2017-ben a KSH által megfigyelt szolgáltatások átlagosan csupán 0,2 százalékkal kerültek többe 2016-hoz képest; 13 szolgáltatáscsoportból háromnál árcsökkenés, kilencnél drágulás történt. A negyedik negyedévben az átlagárak év/év alapon nem változtak, a távközlési díjak 8,1 százalékkal csökkentek, miközben a postai, futárpostai tevékenységek 4,8, a munkaerő-piaci szolgáltatások 4,1 százalékkal drágultak – derül ki a statisztikai hivatal összefoglalójából.

2017 IV. negyedévében a megfigyelt szolgáltatási területeken a szolgáltatási kibocsátási árak összességében nem változtak az előző év azonos negyedévéhez képest. Ezen belül a harmadik legnagyobb súlyt képviselő (2015-ben a nemzetgazdaság teljes árbevételéből 1,2, a hozzáadott értékéből 2,4 százalékkal részesedő) távközlési díjak 8,1, a reklám, piackutatási díjak 2,2 százalékkal estek vissza, illetve a raktározás, tárolás árai mérséklődtek (1,0 százalékkal). A rakománykezelés terén az árak gyakorlatilag stagnáltak. A távközlési díjak folyamatos csökkenését a korábbi beruházások hatásai, a piaci, technikai, valamint a jogszabályi változások, rövid távon a mobilinternet- és a roamingdíjak visszaesése okozza.

5 százalékot meghaladóan csupán a biztonsági, nyomozói tevékenységek árai nőttek (5,5 százalék), a postai, futárpostai tevékenységek 4,8, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatások 4,1 százalékkal drágultak. Az árváltozás hátterében alapvetően a minimálbér jelentős, 2017 elején bekövetkezett 15 százalékos növekedése áll. További hat területen az áremelkedés 1,0–2,4 százalék közé esett.

Az egyes tevékenységek súlyarányait is figyelme véve a szolgáltatási kibocsátási árak 2017. IV. negyedévi stagnálásához a szállítás, raktározás 0,1, a szakmai tudományos, műszaki tevékenységek, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek egyaránt 0,4–0,4 százalékpontos növekedéssel járultak hozzá, míg az információ, kommunikáció 0,9 százalékponttal mérsékelte a változást.

2017-ben a megfigyelt szolgáltatások átlagosan 0,2 százalékkal kerültek többe 2016-hoz képest. 13 szolgáltatáscsoportból háromnál árcsökkenés, kilencnél drágulás történt.

A távközlési szolgáltatások díjai 5,9 százalékkal estek vissza, alapvetően az uniós roamingszabályozás miatt. Ennek értelmében 2017. június 15-től a felhasználók külföldi utazásaik során a belföldivel azonos árakon és azonos feltételekkel vehetik igénybe a mobilszolgáltatásokat. Ezzel szemben jelentősen emelkedtek az árak a postai, futárpostai, a biztonsági, nyomozói tevékenységek, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások terén (6,2; 5,1 és 4,2 százalékkal). Számos szolgáltatási terület áralakulására hatással van a forint árfolyamának változása, 2017-ben a hazai fizetőeszköz árfolyama az MNB adatai szerint átlagosan 0,7 százalékkal erősödött az euróval szemben az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

2010-hez képest az elmúlt hét évben az ipari termékek összességében nagyobb mértékben drágultak, mint a megfigyelésbe bevont szolgáltatások. 2017 IV. negyedévében a szolgáltatási kibocsátásiár-index értéke 4,5, az ipariár-indexé 11,3 százalékkal haladta meg a 2010. évi átlagot, így a két mutató közti eltérés elérte a 6,8 százalékpontot, aminél nagyobb mértékű különbség legutóbb 2013 I. negyedévében volt (7,9 százalékpont).

Nemzetközi kitekintés

2017 IV. negyedévében az Európai Unióban a szolgáltatási árak együttesen 1,2 százalékkal emelkedtek, míg Magyarországon stagnáltak 2016 azonos időszakához képest. Az uniós szintű átlagárak a távközlés (–0,5 százalék) kivételével valamennyi szolgáltatási területen nőttek, közülük hét legalább 1 százalékkal.

Három terület kivételével a megfigyelt szolgáltatások hazai és uniós árváltozása azonos irányú volt. Azonban míg az Európai Unióban a reklám, piackutatás díjai 0,9, a raktározás, tárolás díjai pedig 0,3 százalékkal emelkedtek, e területeken hazánkban 2,2, illetve 1,0 százalékos árcsökkenést regisztráltak. Uniós szinten a rakománykezelésért 1,6 százalékkal kellett többet fizetni, ugyanakkor a magyarországi árak gyakorlatilag nem változtak. Hat szolgáltatáscsoportnál a magyarországi áremelkedés mértéke meghaladta az uniós átlagét, legjelentősebben (4,0 százalékponttal) a biztonsági, nyomozói tevékenységek területén. Ezzel szemben a távközlési díjak 7,6 százalékponttal nagyobb mértékben csökkentek Magyarországon, mint közösségi szinten.

KSH