2017-ben 2610 olyan település volt Magyarországon, ahol összesen több mint 70 ezer gyermek számára nem volt helyben elérhető a napközbeni ellátás. Ez az érintett gyermekek 26 százaléka, 2,8 százalékponttal több, mint az előző évi arány – derül ki a KSH „A gyermekek napközbeni ellátása, 2017” című friss kiadványából.
Alapvető változások a gyermekek napközbeni ellátásában
2017. január elsejétől a gyermekvédelmi törvény módosításának hatására alapvetően átalakult a gyermekek napközbeni ellátása. A 3 évesnél fiatalabb gyermekek ellátásának megszervezését minden esetben bölcsődei ellátás keretén belül kell megvalósítani, amelyhez különböző, a korábbiaknál rugalmasabb ellátási formákat alakítottak ki. A módosítás célja, hogy ezek az új formák a települések kisgyermekkorú népességszámához, valamint a munkahelyi adottságokhoz igazodva biztosítsák a gyermekek napközbeni elhelyezését.
Az ellátást biztosíthatja bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde. Az ellátás keretében szolgáltatásként speciális tanácsadás, időszakos gyermekfelügyelet, gyermekhotel működtetése vagy más gyermeknevelést támogató segítő szolgáltatás is biztosítható, amit a gyermek 6. életévének betöltéséig lehet igénybe venni. Óvodai nevelésre nem érett gyermek a 4. életévének betöltéséig, sajátos nevelési igényű gyermek a 6. életévének betöltéséig gondozható bölcsődében. Ezeken túl a legfeljebb 16 éves gyermekek napközbeni ellátását is biztosító napközbeni gyermekfelügyelet, illetve – változatlanul – az alternatív napközbeni ellátás egészíti ki a napközbeni ellátások palettáját.
A több mint másfél évszázados múltra visszatekintő bölcsődei ellátást a jogszabályváltozás előtt csak a tízezer főt meghaladó lakosú településeken kellett megszervezni, ám 2017-től minden olyan településen kötelező önkormányzati feladat ennek biztosítása, ahol 40-nél több 3 éven aluli él, vagy legalább 5 gyermek tekintetében erre igény jelentkezik. E kötelezettség teljesítésére, az előírásoknak megfelelő feltételek megteremtésére a jogszabály 2018 végéig ad lehetőséget. A kötelező bölcsődei feladatellátást – a szolgáltatások bármelyik formájának biztosításával – a kisebb településekhez tartozó önkormányzatok egy része könnyebben megszervezhető intézménytípusok működtetésével, valamint önkormányzati társulás útján, esetleg civil vagy egyházi fenntartó bevonásával tudják megoldani.
2010–2013 között a 3 éven aluli gyermekek létszáma csökkent, majd 2017 elejére 267-ről 280 ezerre nőtt. Gondozásukat elsősorban otthoni keretek között, a családtámogatási ellátások igénybevétele mellett, hagyományosan az anyák oldják meg. A napközbeni ellátás igénybevétele – mivel a dolgozó szülő munkaidejére biztosítja a kisgyermekek számára a gondozást – szoros kapcsolatban áll a foglalkoztatottság szintjével. 2011-től, ahogy nőtt a 15–49 éves, gyermeket nevelő nők körében a foglalkoztatottak aránya, a 3 éven aluli gyermekek egyre nagyobb hányada jelent meg a bölcsődékben, családi napközikben, amit elősegített a férőhelykínálat bővülése is.
Az ellátások országos lefedettségének és az intézmények kihasználtságának elmúlt évek során tapasztalt javulása mellett továbbra is léteznek területi egyenlőtlenségek. 2010 óta fokozatosan csökkent, majd stagnált azon 3 éven aluli gyermekek száma, akiknek nem volt hozzáférhető a napközbeni ellátás semmilyen formája a lakóhelyén. Annak ellenére, hogy a jogszabályi előírások az igényekhez jobban alkalmazkodó ellátórendszer létrehozását célozták meg, 2017-ben 2610 olyan település is volt Magyarországon, ahol összesen több mint 70 ezer gyermek számára nem volt helyben elérhető a napközbeni ellátás. Ez az érintett gyermekek 26 százaléka, 2,8 százalékponttal több, mint az előző évi arány.
Az évtizedben végrehajtott intézkedések hatása érzékelhető az ellátórendszerben. Az új intézmények létesítése, a bölcsődék férőhely-bővítési, illetve a családi napközik bővülő pályázati lehetőségei jelentősen megnövelték a rendelkezésre álló kapacitást. A több működő férőhely javította a kisgyermekes családok hozzáférését az ellátáshoz, amíg 2010-ben országosan egy férőhelyre 10, 2017-ben 6 potenciális igénybevevő jutott a 3 éven aluli korosztályból.
A gyermekek napközbeni ellátását 2017. január elsejétől bölcsőde, mini bölcsőde, családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és napközbeni gyermekfelügyelet formájában lehet nyújtani. Míg a bölcsőde és a mini bölcsőde intézményes formában nyújt ellátást, a családi és munkahelyi bölcsőde szolgáltatásként vehető igénybe. A mini bölcsődékben kisebb létszámú, 7–8 fős csoportokban biztosítanak gondozást a gyermekeknek. A korábbi családi napközik átalakulásával létrejött családi bölcsődék – akárcsak a munkahelyi bölcsődék – kisebb csoportlétszámmal (5–7 fő) is működhetnek.
2017-ben 44 896 kisgyermek gondozását a két alapvető intézményes ellátás és a két szolgáltatási ellátás keretében 1752 bölcsőde és 138 napközbeni gyermekfelügyelet, összesen 1890 napközbeni ellátást biztosító intézmény végezte arra az időre, amíg a szüleik dolgoztak. Ezek területi eloszlását vizsgálva, megfigyelhető, hogy a tízezer főnél népesebb településeken található az intézmények 83 százaléka, míg a 499 fő alatti településeken összesen 8 intézmény működött.
A napközbeni ellátást biztosító intézmények fenntartóinak többsége települési és kisebbségi önkormányzat vagy önkormányzati társulás, de 20 százalék körüli a civil szervezetek, valamint a nonprofit gazdasági társaságok által fenntartott bölcsődék aránya is.
A működő férőhelyek számának összehasonlíthatósága a korábbi évekkel a jogszabályi változások miatt ugyan korlátozott, de míg 2016-ban összesen 48 0695 férőhely állt készen a bölcsődékben és családi napközikben a gyermekek fogadására, addig 2017-ben – az összes bölcsődei ellátási formában – 46 487.
2017-ben a vizsgált 4 bölcsődei, valamint a napközbeni gyermekfelügyeleti ellátási formában a beíratott gyermekek száma elérte a 44 896 főt. Új felvétellel több mint 26 ezer gyermek került bölcsődei intézménybe. Ahogyan a férőhelyek száma, a beíratott gyermekek száma sem éri el az előző évit. Férőhely hiányában 2879 gyermeket utasítottak el. Az ellátórendszer kapacitása és az igények közötti területi egyenlőtlenségeket mutatja, hogy az elutasítások mellett a működő férőhelyek száma országosan 2383-mal meghaladta a beíratott gyermekek számát. Sajátos nevelési igényű volt a beíratott gyerekek 2 százaléka, és a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek6 száma meghaladta az 1300 főt. Bár a bölcsődei ellátás alapvetően a 0–2 évesek gondozására szakosodott intézmény, a beíratott gyermekek közel egyötöde betöltötte a 3. életévét.
A bölcsődei ellátás idején biztosított étkezés költségeinek fedezésében változások következtek be. A 2015. szeptember 1-jétől hatályos jogszabályi előírások alapján az intézményi gyermekétkeztetés során a térítési díj 100 százalékát normatív kedvezményként kell biztosítani minden olyan bölcső- débe, mini bölcsődébe járó gyermeknek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, tartósan beteg, fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek. Azokat is megilleti az ingyenes étkezés, akik három vagy több gyermeket nevelő családban élnek, vagy ha a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a nettó minimálbér 130 százalékát (2017-ben 110 224 forintot). A vizsgált időszakban ingyenesen étkezett a két intézménytípusba beíratott gyermekek 66 százaléka.
Az egyes bölcsődei ellátási formák jellemzői
Klasszikus bölcsődék
A 2017. május 31-i adatok szerint 754 bölcsőde 40 040 férőhellyel, 7346 kisgyermeknevelővel, valamint 1517 dajkával várta a gyermekeket. Az igényekkel összhangban a rendelkezésére álló férőhelyek 42 százaléka Budapesten és Pest megyében található, ami összefügg azzal, hogy itt él a 3 éven aluli gyermekek közül minden harmadik, továbbá itt a legmagasabb a női foglalkoztatottság.
A bölcsődei intézmények 4235 csoportjában az év folyamán összesen 52 680 gyermeket láttak el. A beíratott gyermekek 44 százaléka szeptemberre már óvodai nevelésbe távozott, miközben az év folyamán 26 654 gyermeket vettek fel, akiknek 86 százalékánál rendelkezett a szülő igazolható munkahellyel. 500 gyermeknél a gyermekvédelmi jelzőrendszer kezdeményezte az ellátást, ezzel együtt kötelezték a szülőt a gyermek veszélyeztetettsége miatt az ellátás igénybevételére. Ritkán, de előfordulhat, hogy a gyermek beszoktatása nem jár sikerrel, 2017-ben 259 ilyen esetet jelentettek a bölcsődék. Helyhiány miatt 2201 gyermeket utasítottak el, akik közül minden harmadik a fővárosban szerette volna igénybe venni az ellátást, de a keleti régiók ellátási problémáira utal, hogy az elutasított gyermekek 34 százaléka itt él. A bölcsődébe járó gyermekek kétharmada 3 éven aluli volt. A klasszikus bölcsődék fenntartói hagyományosan az önkormányzatok és önkormányzati társulások, amelyek az intézmények 90 százalékát üzemeltették.
Mini bölcsődék
A mini bölcsőde olyan új intézménytípus, amely a klasszikus bölcsődéknél egyszerűbben létesíthető és működtethető. Mini bölcsődékben 7–8 gyermek gondozható egy csoportban, és a klasszikus bölcsődékhez hasonlóan a kisgyermeknevelők mellett dajka is gondoskodik a gyermekekről.
A 2016/2017-es nevelési évben 50 mini bölcsőde működött az országban, 354 férőhellyel, 73 kisgyermeknevelő és 43 dajka gondoskodott a beíratott 346 gyermekről. Az intézmények 20 százalékát egyházak, egynegyedét nonprofit szervezetek tartották fenn. Az önkormányzati fenntartók aránya 34 százalék volt. Az intézmények regionális eloszlása egyenetlen, a működő intézmények közül 8 Közép-Magyarországon, 12 a Dunántúlon, míg Észak-Magyarországon és az Alföldön összesen 30 intézmény létesült. A mini bölcsődék egyharmada 2000–5000 lélekszámú településen működött, Budapesten viszont egy sincs.
Családi bölcsődék
2017. május 31-én 941 családi bölcsőde működött 6044 férőhellyel. A klasszikus bölcsődék mellett ebben az ellátási típusban gondozták a legtöbb gyermeket. A többnyire családi napközikből átalakult családi bölcsődék csoportlétszáma 5–7 fő lehet.
Jelentős különbség viszont a klasszikus és mini bölcsődékhez képest, hogy az ellátást szolgáltatást nyújtó személyek nyújtják, akiknek a képesítési előírásait a gyermekvédelmi törvényben szabályozzák. A működő férőhelyek közül minden negyedik tízezernél alacsonyabb lélekszámú településen volt. A május 31-i referencianapon ezen intézménytípusba beíratott gyermekek száma 5743 fő volt. Az igénybe vevő gyermekek közül 4847-en még nem töltötték be a 3. életévüket. Családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személyek állományi létszáma elérte az 1500 főt, míg a kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottak száma 642 fő volt.
A családi bölcsődék fenntartói esetében a civil szektor és a nonprofit gazdasági szervezetek túlsúlya mutatkozik, a családi bölcsődék több mint 70 százalékát ilyen formában üzemeltetik.
Munkahelyi bölcsődék
A 2016/2017-es nevelési évben 7 munkahelyi bölcsőde várta a gyermekeket, összesen 49 férőhellyel. A 38 beíratott gyermekről 14 kisgyermeknevelő gondoskodott. Fenntartóik között 1 társas vállalkozás volt, a többségüket központi költségvetési intézmények működtették. A 7 intézmény közül 5 Közép-Dunántúlon, húszezer főt meghaladó városokban várta a gyermekeket.
Napközbeni gyermekfelügyelet
A napközbeni gyermekfelügyelet keretében nyújtott gondozási tevékenység bölcsődei ellátásban, vagy óvodai nevelésben nem részesülő gyermekek számára saját lakásban, bérleményben, vagy a szülő, törvényes képviselő otthonában biztosítható. A szolgáltatást nyújtó személyekre a munkahelyi és a családi bölcsődékkel azonos előírások vonatkoznak.
Napközbeni gyermekfelügyelet általi gondozásban 1153 gyermek részesült a 2016/2017-es nevelési évben, és 792 május 31-én, a referencianapon. A gyermekekről 271 szolgáltatást nyújtó személy gondoskodott, összesen 18 646 óra időtartamra. A 138 szolgáltató 60 százaléka Közép-Magyarországon működött, ebből Budapesten 45 intézmény található. Egyharmadukat egyéni és társas vállalkozások tartották fenn, 26 százalékukat pedig egyesületek és alapítványok, de jelentős a nonprofit gazdasági társaságok szerepvállalása is (17 százalék). Az intézmények több mint 70 százaléka tízezer főnél magasabb lélekszámú településeken működött. A gondozásban részesült gyermekek 45 százaléka elmúlt 3 éves.
2017 átmeneti év volt az új ellátási formák kiteljesedése felé. A szektor még nem tudta lekövetni teljes egészében a törvényi változásokat, mindazonáltal megjelentek az új ellátási formában működő intézmények is. Várhatóan a települési önkormányzatok számára a 2018 végéig kötelezően létesítendő új bölcsődei intézmények megjelenése tovább árnyalják majd a gyermekek napközbeni ellátásának a képét – olvasható a statisztikai hivatal kiadványában.
