Trükköznek a vállalatok annak érdekében, hogy az idén is megemelt bérminimumot ne kelljen kifizetniük.

Számos, a munkavállalók számára megalázó intézkedést hoz a kis- és középvállalkozások egy része annak érdekében, hogy megússza a garantált bérminimum jelentős emelését – hívta fel a Magyar Idők figyelmét László Zoltán, az ipari szereplőknél jelen lévő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

A legtöbb visszaélés a nagyvállalatok beszállítói láncolatának alján elhelyezkedő kis- és középvállalkozások munkavállalóit érinti. A trükközések többsége nem törvényellenes. A szakszervezeti tisztségviselő ezek közül kiemelte az idén további 12 százalékkal, 181 ezer forintra emelkedő garantált bérminimum megfizetése alóli kibúvókat.

Ezt az összeget abban az esetben kötelező megfizetnie a munkaadónak, ha a dolgozó olyan munkakörben dolgozik, amely szaktudást igényel. Számos cég úgy módosítja a foglalkoztatott munkakörét, hogy ahhoz már ne kelljen végzettség.

Az úgynevezett jelenléti bónusz miatt sokan már betegszabadságra sem mernek elmenni. A juttatás kétféleképpen terjedt el. Jellemzően az alapbért alacsonyan tartja a munkaadó, s abban az esetben, ha a dolgozó egy napot sem hiányzott az adott hónapban, 10–30 ezer forint bónuszt kap. Amennyiben nem volt végig jelen, akkor ettől az összegtől elesik. Egy másik módja a jelenléti bónusznak, ha a dolgozó az adott hónapban jelen van, tízezer forintot kap.