A magyar munkáltatók számára az Európai Unió Bírósága ítélete azt jelenteni, hogy belső szabályzatban bizonyos munkakörben dolgozók esetén előírhatják vagy megtilthatják politikai, vallási vagy filozófia jelképek használatát vagy viselését. A magyar bíróságok ugyanis kötelesek az Európai Unió Bíróságának értelmezését követni.
Nemrég az Európai Unió Bírósága az előzetes döntéshozatali eljárásban (C‑157/15.) azt vizsgálta, hogy a munkáltató által az alkalmazottaival szemben előírt, a politikai, filozófiai vagy vallási meggyőződésük látható jeleinek a munkahelyen való viselésére, valamint az e meggyőződéshez kapcsolódó szertartások végzésére vonatkozó tilalma ellentétes-e a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27‑i 2000/78/EK tanácsi irányelvvel?
A bíróság jutott, hogy általánosságban a munkáltató nem korlátozhatja a munkavállalók szabad vallás, politikai vagy filozófia jelképek használatát a munkahelyen. Azon munkavállalók részére, akik azonban a munkáltató ügyfeleivel, vagy harmadik féllel vannak kapcsolatban, a munkáltató jogszerűen megtilthatja bármilyen vallási, politikai, filozófia szimbólum viselését. Ezen tiltáshoz azonban szükséges egy előzetes írásbeli szabályzat, illetve hogy a munkavállalókat tájékoztassák a tiltásról.
A kérdéses ügyben egy muzulmán vallású, belga cégnél dolgozó munkavállaló recepciósként dolgozott. A társaságnál ekkor az íratlan szabály érvényesült, amely szerint a munkavállalók a munkahelyen nem viselhetik a politikai, filozófiai vagy vallási meggyőződéseik látható jeleit. A munkavállaló közölte a feletteseivel, hogy a jövőben munkaidőben viselni kívánja az iszlám fejkendőt. A társaság válaszul tájékoztatta a munkavállalót arról, hogy a fejkendő viselését nem tolerálja, mivel a politikai, filozófiai vagy vallási meggyőződésre utaló jelek látható módon történő viselése ellenkezik a vállalkozás semlegességre való törekvésével. Mivel a munkavállaló továbbra is viselte a munkahelyen a fejkendőt, ezért a munkáltató a munkaviszonyát megszüntette.
Az Európai Unió Bírósága az ügyben megállapította, hogy az iszlám fejkendő viselésére vonatkozó céges, belső szabályzati tilalom, nem minősül az irányelv értelmében, a valláson vagy meggyőződésen alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek.
Egy ilyen belső szabály azonban közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősülhet, ha megállapítható, hogy a szabály által előírt, látszólag semleges kötelezettség ténylegesen különleges hátrányt okoz valamely meghatározott vallással vagy meggyőződéssel rendelkező személyeknek. Ez alól kivételt képez, ha mindezt azzal az objektív céllal teszi, hogy az ügyfeleivel fenntartott kapcsolatok keretében politikai, filozófiai és vallási semlegességre vonatkozó politikát folytasson, és az e cél eléréséhez igénybe vett korlátozások megfelelőek és szükségesek, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.