Az Erste Csoport 1,31 milliárd eurós nettó nyereséggel zárta 2017-et.
„A 2017. év ismét bizonyítja, hogy jól működik a közép-kelet-európai lakossági és vállalati ügyfeleket kiszolgálását célzó üzleti modellünk, és kiváló eredményeket hoz, többek között 1,31 milliárd eurós nettó nyereséget, amely minden idők legjobb eredményének számít a bank történetében – olvasható a pénzintézet közleményében.
A 2018. évre két világosan körülhatárolt területre kívánunk koncentrálni: a munkatársainkba történő befektetésre, hogy a legjobb tanácsot tudjuk adni ügyfeleinknek, és a digitális banki platformunk, a George kiterjesztésére, hogy minden piacunkon elérhető legyen. A célunk egy teljesen digitalizált bank a legjobb ügyfélkapcsolati menedzserekkel” – közölte Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója.
A főbb eredmények
Az eredménykimutatásban a 2017. évi pénzügyi eredményeket a 2016. évi eredményekkel, a mérleg tételeinél a 2017. december 31-i adatokat a 2016. december 31-i adatokkal vetik össze.
A hitelállomány bővülése ellenére a nettó kamatbevétel 0,5 százalékkal 4353,2 millió euróra esett az előző évi 4374,5 millió euróról főként az államkötvényeken keletkezett alacsonyabb kamatbevételek és az alacsonyabb unwinding (értékvesztett hiteleken képződött kamateredmény) miatt. Az előző évi 1783,0 millió euróról a nettó díj- és jutalékbevétel 3,8 százalékkal 1851,6 millió euróra nőtt. Az értékpapír kereskedésből, a vagyonkezelési és a kereskedési tevékenységből származó bevétel jelentős mértékben emelkedett, ugyanakkor a hitelezési tevékenységből származó bevétel mérséklődött. A kereskedési tevékenység nettó eredménye jelentős, 21,5 százalékos visszaesés után 222,8 millió euró lett az előző évi 283,8 millió euró után. A működési bevétel majdhogynem változatlan maradt: 0,3 százalékkal csökkent, így 6669 millió euró lett a 2016. évi 6691,2 millió euró után. Az általános adminisztratív ráfordítások 4158,2 millió eurót tettek ki, miután 3,2 százalékkal bővültek az előző évi 4028,2 millió euróhoz képest. Ez annak tulajdonítható, hogy 6,0 százalékkal emelkedtek az egyéb általános költségek, az értékcsökkenés és az amortizáció soron 1,5 százalékos bővülés volt tapasztalható, emellett a személyi jellegű ráfordítások 2388,6 millió euróra nőttek (vagyis 2,1 százalékkal voltak magasabbak az előző évi 2339,3 millió eurónál). Az egyéb igazgatási költségek tartalmazzák a betétbiztosítási alapba fizetett hozzájárulást is, amely az előző évi 88,8 millió euró helyett 82,2 millió euró volt. Mindennek megfelelően a működési eredmény 5,7 százalékkal mérséklődve 2510,8 millió euró lett a 2016. évi 2663,0 millió euró után. A költség/bevétel arány 60,2 százalékról 62,4 százalékra emelkedett.
A pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés tovább csökkent, 132,0 millió eurót, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 9 bázispontot tett ki (szemben az előző évi 195,7 millió euróval, illetve 15 bázisponttal), így minden idők legjobb értékét érte el. Ez az eredmény a hitelezési tevékenységgel kapcsolatban megképzett és visszaírt céltartalékok egyenlegében bekövetkezett jelentős csökkenésnek tulajdonítható, ami főként Ausztriában és Csehországban jelentkezett. A nem teljesítő hitelek aránya tovább javulva 4 százalék lett az előző évi 4,9 százalék után. Az NPL-fedezeti arány stabil maradt, az évi 69,1 százalék után 68,8 százalékon állt az év végén.
Az egyéb működési eredmény mínusz 457,4 millió euró lett az előző évi mínusz 665,0 millió euró után. A javulás főként az osztrák bankadó jelentős, 306,7 millió euróról 23,0 millió euróra történő csökkenésének köszönhető, de szerepet játszott benne az Osztrák Bankadótörvény értelmében eszközölt 200,9 millió eurós egyszeri hozzájárulás is. Összességében a banki adók és a tranzakciós illetékek 105,7 millió euróra estek vissza az előző évi 388,8 millió euróról. Ez a tétel tartalmazza azt a 65,8 millió eurós kiadást is, amelyet a bankcsoport a különféle szanálási és kártalanítási alapokba történő éves hozzájárulás keretében fizetett be az előző évi 65,6 millió euró után. Szintén ebben a tételben szerepel az osztrák Legfelsőbb Bíróságnak a negatív referenciakamat alkalmazására vonatkozó ítélete nyomán az ügyfélhiteleken képződő veszteséget megtestesítő kiadás 45,0 millió euró értékben.
Mivel a takarékszövetkezetek tavaly nagyobb mértékben járultak hozzá a nyereséghez, a kisebbségi részesedések utáni nyereség 351,5 millió euró lett, ami 29,2 százalékos növekedésnek felel meg az előző évi 272,0 millió euróhoz képest. Az anyavállalatra jutó nettó eredmény 1316,2 millió euróra emelkedett, ez 4,1 százalékos javulást jelent az előző évi 1264,7 millió euróhoz képest.
A bankcsoport saját tőkéje – a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok (AT1) nélkül számítva – az előző évi 16,1 milliárd euróról 17,3 milliárd euróra nőtt. A szabályozói levonásokat és a CRR szerinti kiigazítást követően az elsődleges alapvető tőke (CET1, Bázel 3 szerint, átmeneti időszak) 14,7 milliárd euróra javult a bázisidőszaki 13,6 milliárd euróról. Az összes szavatoló tőke (Bázel 3 szerint, átmeneti időszak) 20,3 milliárd euróra nőtt az előző évi 18,8 milliárd euróról. Az összes kockázati kitettség, azaz a kockázattal súlyozott eszközök volumene – ideértve a hitelezési, a piaci és a működési kockázatokat, Bázel 3 szerint, átmeneti időszakra számolva – az előző évi 101,8 milliárd euróról 110,0 milliárd euróra nőtt. Az elsődleges alapvető tőkemutató (CET1, Bázel 3 szerint, átmeneti időszak) változatlanul 13,4 százalék maradt a bázisidőszaki 13,4 százalék után, a teljes tőkemegfelelési mutató (Bázel 3, átmeneti időszak) pedig szintén 18,5 százalék maradt a 2016. évi 18,5 százalék után.
A bankcsoport mérlegfőösszege 220,7 milliárd euróra nőtt, ami 6,0 százalékos bővülésnek felel meg az előző évi 208,2 milliárd euróhoz képest. Eszközoldalon a készpénz- és pénzeszközök 21,8 milliárd euróra nőttek (18,4 milliárd euróról), emellett a hitelintézeteknek nyújtott hitelek és más kintlévőségek (nettó) állománya 9,1 milliárd euróra nőtt a bázisidőszaki 3,5 milliárd euróról. Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések nettó állománya 6,8 százalékos emelkedést követően 139,5 milliárd euróra bővült az előző évi 130,7 milliárd euróról. Forrásoldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek 14,6 milliárd euróról 16,3 milliárd euróra bővültek, és az ügyfélbetétek állománya is tovább nőtt – főként Csehországban és Ausztriában – mégpedig 9,4 százalékkal 150,9 milliárd euróra (138,0 milliárd euróról). A hitel/betét ráta 92,4 százalékon állt (az előző évi 94,7 százalék után).
Kilátások 2018-ra
Az Erste Csoport 10 százalékot meghaladó ROTE (tényleges saját tőkére vetített megtérülési ráta) elérését tűzte ki célul 2018-ra. Ennek teljesülését a várakozások szerint elősegíti az alappiacainkon – Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában, Szerbiában és Ausztriában – előrejelzett stabil makrogazdasági fejlődés, az egyes piacainkon folytatódó kamatemelés, valamint a továbbra is történelmi mélységben tartózkodó kockázati költségek alakulása. Másrészről e célkitűzés elérését veszélyeztetheti a gazdasági növekedés globális, vagy regionális visszaesése, valamint a potenciális – ám egyelőre nem számszerűsíthető – politikai, vagy szabályozói döntések kockázata is.
2018-ban a pozitív gazdasági fejlődés a GDP reálnövekedési ütemében is megmutatkozik: az Erste Csoport a közép-kelet-európai alappiacain 3-5 százalékos gazdasági bővülést vár. Jelenlegi várakozásik szerint a többi gazdasági paraméter is hasonlóan erős marad az év folyamán. Az egyes országok munkanélküliségi rátája történelmi mélységekben maradhat; Csehország és Magyarország mutatói már így is az Európai Unió legalacsonyabb munkanélküliségi rátái közé tartoznak. Előrejelzésük szerint az infláció növekedésnek indul, de még így is visszafogott marad, a stabil versenyképességi pozíciók nyomán ismét többlet jelentkezik a folyó fizetési mérlegekben. A költségvetési egyenleg és az államadósság szintje szintén stabil marad. Ausztriában 3 százalék körüli gazdasági növekedés valószínűsíthető. Összességében, a gazdasági növekedést továbbra is a belföldi kereslet hajtja valamennyi országban. Az export hozzájárulása a gazdaság bővüléséhez a várakozások szerint semleges lesz.
A fent vázolt környezetben az Erste Csoport várakozásai szerint a nettó hitelállomány az egyszámjegyű skála közepe környéki mértékben bővül. A nettó kamatbevétel 2018-ban várhatóan enyhén nő a rövid- és hosszútávú kamatok emelkedése miatt – elsősorban Csehországban és Romániában, de globálisan is –, és ennek nyomán az államkötvények megújítására irányuló, a kamatkülönbözeten jelentkező nyomás is csökken. A másik kulcsfontosságú bevételi forrás a nettó díj- és jutalékbevétel a várakozások szerint szintén mérsékelt növekedést mutat 2018-ban. A tavalyi évhez hasonlóan ismét az értékpapírkereskedés, az alapkezelői tevékenység, valamint a biztosítási tevékenység szolgáltat lendületet itt. Az egyéb bevételi komponensek várhatóan többnyire stabilak maradnak a nettó kereskedési és piaci értéken tartott eszközökből származó eredmény volatilitása ellenére. Ennek megfelelően a működési bevétel enyhén nőhet 2018-ban.
A működési kiadások várhatóan minimális mértékben csökkennek 2018-ben főként amiatt, hogy 2017-ben magasabb IT-kiadásokra került sor egyes szabályozói projektek miatt, amelyek idén nem jelentkeznek hasonló mértékben. Ugyanakkor az Erste Csoport továbbra is folytatja a digitalizációba és ezáltal a jövőbeli versenyképességébe fektetett beruházásokat. A középpontban a termékegyszerűsítés, a folyamatok egységesítése, valamint a George elnevezésű digitális platform csoportszintű bevezetése áll. Az ausztriai bemutatkozást követően a George teljes funkcionalitás mellett kerül bevezetésre Csehországban, Szlovákiában és Romániában 2018 folyamán.
A működési eredmény várhatóan növekedni fog 2018-ban
A kockázati költségek 2018-ban is elősegítik a nettó nyereség alakulását. A kamatok mérsékelt emelkedése mellett a kockázati költségek várhatóan csak kis mértékben növekednek. Az eszközminőség további javulása azonban a várakozások szerint tompítja ennek mértékét. Összességében az Erste Csoport nem számít arra, hogy a kockázati költségek ismét a 2017-ben tapasztalt, mindenkori legalacsonyabb szintjükre térnek vissza, amikor is mindössze 9 bázisponton álltak az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományhoz viszonyítva. Habár a jelenlegi gazdasági környezetben meglehetősen nehéz pontos előrejelzést adni, az Erste Csoport arra számít, hogy 2018-ban a kockázati költségek az ügyfélhitelek átlagos állományához képest legfeljebb 20 bázispont körül alakulnak majd. Az IFRS 9 számviteli standard bevezetése várhatóan nem fogja 2018-ban lényegesen befolyásolni a pénzügyi eredményeket.
A 2018. évre 22 százalékos adófizetési kötelezettséget és hasonló szintű kisebbségi részesedésekkel összefüggő kötelezettségeket feltételezve az Erste Csoport 10 százalékot meghaladó ROTE-arány (tényleges saját tőkére vetített megtérülési ráta) elérését tűzte ki célul.
Az előrejelzés megvalósulásának kockázatai közé tartoznak az esetlegesen a várakozásoktól eltérően alakuló kamatok, a bankok ellen irányuló politikai vagy szabályozói intézkedések, valamint geopolitikai és világgazdasági fejlemények – zárul az Erste Csoport közleménye.
