A szolgáltatás-külkereskedelmi mérleg első negyedévi aktívuma 412 milliárd forint volt, 30 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban – tájékoztatott a KSH.
2016 I. negyedévében a szolgáltatások exportja 1434, importja 1022 milliárd forintot tett ki. A bevételek értéke folyó áron 6,7, a kiadások értéke 6,2 százalékkal emelkedett 2015 I. negyedévéhez képest. A szolgáltatások külkereskedelmének aktívuma 412 milliárd forint volt, mely 30 milliárd forinttal meghaladta 2015 azonos időszakának többletét – olvasható a „Szolgáltatások külkereskedelmi forgalma, 2016. I. negyedév” című Statisztikai Tükörben.
Turizmus
A turizmusból származó bevétel 293, a kiadás 131 milliárd forint volt, a 2015. I. negyedévinél 7,0, illetve 33 százalékkal nagyobb. A szolgáltatáscsoport aktívuma 162 milliárd forint volt, 14 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban.
[A turizmus 2016. I. negyedévi részletes adataival a „Nemzetközi utazások, 2016. I. negyedév” című kiadvány foglalkozik. A Nemzetközi utazások kiadványtól eltérően a szolgáltatás-külkereskedelmi adatok turizmus része nem tartalmazza a nemzetközi közlekedéshez, biztosításhoz, tartós fogyasztási cikkek beszerzéséhez köthető kiadásokat, de tartalmazza az illegális szolgáltatásokat, így az itt közölt adatok eltérnek a Nemzetközi utazások kiadványban megjelent adatoktól – jegyzik meg a KSH szakemberei.]
A külföldiek 10,6 millió utazást tettek Magyarországra, 12 százalékkal többet, mint 2015 I. negyedévében. A külföldi látogatók átlagos napi kiadásainak összege 12 ezer forint volt, 4,3 százalékkal kevesebb, mint az előző év I. negyedévében. A szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatásokra fordított kiadások összege kismértékben, 0,7 százalékkal nőtt. Az egészségmegőrzéssel összefüggő költések 10, a kulturális programokhoz kapcsolódó kiadások 21 százalékkal emelkedtek. A külföldiek 2015 I. negyedévéhez képest többet fordítottak üzemanyag- (38 százalék), valamint élelmiszer- és ital- (8,4 százalék) vásárlásra. A kiadások legnagyobb részét, ötödét kitevő egyéb vásárlások (például ajándékok) forgalma 15 százalékkal nőtt.
A magyarok az I. negyedévben 4,2 millió alkalommal utaztak külföldre, 17 százalékkal többször, mint 2015 I. negyedévében. Az átlagos napi kiadás összege 11 ezer forint volt, a bázisnál 14 százalékkal több. A szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatásokra fordított kiadások összege jelentősen, 45 százalékkal emelkedett. A külföldre utazó magyarok élelmiszer- és italvásárlásra 48, üzemanyag-vásárlásra 18 százalékkal fordítottak többet, mint egy évvel korábban. A kulturális programokhoz kapcsolódó kiadás jelentősen, közel kétszeresére, a kiadások legnagyobb részét, mintegy negyedét kitevő egyéb vásárlások (például ajándékok) forgalma 22 százalékkal nőtt.
Szállítási szolgáltatások
A szállítási szolgáltatások exportja 385, importja 232 milliárd forint volt, ez a bevételek 8,2, a kiadások 3,5 százalékos bővülését jelenti 2015 I. negyedévéhez viszonyítva. A szállítási szolgáltatások aktívuma 154 milliárd forint volt, 22 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában. A forgalom jelentős részét (az export 81, az import 79 százalékát) az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Az uniós országokkal szembeni szállítási szolgáltatások exportja 8,6, importja 0,8 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest.
A szállítási szolgáltatás egyenlegének javulásához a legnagyobb mértékben a légi szállítási szolgáltatások aktívumának növekedése járult hozzá. E szolgáltatáscsoport exportja 17 százalékkal bővült 2015 I. negyedévéhez hasonlítva, a légi személyszállítási szolgáltatások exportjának 22 százalékos bővülésével összefüggésben. A szolgáltatáscsoporton belül kisebb súlyt képviselő légi áruszállítás exportja kismértékben nőtt, importja jelentősen, 34 százalékkal csökkent.
A szállítási szolgáltatásokon belül jelentős súllyal bír a közúti szállítási szolgáltatások csoportja, ennek bevétele 4,7, kiadása 5,4 százalékkal emelkedett 2015 I. negyedévéhez képest. A szolgáltatáscsoporton belül meghatározó a közúti szállítást kiegészítő szolgáltatások (például szállítmányozás, úthasználati díjak, rakománykezelés) exportjának 20, importjának 10 százalékos bővülése. A közúti áruszállítási szolgáltatások exportja 6,1 százalékkal csökkent, importja 3,5 százalékkal nőtt.
Az egyéb kiegészítő szállítási szolgáltatásokból (multimodális szállítás, szállítmányozás, raktározás) származó bevétel 4,1 százalékkal emelkedett, az ehhez kapcsolódó kiadás némileg csökkent (1,2 százalék). A vasúti szállítási szolgáltatások exportja 3,7 százalékkal mérséklődött, importja közel azonos mértékben 3,4 százalékkal nőtt 2015 I. negyedévéhez hasonlítva.
A szállítási szolgáltatások közé sorolt, kisebb súlyú szolgáltatások közül a postai és a futárszolgálat exportja 43, importja 22 százalékkal bővült. Az időjárási körülményeknek – alacsony vízállás – köszönhetően a belvízi szállítás exportja és importja 26, illetve 7,6 százalékkal csökkent 2015. I. negyedévhez képest. A csővezetékes szállításhoz és a villamosenergia-átvitelhez kapcsolódó kiadások 30 százalékkal estek vissza.
Üzleti szolgáltatások
Az üzleti szolgáltatások bevétele 606, kiadása 617 milliárd forintot tett ki, ez az export 8,1, az import 3,9 százalékos növekedését jelenti 2015 I. negyedévéhez képest. Az üzleti szolgáltatások passzívuma az I. negyed- évben 10 milliárd forint volt, 22 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A forgalom jelentős részét (az export 63, az import 72 százalékát) az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Az üzleti szolgáltatások uniós országokkal folytatott exportja 4,8, importja 4,4 százalékkal nőtt a bázishoz hasonlítva.
A jelentősebb súlyú szolgáltatáscsoportok közül a számítástechnikai és az információs szolgáltatásokból származó bevétel 7,8 százalékkal nőtt, az ehhez kapcsolódó kiadás nem változott. A szellemi tulajdon használatáért kapott díjak összege jelentősen, 25 százalékkal emelkedett, míg a fizetett díjak összege lényegében a 2015. I. negyedév szintjén maradt.
A legnagyobb szolgáltatáscsoport, az egyéb üzleti szolgáltatások: exportja 5,7, importja 6,2, az európai uniós tagországokat tekintve exportja 7,7, importja 5,1 százalékkal nőtt.
Az egyéb üzleti szolgáltatásokon belül a kutatás-fejlesztési szolgáltatások exportja kismértékben (2,1 százalék), importja jelentősen (26 százalék) bővült. Az építészeti, mérnöki, tudományos és egyéb műszaki szolgáltatásokból származó bevétel alig nőtt (0,6 százalék), az ehhez kapcsolódó kiadás 7,3 százalékkal csökkent. Az üzletviteli tanácsadás és PR-szolgáltatások exportja 6,0 százalékkal emelkedett, importja alig változott. A számviteli, könyvelési, könyvvizsgálói és adótanácsadói szolgáltatásokból származó bevétel lényegében stagnált, az ehhez köthető kiadás 22 százalékkal nőtt. A jelentős súllyal bíró egyéb, máshová nem sorolt üzleti, szakmai szolgáltatások exportja 15, importja 4,3 százalékkal emelkedett.
A kisebb súlyt képviselő szolgáltatáscsoportok közül a távközlési szolgáltatások exportja 21 százalékkal visszaesett, importja 7,1 százalékkal bővült. A személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások esetében az export 2,7, az import 18 százalékkal csökkent.
A legfontosabb partnerországok (turizmusadatok nélkül)
Az export tekintetében hazánk legfontosabb partnere Németország volt, az összbevétel 20 százaléka a vele folytatott külkereskedelemből származott. A Németországba irányuló export 3,7 százalékkal nőtt 2015 I. negyedévéhez képest, melyhez jelentősen hozzájárult a légi szállítás és a számítástechnikai szolgáltatások növekedése. A távközlési szolgáltatások bevételei azonban jelentősen visszaestek az országgal szemben.
A második legfontosabb exportpartnerünk az Egyesült Királyság, a harmadik az Egyesült Államok volt, a bevételek 9,1, illetve 8,0 százaléka származott tőlük. Az Egyesült Királyságnak nyújtott szolgáltatások 2015 I. negyedévéhez képest 9,8 százalékkal bővültek. A növekedéshez a légi személyszállítási, az egyéb üzleti, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatások értékének emelkedése is hozzájárult. Az audiovizuális szolgáltatások bevételei jelentősen csökkentek az országgal szemben.
Az Egyesült Államoknak nyújtott szolgáltatások 2015 I. negyedévéhez képest 4,5 százalékkal nőttek, melyhez jelentősen hozzájárult a szellemi tulajdon használatáért kapott díjak és az audiovizuális szolgáltatások értékének emelkedése. Az Egyesült Államokat Ausztria követte a sorban. A 10 legfontosabb exportpartnerünk között egyedül az Ausztriába irányuló export csökkent, 1,3 százalékkal, a legnagyobb növekedés a Koreai Köztársaság esetében volt, a vele folytatott kereskedelmünk jelentősen, 81 százalékkal bővült.
Az import tekintetében is Németország volt hazánk legfontosabb partnere, az összkiadás 22 százaléka a vele folytatott külkereskedelemből származott. A Németországhoz kapcsolódó behozatali forgalom 3,6 százalékkal mérséklődött, mely a szállítási és a számítástechnikai szolgáltatások csökkenésének tulajdonítható.
A második legfontosabb importpartnerünk az Egyesült Államok, a harmadik az Egyesült Királyság, a teljes forgalomból való részesedésük 10, illetve 7,0 százalék volt. Ezen országokhoz kapcsolódó behozatali forgalom 8,3, illetve 5,7 százalékkal csökkent. A 10 legfontosabb partnerországunk közül az Egyesült Államokból vásárolt szolgáltatások értéke csökkent a legnagyobb mértékben. A mérséklődés a szellemi tulajdon használatáért fizetett díjak és a szállítási szolgáltatások igénybevételében bekövetkezett csökkenésnek tudható be. Az Egyesült Királyság vonatkozásában a csökkenést az egyéb üzleti, az audiovizuális szolgáltatások, illetőleg a szellemi tulajdon használatáért fizetett díjak változása okozta.
Ausztria az import tekintetében is a negyedik legfontosabb partnerünk volt, a teljes forgalomból való részesedése nem sokkal maradt el a rangsorban harmadik helyezettől. Az országhoz kapcsolódó behozatali forgalom 3,5 százalékkal nőtt.
Importoldalon a 10 legfontosabb partnerországunk között a legnagyobb növekedés Franciaország esetében volt, a vele folytatott kereskedelmünk 42 százalékkal bővült.
KSH
