartás, ami a gyakorlatban például azt is jelenti, hogy ha a gazdálkodó szervezet ellen pert indítanak, a bíróság az alperes gazdálkodó szervezet számára a keresetlevelet nem postán, hanem Cégkapun keresztül fogja megküldeni (azaz a gazdálkodó szervezet a Cégkapura érkező iratból fog értesülni az ellene indított perről). Az elkövetkező hónapokban és években az elektronikusan intézendő vagy intézhető ügyek köre várhatóan folyamatosan bővülni fog.
A Cégkaput használó gazdálkodó szervezetek szemszögéből milyen előnyökkel jár a Cégkapu használata?
Mindenek előtt kiemelendő, hogy a Cégkapu-regisztráció a gazdálkodó szervezetek számára kötelezettség, így – innen nézve – a regisztráció fontos előnyeként jelentkezik a jogszabályi követelménynek való megfelelés, azaz a bírság hiánya.
Ezen túl, az elektronikus ügyintézésnek a gazdálkodó szervezetek számára olyan előnyei lehetnek, mint például: csökkenhetnek az adminisztratív költségek (például nyomtatási költségek, postaköltségek, irattárazás költségek), a rendszer megismerésével és rutinszerű alkalmazásával jelentősen csökkenhet az ügyek intézésére fordított idő, ráadásul az elektronikus ügyintézés időtől és helytől független, kényelmesen teljesíthető szinte bárhonnan stb.
