2016. január 1-jén az Európai Uniónak 510,1 millió lakosa volt: 1,8 millióval több, mint egy évvel korábban, de a növekedés – első ízben – kizárólag a migrációnak tudható be.
2015. január 1-jén az uniónak 508,3 millió lakosa volt. 2016 folyamán 5,1 millió gyermek született (40 ezerrel kevesebb, mint 2015-ben) és valamivel több mint 5,2 millióan haltak meg (286 ezerrel többen, mint az előző évben). Ez volt az első év, hogy a természetes változás negatív volt. Az, hogy a lélekszám mégis nőtt, a nemzetközi vándorlás (uniós szempontból) pozitív egyenlegének köszönhető.
A Népesedési Világnap (június 11.) alkalmából közzétett Eurostat-jelentés szerint az unió legnépesebb országa továbbra is Németország (82,2 millió fő, az unió népességének 16,1 százaléka), megelőzve Franciaországot (66,7 millió fő, 13,1 százalék), az Egyesült Királyságot (65,3 millió fő, 12,8 százalék) és Olaszországot (60,7 millió fő, 11,9 százalék). Ebben a négy országban él az EU népességének több mint fele.
Magyarország 9,856 millió fővel az unióban 1,9 százalékos súlyt képvisel, az Egyesült Királyság kiválása után ez a mutató 2,2 százalék fölé emelkedhet.
2015 folyamán a lakosság 17 tagállamban nőtt, 11-ben csökkent. A legnagyobb, 23,3 ezrelékes növekedést Luxemburgban regisztrálták, Ausztria 14,4 ezrelékkel a második, Németország 11,8 ezrelékkel a harmadik. A lista végén Litvániát, Lettországot és Horvátországot találjuk, ahol 11,3, 8,7, illetve 8,2 ezrelékkel csökkent a lakosság lélekszáma. Magyarország lakossága 2015 folyamán 2,5 ezrelékkel csökkent.
A születési arány 2015-ben Írországban volt a legmagasabb (1000 lakosra 14,2 élveszületés jutott), Franciaországban 12,0, az Egyesült Királyságban 11,9, Svédországban 11,7 ezrelék volt a ráta. Ez a mutató Olaszországban (8,0 ezrelék), Portugáliában (8,3 ezrelék) és Görögországban (8,5 ezrelék) volt a legalacsonyabb. A magyar mutató 9,4, az uniós átlag kereken 10 ezrelék.
A halálozási ráta Bulgáriában volt a legmagasabb (1000 főre 15,3 haláleset), majd Lettország és Litvánia következik (egyaránt 14,4 ezrelék). Magyarországé a negyedik legrosszabb adat (13,4 ezrelék); az uniós átlag 10,3 ezrelék volt.
A két ráta különbsége Írországban volt a legnagyobb, ahol a természetes lélekszám-növekedés 7,7 ezrelék volt, ezen a listán Ciprus a második (plusz 3,9 ezrelék), Luxemburg pedig a harmadik (3,7 ezrelék). Magyarországon a természetes fogyás 4,0 ezrelék volt – ez megegyezik Horvátország mutatójával és egyedül a mínusz 6,2 ezrelékes bolgár adatnál jobb. (A fogyást a 7300 fős nemzetközi vándorlási többlet mérsékelte.)
