A Nemzetgazdasági Minisztérium új törvénytervezete az adóeljárási szabályok reformjával párhuzamosan az adóvégrehajtást is új alapokra helyezné.
A szeptember elején megjelent anyag azonban túlmutat az adók behajtásán, hiszen 2018-tól a NAV általános végrehajtási hatósággá válik. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóságnak nem csak a pénztartozások behajtása iránt kell tudnia intézkedni, hanem pl. egy építésügyi határozat alapján elrendelt épületbontás végrehajtása iránt is – írják friss adóhírlevelükben a Mazars szakemberei.
Egyebekben az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvénytervezet lényegében a mai szabályrendszeren alapul, azonban sok szempontból átláthatóbb rendelkezéseket tartalmaz. Emellett számos kisebb-nagyobb tartalmi változás is várható. A legtöbb új vagy megváltozott szabály az eljárások gyorsítását és ésszerűsítését szolgálja. A főbb változásokat az alábbiak szerint foglaltuk össze:
- Az új törvény végrehajtható okiratnak minősíti a NAV javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozatot/egyezséget is. Így az adóhatóságnak már ilyenkor sem kellene a végrehajtás érdekében külön határozatot hoznia, a bíróságtól végrehajtási lap kiállítását kérnie stb.
- A végrehajtást foganatosító adóhatóság lényegében szabadon választhatja meg az adott esetben leghatékonyabb végrehajtási cselekményt. Ugyanakkor a jövőben 10 000 forintot meg nem haladó nettó tartozással rendelkező adósok esetében a NAV csak fizetési felhívást küldhet, de az ún. végrehajtási átvezetésen kívül további végrehajtási cselekményt nem foganatosíthat.
- A cégek adminisztratív terheit növelheti, hogy jövedelem-letiltás esetén a munkáltató a NAV felé 8 napon belül elektronikus tájékoztatást lesz köteles küldeni a havonta letiltható jövedelem összegéről, valamint a letiltást befolyásoló körülményekről.
- A végrehajtásban a jármű a gépjármű-nyilvántartási adatok alapján is lefoglalható. E lehetőséget most kiterjesztenék a (vélelmezhetően) házastársi közös vagyonba tartozó járművekre is.
- A követelések lefoglalása kapcsán kétoldalú elektronikus kommunikáció kerülne bevezetésre a NAV és a követelésfoglalás kötelezettje között, ami gyorsíthatja a végrehajtási eljárás lefolytatását is.
- Az új törvény lehetőséget adna a fedezetcserére. Ez alapján az adós kérelmére a lefoglalt ingó vagyontárgy feloldható lenne a foglalás alól, ha pl. az adós olyan vagyontárgyat ajánl fel a tartozás fedezetéül, amely a feloldani kért vagyontárgy piaci értékét eléri.
- Ingatlan-végrehajtásnak a jövőben 500 ezer forint alatti tartozásnál is lehet majd helye. Kivételt képez ez alól a természetes személy adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakóingatlan.
- Az árverési vevőnek a vételár különbözetet továbbra is 8 napon belül kell megfizetnie. Az adóhatóság azonban a jövőben legfeljebb 60 napig terjedő halasztást engedélyezhetne, ha a vételár nagyobb összege, vagy más fontos körülmény ezt indokolttá teszi. Ez növelheti a licitálási kedvet, hiszen nem kell feltétlenül azonnali készpénzes fizetéssel teljesíteni a kötelezettséget.
- Az adózó a jogszerűtlennek vélt végrehajtási cselekménnyel szemben továbbra is végrehajtási kifogással élhet. Ebben azonban a jövőben meg kell jelölni a sérelmezett végrehajtói intézkedést, és azt, hogy az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból kívánja. Ennek indoka, hogy a jogintézmény ne lehessen az eljárás akadályozásának eszköze. Emellett pedig a végrehajtási kifogásnak a további végrehajtási cselekményekre nem lesz halasztó hatálya, azaz a NAV további végrehajtási cselekményeket is végezhet (bár a lefoglalt vagyontárgy értékesítésére csak a foglalással szemben benyújtott végrehajtási kifogás végleges elbírálását követően lesz lehetősége).
- Jelenleg az adózó által benyújtott első méltányossági kérelem alapján a végrehajtás szünetel, annak elbírálásáig. A jövőben viszont kizárólag az esedékességet megelőzően, illetve az azt követően 8 napon belül benyújtott fizetési kedvezményi kérelemre szünetel majd a végrehajtás. Ide tartozik, hogy az adóhatóság által behajtandó tartozás esetében – a bürokráciacsökkentés jegyében – az esetleges fizetési kedvezményi kérelmeket is a NAV bírálhatja el.
- Mivel a végrehajtást gyakran nem maga az adós, hanem például valamely hozzátartozója, illetve egyéb, az eljárásban nem érdekelt harmadik személy akadályozza, új elemként vezetnék be az adósnak nem minősülő személy bírságolásának lehetőségét is. Emellett a Tervezet alapján a céges tartozások esetén a székhelyeként szolgáló ingatlan, a be sem jelentett telephely, valamint az EKAER szerinti lerakodási hely átvizsgálása is lehetővé válna.
- Végül a NAV 2018. január 1-től általános végrehajtási hatósággá válik. Feladatát így három típusú köztartozás behajtása érinti: (i) az általa nyilvántartott adó- és vámtartozások behajtása, (ii) az ún. adók módjára behajtandó köztartozások behajtása, illetve (iii) 2018. január 1-től az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján az egyéb köztartozások behajtása. Kérdés, hogy mindez a gyakorlatban miként fog működni, különösen azokban az esetekben, ahol a végrehajtás különleges szakértelmet vagy felszerelést igényel.
